Kedves Tamás! A diófát kisebb-nagyobb mértékben visszavágni augusztusban lehet. Amint írja, drasztikus lépésre készül. Több esetben sikerről számolnak be. Félek azonban, hogy itt a talajban keresendő a probléma kialakulása. A talajvíz magassága meghatározó a diófák életében. Ha a gyökerek elérték a talajvizet, akkor szokott bekövetkezni a korai levélhullás és a még fán maradó levelek elváltozásai (foltosság, fakulás). Ha magas a talajvíz - kút mélységével vagy építkezés idején lehet észlelni - a gyökerek "fulladoznak" később elhalnak. A tünetek a fa csúcsi részén kezdődnek.

Az egyébként dekoratív nyílvirág - minden leírt próbálkozás ellenére - a pusztulás jeleit mutatja. Az öntözővíz felvételére már alkalmatlan, az alsó levelek száradnak, a szárak sem szállítanak vizet. A túlöntözés ilyen nagy kárt csak akkor okozhat, ha hosszú ideig tart. A baj a talajból, a gyökerek felől származik. Nincs más lehetőség az okok feltárására, mint a növény cserépből való kiemelése. A gyökerek károsodtak. Lehetséges okok: baktériumok, talajgombák vagy fonálférgek. Valamennyi a talajból fertőzte a növényt. A képen a virágcseréptől balra látható levélen a levélszél elváltozása gomba- vagy baktériumos fertőzést mutat.
Ezért kérek fotókat a gyökerekről: az egész gyökér rendszerről kb. 30 cm távolságból felvéve és közeli képeket egyes barnult gyökerekről.
Az egyértelműen látszik, hogy a növény víz- és tápanyagfelvétele megszűnt. Most az okokat keressük.

A képen azt látom, hogy a folt környezetéből új hajtás fejlődött ki, mely erősnek látszik. Nem tudom, hogy azon kifejlődtek-e levelek, vagyis él-e a hajtás. A folt lehet baktérium fertőzéstől - de annyira élesen válik el az elszíneződött rész, hogy még ez sem biztos. A kórokozók fertőzése nyomán látható egy továbbhaladási szándék. Ajánlatom: az elszíneződött részt vastagon kenje be Bordói lével. Amikor a kezelés repedezni kezd, a munkát ismételje meg.
És kérek a fáról egy egész "alakos" képet!

Sokféle tényező okozhat a képen látható tüneteket. Az Ön szőlőtőkéjén betegség okozza a gyors levél- és fürtpusztulást. Azt nem tudom, hogy a szőlő hány éves. A fapusztító gombák közül szerintem a szőlő idősebb korában támadó Stereum hirsutum okozza a tüneteket. Vegyszerrel, tápoldattal nem gyógyítható. A beteg növényt el kell távolítani. Azonban a törzset nem az alján, hanem a talajtól 30-40 cm-re kell kifűrészelni. A vágási felület megmutatja, hogy meddig. Ahol a felület egészséges, nincs rajta elváltozás - a bélállomány pudvásodása - akkor tovább nem kell visszavágni, a tőke életben marad. A másik tőkéket csak metszésre használt eszközökkel lehet átfertőzni: metszőolló, kés stb. Ezen munkálatok idején használjon fertőtlenítésre a háztartási hipóoldatot.

A tünetek a peronoszpóra kevésbé ismert formája. Az időjárás idén rendkívül kedvezően alakult: májusban 100 mm, júniusban ugyancsak 100 mm csapadék hullott. Az esős napokon a hőmérséklet is 20-25 C-fokra mérséklődött. A másod- és harmadrendű erek mentén és a levélzet egyes részein - ahol a fertőzés kifejezetten erős volt - sárgulás, ill. az erek feketedése is bekövetkezett. A kép alapján sikerült Önnek megállítani a fertőzést - gondolom megfelelő gombaölő szer használatával. A permetezést a száraz időszak ellenére folytatni kell!

A fotó egy gyönyörű, egészséges fát mutat. És mégis baj van a termések egy részével.
Napok óta keresem a korrekt választ régi és új szakirodalomban. Alig lehet valamit találni a problémával kapcsolatban.
Termesztett növények táplálkozási zavarai /dr. Patócs Imre 1989/ az egyes tápanyagokról, azok antagonizmusairól, a vele kapcsolatos környezeti tényezőkről, fajta érzékenységről, stb/ egyetlen helyen említi a torz gyümölcsök kialakulását nitrogén-hiány következtében.
Újra és újra átnézem a felvételeket. A torz gyümölcsök azt mutatják, hogy a fejlődési folyamat valamikor megszakadt - alapvetően két különböző stádiumban. A korai stádiumban sok a torzulás, a későbbiekben inkább parásodás, stb.látható. A torz gyümölcs belső részében vannak- e barna beszűrődések? A későbbi fázisban van-e ilyen?
A cseresznye egészen más eset. Ott van magyarázat egy Ubrizsy /1968/ szerkesztésében megjelent könyvben. A virágzás idején kialakult kedvezőtlen környezet hatására a csökött cseresznyék zöme megtermékenyült ugyan, de az embriójuk elpusztult. A könyv címe: Növényvédelmi enciklopédia.
Ezzel a kérdést én még nem zárom le. Sokat tapasztalt kertészek véleményére is kíváncsi vagyok. Újra jelentkezem.

A fiatal cseresznyefa túléli ezt a több oldalról érkező csapást.
A hatalmas esőzés lejutott a felvevő gyökerekig. A cseresznyefa gyökérzete különösen érzékeny a tartós vízállásra - gyakran tapasztalható ez magas talajvíz esetében.
Az egyébként kedvező baromfi trágya hasznosulása túl gyorsan történt. Tréfásan: szegény fának egy ültő helyében meg kellett enni egy hízott libát. A takaró mindezt állandósította.
Amint írta, le kell venni a mulcsot. A korona csurgó vonalában kapával kis árkot húzni, szellőztetni, hagyni a sok vizet eltávozni. A fa helyre fog jönni, bár ránézésre ez nehezen képzelhető el.

A levélfonákon a sárga porszerű anyagon apró gombaképleteket vélek felfedezni. Ez a rozsdagomba fertőzésének kezdeti tünete. Később a szaporító sejtek tömörülnek és a foltok megnőnek.
Az esős időjárás bizony nagyon kedvezett a betegségek felszaporodásának. Rozsda ellen a Score 250 EC /szabad forgalomban vásárolható/ legalább 2 alkalommal 10 napon belül.
A másik opció a vírus lenne:hasonlít a jobb oldali gyűrűs folt virus tünetre - de vessük el, hiszen az állomány egészséges, haragos zöld levelekkel.

A körtefa reakciója a tápanyag hiányára, vagy a tápanyagegyensúly-zavarra gyakori és látványos. A fiatal fa egészen biztosan kiemelten és
fokozottan érzékeny az említett anomáliákra.
Telepítéskor, a fa ültetésekor biztosan kapott tápanyagot. Általában
szerves, mű- vagy kevert trágyát juttatunk ki. A műtrágya elsősorban a
fő tápelemeket - nitrogén, foszfor, kálium - tartalmazza. Az Ön által
említett kalcium mezoelem. De a körtefa nem érzi magát jól a meszes
talajon, ezért zárjuk ki a kalciumhiányt. Több alkalommal
tapasztaltam hasonló tünetet, amelyre magnézium adagolással tudtak
eredményt elérni. Okozhat a cinkhiány is hasonló elváltozást.
Összegezve az elmúlt két hónapban lehullott 200 mm csapadék a
tápanyagokat feltárta, amiből kevés volt az már elfogyott. Ajánlom:
használjon keserűsót 5 l vízben 1 evőkanálnyit. permetezve, 2-3
alkalommal.

Szabály nincs, de általános vélemény, hogy maximum négyféle
készítményt keverünk össze: gombaölő, rovarölő és tápanyag. Először a
Mospilan 20 SP por alakú készitményből kell törzsoldatot készíteni és
beleönteni a permetlé tartályba, majd a Topas-t. A Champion-ból is
törzsoldat szükséges. Végül a Wuxal-t tesszük a permetlé tartályben
lévő vízhez.

A ki nem hajtott vázágakban farontó lepke hernyói vagy cincér lárvák
károsítanak. A lyukak nagysága és sokasága utal a kártétel nagyságára.
A lárvák a fatestben rágnak, melyet követően a kéreg kissé besüpped.
Jelenlétükre rágcsálék és ürülék figyelmeztet. A kártevők ellen -
rejtett életmódjuk miatt - szinte lehetetlen védekezni. Ebben az
esetben a gázosodó szerek sem tudják kifejteni hatásukat, csak zárt
rendszerben érhetnénk el eredményt.. Egyedül a madarakban lehet bízni
/harkályfélék, fakopáncsok/, melyek láthatóan már "dolgoznak".
Kérdésére válaszolva ebben a korábbi visszametszés és egyéb
károsítások nem játszottak szerepet.

Közel 30 éve foglalkozom a szelídgesztenye károsítóival. A fa kedvező ill. kedvezőtlen környezeti tényezőit is idővel megismertem. Ahogy a "vízparti" fa lombozatát nézem úgy tűnik, hogy a levelek bekanalasodtak, eltérnek a normális formától - és ennek okát, okait nem ismerem. A helyszínen feltételezhetően mást illetve többet látnék. Erre azonban nincs lehetőség. Felvettem a kapcsolatot egy Erdészeti Kutató Intézetben dolgozó kollégával, aki a szelídgesztenyével foglalkozik. A képek alapján ő sem tud megnyugtató választ adni.
A korona száradása egy kevésbé elterjedt betegséghez is köthető. Ez az ún. TINTABETEGSÉG. A gyökereket támadja meg, de tünetei már a törzs alsó részén is felfedezhetők. A törzs körül 10-20 cm mélyen kibontva a földet, erős alkohol szagot lehet érezni. A talaj felszínhez közel a kéreg besüpped és felrepedezik. A ilyen kéreg alatt a háncs és a kambium lilás fekete, vízenyős lesz. A betegség ellen a réztartalmú gombaölő szerekkel történő kísérleteink során jó eredményeket értünk el.

Kedves Zoltán. Talán a tüneteket nem károsítók: gombák, baktériumok, rovarok okozták. A feltételezés megerősítésére a lombozat és hajtások elváltozásait is látni kellene. Kérem, küldjön képeket a hajtásokról, ill. levelekről is. A gyümölcsök torzulása, alaki elváltozásai vírusok hatására is történhetnek. Azonban az őszibarack után a cseresznyén is láthatóvá váltak problémák - szerintem teljesen más okból. Cseresznyén a fagy kései hatása mutatkozik. Kérdés: mi a probléma oka az őszibarackon? Utóbbin lehet-e himlő vírus? Ennek kizárása okán látni kell a lombozatot. Gyomírtó szer hatása? Túl sok eső? Öntözés?

Kedves Barbara! A tajtékos kabóca jelenléte látható a képen. A kabócák szúró-szívó kártevők. Szívogatásuk nyomán sebzéseket ejtenek és abból a fák édeskés nedve folyik ki. Ezért látogatják a hangyák, legyek és darazsak. A rovarölő szerhez /Decis vagy hasonló kontakt szerthez tapadószert is keverjen. A tapadásfokozóból a szokottnál nagyobb mennyiséget kell használni. A kezelést egy héten belül célszerű megismételni.
Ez a kabóca valószínűleg csak odatévedt a szil és fűzfára, de jól érzi magát. Egyébként több tápnövény szükséges a kabóca kifejlődéséhez. Petézésre a fiatal fűz és szil fiatal hajtásait választja. Az ún. tajtékos kabóca életmódja különleges. Fontos, hogy repülni nem tud.

Kedves Bernadett! Egyetlen helyen látható egy kiflialakú, kissé lepuhult sötét rész a fásodott felület felső részén. A fásodás okát nem ismerjük. A kéregben nincs szállítószövet, csak a háncsban. Igy a fásodott részen sincs probléma, a tápanyag és víz akadálytalanul halad felfelé. Az oldalhajtás elszáradása - annak kéregből való kiágazása akadály a szállításban. Reméljük, hogy a fásodás nem megy tovább.
A kéreg felrepedése sem normális. Próbálja meg a fásodott részt szellőző anyaggal átkötni, melyet tömény Nordox-os /réz/1/ oxid/ és bekötés előtt kenje fel a fásodott részre.
Reméljük, íygy megakadályozható a folyamat.

A "beteg" törzságat célszerű volna kifürészelni. A lyukakat farontó hernyó okozza. Az biztos, hogy a fás részekkel táplálkozik, de a most lyukakat a hernyó után kutató madarak is okozhatják. A kéreg és azon belül a háncs szöveteit rágják a hernyók. A kérget leválasztva láthatóvá is válnak akár a hernyók is.
A lefűrészelt csonkot feltétlen faseb-kezelővel le kell zárni. A fa épnek látszó részeit is alaposan célszerű átvizsgálni.

A tünetek okozója nem betegség, hanem kártevő. És a kezelés sikeresnek mondható. A fehéres "fonalak" már csak a lárvabőrök maradványai.
Ha a metszési felületeken hasonló fehéres telepeket tapasztal, akkor biztosan vértetű a kártevő. A kártevő ellen a Pirimor jó választás.

Kedves Zoltán! A diófán a fás részek bélállománya nem fehér, hanem a képen látható barnás színezetű.A vágási felületetete - remélem - lefedte faseb kezelővel, mert a seben keresztül fapusztító gombák megtelepedhetnek.

A képen nem vértetű, hanem kéregtetű látható, amire a tor kitüremkedése utal, és a színe is. Szívogatással okoznak kárt a levélen és a fiatal hajtásokon is. Megtelepedésük oka a fakérgen - valószínűleg mechanikai úton- keletkezett kisebb sebzés=rák. Biztosan hangyák is vannak a közelben. A védekezés szempontjából a készítmények megfelelnek. Említeném még a Teppekit, ami szintén szabad forgalomban vásárolható. A kezelést ismételni kell. A seb belsejébe és közvetlen környezetébe is jusson a permetléből.

A levéllikasztó betegség korai tüneteit láthatjuk. A betegség minden évben fellép, de általában június vége felé.
Védekezésre a szabad forgalomban vásárolható Chorus vagy a II. kategóriás Topas-t ajánlom. A permetezést 10 napon belül ismételni kell! Lombtrágyát is tegyen a permetlébe.