Közel 30 éve foglalkozom a szelídgesztenye károsítóival. A fa kedvező ill. kedvezőtlen környezeti tényezőit is idővel megismertem. Ahogy a "vízparti" fa lombozatát nézem úgy tűnik, hogy a levelek bekanalasodtak, eltérnek a normális formától - és ennek okát, okait nem ismerem. A helyszínen feltételezhetően mást illetve többet látnék. Erre azonban nincs lehetőség. Felvettem a kapcsolatot egy Erdészeti Kutató Intézetben dolgozó kollégával, aki a szelídgesztenyével foglalkozik. A képek alapján ő sem tud megnyugtató választ adni.
A korona száradása egy kevésbé elterjedt betegséghez is köthető. Ez az ún. TINTABETEGSÉG. A gyökereket támadja meg, de tünetei már a törzs alsó részén is felfedezhetők. A törzs körül 10-20 cm mélyen kibontva a földet, erős alkohol szagot lehet érezni. A talaj felszínhez közel a kéreg besüpped és felrepedezik. A ilyen kéreg alatt a háncs és a kambium lilás fekete, vízenyős lesz. A betegség ellen a réztartalmú gombaölő szerekkel történő kísérleteink során jó eredményeket értünk el.
Készítettem néhány fotót a fáról, és a fölső levágott, és a száradóban lévő ágról. Az egyik képen, a törzsből kiágazó lentebb lévő ág kéreg felrepedését is láttam. A tavaszi vágáskor inkább a levágott ágak tövében tapasztaltam kéreg puhulást. A teljes fát ábrázoló képen a legközelebbi alsó ág sem tetszik, lehet, hogy ez is elszárad hamarosan, és vágnom kell? Tavaly a termés mennyisége és a minősége is átlagos jó minőségű volt.
A Tiszántúli fa levelei tavasszal elkezdenek sárgulni, majd nyáron rozsdásodni, és száradni, és egy két kisebb ág is elszárad az év végére.
A gesztenyefa állapota, a folyamatos koronaszáradás látványa
elkeseríti Önt. Képeket nem küldött. Ha teheti, kérek szépen
felvételeket a törzsnek arról a részéről, ahol egy vázág újabb
száradása bekövetkezett. Nem írja, hogy a termés megfelelő volt-e -
mennyiségi és minőségi mutatók romlottak-e? A törzsön, vagy az alsó
ágak kiindulási helye körül tapasztal-e sárga, bepuhult részeket?
Tudomásul kell vennünk, hogy a fák élete is véges - ugyanúgy, mint az
emberé. Amíg él - ha nem is formás már - megérdemli a törődést.
A Tiszántúli fa a víz partján - a kezében tartott levélen a levélszél
száradás súlyos kálium-hiány esetében lép fel. Csak sárgulásról és
erről a száradásról nem írt. Minél előbb - havonta - Fitohorm Kálium
2%-os oldatával permetezze a gesztenyefát.
Tisztelt Dr. Varga Mária!
Korábbi gesztenye fa problémáim továbbra is megvannak. A tavalyi fa korona száradás és levágást követően idén egy újbóli ág száradást tapasztalok közvetlenül a levágott rész alatt (és talán egy másik ágon is). Gondolom ezt is szükséges levágnom, vajon meddig tart ez az évenkénti fa visszavágás? A fa így már olyan formátlan, és elveszíti az egykori magasságának már az 1/3-át!
A másik Tiszántúli fa levelei idén is nagyon sárgásak lettek (fotó), annak ellenére, hogy ősszel megcsináltam a fa körül a koronacsurgó vonalában fúrt lyukakba öntött oldatos kezelést. Mit lehet tenni vele?
Előre is köszönöm a válaszát!
Üdvözlettel,
László Tibor
Tisztelt László Tibor Úr!
Köszönöm a képet. A kéreg felrepedése ugyan jellemző a kéregrák jelenlétére, de ebben az esetben valószínűen a kórokozó elleni védekezés eszközeivel rendelkezünk. A kis hajtást tőnél levágjuk, éles késsel - pl.oltókés - a helyét kikotorjuk és bordóileves péppel vastagon bekenjük a környezetét is. Végül jól szellőző anyaggal beburkoljuk a kezelt területet.
A másik gesztenyefa - a Tisza partján - állapota, romlása ügyében több tényező is felelős lehet.
- meszes a talaj, ahová a gyökérzet elérkezett. A gesztenyefa nem tűri a meszet.
- a gyökérzet vízben áll - pl. magas a talajvíz. Ez a felvevő gyökerekre vonatkozik, melyek a fa korának megfelelően nem lehetnek 1 m-nél mélyebben.
a levelek sárgulása, fejlődésben való visszamaradása - ha általános - ebből adódhat
- vassal nem, de magnéziummal erősíteni tudjuk a növényt. A kálium is nagyon fontos. 10-15 db lyukat kell fúrni a fa körül a koronacsurgó vonalában 1 kg káliumszulfát+1 kg keserűsó oldatát 10-15 liter vízben feloldva a fúrt lyukakba beleönteni. A fúrás mélysége legalább 30 cm legyen.
A 20 éves gesztenyefa még nem öreg, nem szabad lemondani róla.
Jó volna, ha idővel beszámolna a változásról.
Tisztelt Dr. Varga Mária!
Köszönöm a válaszát. A kérdésére megnéztem a száradó ágakat, és az ágak kezdeténél kéreg repedezést tapasztaltam.
Szeretnék egy másik szelídgesztenyefa tünetről is kérdezni. Ez a fa a Tisza egyik holtág partján helyezkedik el már kb. 20 éve. Az egyik forró nyár után a fa állapota romlásnak indult, a tavaszi levélhajtás után (a levél színe sárga inkább mint zöld) nyárra-őszre a levele folyamatosan rozsdásodik, szárad le a fa nagy részén. Próbáltam vaspótló tápoldatot alkalmazni, levágni a száraz ágakat. Mi lehet a baja, mit tudnék tenni a megmentése érdekében?
Előre is köszönöm a válaszát!
Üdvözlettel,
László Tibor
Kérdésével kapcsolatban adható korrekt válasz érdekében én is szeretnék kérdéseket feltenni. A fa koronájának egy része a virágzást követően elszáradt. Jó volna, ha a száradó rész vizsgálata megtörténne - vagyis a száradás kezdeténél milyen elváltozást tapasztal? Ott a kéreg repedezik, narancssárga foltosodás látható = kéregrák. Ezt a pusztuló korona részt vissza kell fűrészelni, az egészséges vázág egy darabjánál. A fa egésze ily módon valószínűen menthető lesz. A gyors korona rész pusztulás okai külső körülményekben keresendő. Az elmúlt évek aszályos forró időszakai kedvezőtlenül alakultak a szelídgesztenye számára. A virágzás a fa életében a legfontosabb funkció, a fa "megküzd" érte. Adnia is kell a normális rendjéből. A problémás helyeken a pusztulás mértéke megnő az előző állapothoz képest. A vázág lefűrészelése után faseb kezelővel alaposan le kell zárni a felületet.
A gyökérnyaki tünetek - a pusztuló koronánál leírtakkal azonosak - szintén a kéregrák fertőzéssel kapcsolatosak. A fertőzési nyomás csökkentésére a kéreg leválasztása után Bordóilével /hígítás nélkül/ alaposan be kell kenni, a sebet lezárni szellőző anyaggal /pl.rachel háló/ és őszig rajta hagyni. Télre a tünetek változhatnak, akkor nyertünk. A kezelést ősszel is célszerű megismételni.
Az is lehetséges, hogy a tőnél más talajgomba pusztít /fitoftóra/ Akkor savanyú szagot észlelhetünk. Itt is a Bordói lében bízhatunk. Ebben az esetben kékes-fekete elszíneződés lesz a fa tőnél.
Tisztelt szaktanácsadó!
Van egy kb. 25 éves szelídgesztenyefám, amin tavaly csak egy két száraz ág volt. Idén is van, viszont a virágzás alatt-után a fa koronája száradni kezdett. A fa egyik gyökérnyakán a kéreg egy kis területen levált. Szeretném megkérdezni, hogy a száradó koronát mikor, és mennyire kellene visszavágnom, és kell még mást is tennem vele, a kéreg leválásos területtel mi a teendőm?
Előre is köszönöm a válaszát!
Üdvözlettel,
László Tibor
Témakörök
Szelídgesztenyefa korona száradás
Közel 30 éve foglalkozom a szelídgesztenye károsítóival. A fa kedvező ill. kedvezőtlen környezeti tényezőit is idővel megismertem. Ahogy a "vízparti" fa lombozatát nézem úgy tűnik, hogy a levelek bekanalasodtak, eltérnek a normális formától - és ennek okát, okait nem ismerem. A helyszínen feltételezhetően mást illetve többet látnék. Erre azonban nincs lehetőség. Felvettem a kapcsolatot egy Erdészeti Kutató Intézetben dolgozó kollégával, aki a szelídgesztenyével foglalkozik. A képek alapján ő sem tud megnyugtató választ adni.
A korona száradása egy kevésbé elterjedt betegséghez is köthető. Ez az ún. TINTABETEGSÉG. A gyökereket támadja meg, de tünetei már a törzs alsó részén is felfedezhetők. A törzs körül 10-20 cm mélyen kibontva a földet, erős alkohol szagot lehet érezni. A talaj felszínhez közel a kéreg besüpped és felrepedezik. A ilyen kéreg alatt a háncs és a kambium lilás fekete, vízenyős lesz. A betegség ellen a réztartalmú gombaölő szerekkel történő kísérleteink során jó eredményeket értünk el.
A legfontosabb képeket nem tudom feltölteni, volna esetleg egy másik email cím ahová megpróbálhatnám elküldeni?
A legfontosabb képeket nem tudom feltölteni, volna esetleg egy másik email cím ahová megpróbálhatnám elküldeni?
Próbálom a képeket újból elküldeni.
Próbálom a képeket újból elküldeni.
Próbálom a képeket újból elküldeni.
Készítettem néhány fotót a fáról, és a fölső levágott, és a száradóban lévő ágról. Az egyik képen, a törzsből kiágazó lentebb lévő ág kéreg felrepedését is láttam. A tavaszi vágáskor inkább a levágott ágak tövében tapasztaltam kéreg puhulást. A teljes fát ábrázoló képen a legközelebbi alsó ág sem tetszik, lehet, hogy ez is elszárad hamarosan, és vágnom kell? Tavaly a termés mennyisége és a minősége is átlagos jó minőségű volt.
A Tiszántúli fa levelei tavasszal elkezdenek sárgulni, majd nyáron rozsdásodni, és száradni, és egy két kisebb ág is elszárad az év végére.
A gesztenyefa állapota, a folyamatos koronaszáradás látványa
elkeseríti Önt. Képeket nem küldött. Ha teheti, kérek szépen
felvételeket a törzsnek arról a részéről, ahol egy vázág újabb
száradása bekövetkezett. Nem írja, hogy a termés megfelelő volt-e -
mennyiségi és minőségi mutatók romlottak-e? A törzsön, vagy az alsó
ágak kiindulási helye körül tapasztal-e sárga, bepuhult részeket?
Tudomásul kell vennünk, hogy a fák élete is véges - ugyanúgy, mint az
emberé. Amíg él - ha nem is formás már - megérdemli a törődést.
A Tiszántúli fa a víz partján - a kezében tartott levélen a levélszél
száradás súlyos kálium-hiány esetében lép fel. Csak sárgulásról és
erről a száradásról nem írt. Minél előbb - havonta - Fitohorm Kálium
2%-os oldatával permetezze a gesztenyefát.
3 057 Ft
4 096 Ft
Tisztelt Dr. Varga Mária!
Korábbi gesztenye fa problémáim továbbra is megvannak. A tavalyi fa korona száradás és levágást követően idén egy újbóli ág száradást tapasztalok közvetlenül a levágott rész alatt (és talán egy másik ágon is). Gondolom ezt is szükséges levágnom, vajon meddig tart ez az évenkénti fa visszavágás? A fa így már olyan formátlan, és elveszíti az egykori magasságának már az 1/3-át!
A másik Tiszántúli fa levelei idén is nagyon sárgásak lettek (fotó), annak ellenére, hogy ősszel megcsináltam a fa körül a koronacsurgó vonalában fúrt lyukakba öntött oldatos kezelést. Mit lehet tenni vele?
Előre is köszönöm a válaszát!
Üdvözlettel,
László Tibor
Tisztelt László Tibor Úr!
Köszönöm a képet. A kéreg felrepedése ugyan jellemző a kéregrák jelenlétére, de ebben az esetben valószínűen a kórokozó elleni védekezés eszközeivel rendelkezünk. A kis hajtást tőnél levágjuk, éles késsel - pl.oltókés - a helyét kikotorjuk és bordóileves péppel vastagon bekenjük a környezetét is. Végül jól szellőző anyaggal beburkoljuk a kezelt területet.
A másik gesztenyefa - a Tisza partján - állapota, romlása ügyében több tényező is felelős lehet.
- meszes a talaj, ahová a gyökérzet elérkezett. A gesztenyefa nem tűri a meszet.
- a gyökérzet vízben áll - pl. magas a talajvíz. Ez a felvevő gyökerekre vonatkozik, melyek a fa korának megfelelően nem lehetnek 1 m-nél mélyebben.
a levelek sárgulása, fejlődésben való visszamaradása - ha általános - ebből adódhat
- vassal nem, de magnéziummal erősíteni tudjuk a növényt. A kálium is nagyon fontos. 10-15 db lyukat kell fúrni a fa körül a koronacsurgó vonalában 1 kg káliumszulfát+1 kg keserűsó oldatát 10-15 liter vízben feloldva a fúrt lyukakba beleönteni. A fúrás mélysége legalább 30 cm legyen.
A 20 éves gesztenyefa még nem öreg, nem szabad lemondani róla.
Jó volna, ha idővel beszámolna a változásról.
Tisztelt Dr. Varga Mária!
Köszönöm a válaszát. A kérdésére megnéztem a száradó ágakat, és az ágak kezdeténél kéreg repedezést tapasztaltam.
Szeretnék egy másik szelídgesztenyefa tünetről is kérdezni. Ez a fa a Tisza egyik holtág partján helyezkedik el már kb. 20 éve. Az egyik forró nyár után a fa állapota romlásnak indult, a tavaszi levélhajtás után (a levél színe sárga inkább mint zöld) nyárra-őszre a levele folyamatosan rozsdásodik, szárad le a fa nagy részén. Próbáltam vaspótló tápoldatot alkalmazni, levágni a száraz ágakat. Mi lehet a baja, mit tudnék tenni a megmentése érdekében?
Előre is köszönöm a válaszát!
Üdvözlettel,
László Tibor
Kérdésével kapcsolatban adható korrekt válasz érdekében én is szeretnék kérdéseket feltenni. A fa koronájának egy része a virágzást követően elszáradt. Jó volna, ha a száradó rész vizsgálata megtörténne - vagyis a száradás kezdeténél milyen elváltozást tapasztal? Ott a kéreg repedezik, narancssárga foltosodás látható = kéregrák. Ezt a pusztuló korona részt vissza kell fűrészelni, az egészséges vázág egy darabjánál. A fa egésze ily módon valószínűen menthető lesz. A gyors korona rész pusztulás okai külső körülményekben keresendő. Az elmúlt évek aszályos forró időszakai kedvezőtlenül alakultak a szelídgesztenye számára. A virágzás a fa életében a legfontosabb funkció, a fa "megküzd" érte. Adnia is kell a normális rendjéből. A problémás helyeken a pusztulás mértéke megnő az előző állapothoz képest. A vázág lefűrészelése után faseb kezelővel alaposan le kell zárni a felületet.
A gyökérnyaki tünetek - a pusztuló koronánál leírtakkal azonosak - szintén a kéregrák fertőzéssel kapcsolatosak. A fertőzési nyomás csökkentésére a kéreg leválasztása után Bordóilével /hígítás nélkül/ alaposan be kell kenni, a sebet lezárni szellőző anyaggal /pl.rachel háló/ és őszig rajta hagyni. Télre a tünetek változhatnak, akkor nyertünk. A kezelést ősszel is célszerű megismételni.
Az is lehetséges, hogy a tőnél más talajgomba pusztít /fitoftóra/ Akkor savanyú szagot észlelhetünk. Itt is a Bordói lében bízhatunk. Ebben az esetben kékes-fekete elszíneződés lesz a fa tőnél.
Tisztelt Szaktanácsadó!
Küldöm a lemaradt képeket.
Üdvözlettel,
László Tibor
Tisztelt szaktanácsadó!
Van egy kb. 25 éves szelídgesztenyefám, amin tavaly csak egy két száraz ág volt. Idén is van, viszont a virágzás alatt-után a fa koronája száradni kezdett. A fa egyik gyökérnyakán a kéreg egy kis területen levált. Szeretném megkérdezni, hogy a száradó koronát mikor, és mennyire kellene visszavágnom, és kell még mást is tennem vele, a kéreg leválásos területtel mi a teendőm?
Előre is köszönöm a válaszát!
Üdvözlettel,
László Tibor