Eddigi tanácsok
Örülök a sikernek! Köszönöm a visszajelzést!
Kedves Henriett! Szerencsére nem túl nagy a baj. A tünetek a szemölcsös gubacsatka kártételét mutatják. Védekezni lehet az atka ellen speciális atkaölő szerrel, csak az nem mindegy, mikor? Az atkák az általuk készített szemölcsben élnek, ahová a kontakt szerek, sajnos nem tudnak bejutni, felszívódó atkaölő szer viszont nincs nálunk engedélyezve. Ezért fontos az időzítés! Ilyentájt - májusban - az atkák "kirajzanak " vagyis elhagyják a szemölcsöket. majd a fiatal atkák új "lakhelyet készítenek. A mozgásban lévő atkákat tudjuk elpusztítani a lent ajánlott atkaölőkkel. A rajzás megfigyeléséhez nagyító kell, mert az atkák 1-2 mm nagyságúak. Gyakran kell áttekinteni a szemölcsös leveleket. A levélszél begörbülése is az atkák kártételének következménye.
A leírt tünetet - szirmok a fás részekre való rászáradása is a monília fertőzés következménye. Most már csak a gyümölcs-monília ellen tud védekezni - Switch 62,5 WG, élelmezés egészségügyi várakozási ideje 7 nap.
A monilia elleni védekezést már ősszel célszerű megkezdeni. A lombhullás kezdetén 2 %-os Bordóilével permetezés, tél végén az első felmelegedéskor 3%-os, majd rügyfakadáskor 1 %-os Bordóilé. Virágzás kezdetén, közepén és végén felszívódó gombaölő szerrel kell védekezni pl. Signum WG 2 alkalommal és Chorus 50 WG egyszer.. Ezt követően 10-14 naponta rezes /pl.Cuproxat/ permetezés.
A képen látható a rossz kötődés és a lombkorona felső harmadán az apró levelek. Ha általában rossz a kötődés, virágzáskor sokat segít az Atonik növekedésszabályozó. Utóbbi oka lehet a magas talajvíz vagy a fa öntözése - esetleg a régi tulajdonos öntözte.
A gesztenyefa állapota, a folyamatos koronaszáradás látványa
elkeseríti Önt. Képeket nem küldött. Ha teheti, kérek szépen
felvételeket a törzsnek arról a részéről, ahol egy vázág újabb
száradása bekövetkezett. Nem írja, hogy a termés megfelelő volt-e -
mennyiségi és minőségi mutatók romlottak-e? A törzsön, vagy az alsó
ágak kiindulási helye körül tapasztal-e sárga, bepuhult részeket?
Tudomásul kell vennünk, hogy a fák élete is véges - ugyanúgy, mint az
emberé. Amíg él - ha nem is formás már - megérdemli a törődést.
A Tiszántúli fa a víz partján - a kezében tartott levélen a levélszél
száradás súlyos kálium-hiány esetében lép fel. Csak sárgulásról és
erről a száradásról nem írt. Minél előbb - havonta - Fitohorm Kálium
2%-os oldatával permetezze a gesztenyefát.
A Bordóipor felhasználását rövid hajtás állapottól fürtzáródási
ajánlja a szakma. Más gombaölő szerrel és
lombtrágyával is keverhető, de célszerű törzsoldatot készíteni /kevés
vízben jól kikeverni, ezután önteni a permetlé tartályban kimért
vízhez/. Először a por alakúakat, majd a folyadékokat kell
elkészíteni. A fürtzáródást követő rezes permetezést már nem ajánlják.
A kép alapján lisztharmat-fertőzés felfedezhető. Virágzás előtt magas koncentrációban kéntartalmú gombaölő szer felhasználását javaslom.
Az erek közötti terület elszíneződése tápanyaghiányra utal. Kérdés, hogy az elküldött kép a szőlő mely részéről származik: a hajtásvégen - vashiány - az alsó levelek esetében lehet nitrogénhiány is. Utóbbi a levél sárgás színéből következtethető. A levél színe sem megnyugtató, bár lehet fajt jellegből is adódhat. Kérdésem: milyen fajtáról van szó? Permetezés során használjon Wuxal vagy hasonló összetételű lombtrágyát. Előfordulhat szélsőséges esetben cinkhiány is, ennek a tápelemnek a hiánya is a hajtásvégeken mutatkozik. A Wuxal Super cinket is tartalmaz.
A korrekt válaszhoz kérek új fotót, frissen levágott hajtásokról. A fa korát, fajtáját szíveskedjen megírni.
Az orgona leveleinek a képen látható kanalasodása tipikus hormon
tartalmú gyomirtó szer használatának a következménye. Ha Ön nem is
használt semmiféle gyomírtót, a szomszéd - akár távolabbi szomszéd
szeles időben, vagy kis légmozgásnál is - idézhette elő. A pázsit
gyomirtók valamennyien tartalmaznak hormont, az orgona pedig
érzékenyen reagál erre.Úgy látom, hogy a hajtásvégeken látványosabbak
a tünetek. Elvirágzás után az orgona visszavágható. Károsítók,
időjárási anomáliák a képen látható tünetek kiváltásáért nem lehetnek
felelősek.
A vadszőlő levelében alaphelyzetben is van vörösödő festékanyag. A fehér pöttyök sem származhatnak károsítótól. A növény alapvetően egészséges.
A kacskaringós jelenség oka a kigyóaknás szőlőmoly jelenléte. Ellene - a levéllemezek között károsító hernyók elpusztítására csak felszívódó rovarölő szer használata hozhat eredményt (Mospilan) A több nemzedékes szőlőmoly ellen érdemes minél előbb védekezni. A tünetes leveleket le kell szedni.
Nagyobb probléma lehet a levélszél elhalása az erős pirosodást követően. Tápanyag probléma lehet, mégpedig vashiány. A fiatalabb leveleken látható kezdetben. Magas vastartalmú lombtrágyával kezelhető.
Az almafa hajtásról készült fotó lisztharmat fertőzést mutat. Igaz, hogy a Topas hatásos a lisztharmat ellen. Idén korai lisztharmat fertőzés következett be, egyéb növényeken is súlyos a lisztharmat. Az almafákon - különösen a Jonathan típusokon - a felszívódó gombaölő szerek mellett a kén-tartalmúakat is alkalmazni kell - pl. Topas+Thiovit.
Egyes foltosan sárguló levelek tápanyaghiány következményei. A permetszerbe keverjen Wuxal lombtrágyát is.
A padlizsán mellékerei szögletesek, két betegség tünetei is szögletesek a leveleken. Egyik baktérium, másik gomba eredetű. Ellenük hatásos védelmet a rezes készítményekkel érhetünk el (pl.Nordox). A fertőzés a vetőmaggal vagy az előző évi fertőzött növényi maradványokkal történt.
Kedves Deák Péter. A tüneteket feltételezhetően a mikrosztróma gomba idézte elő. A gomba nem gyakori. Biztosabb lesz a diagnózis, ha a levél fonákán penészgyep kialakulása is megfigyelhető. A betegség korai lombhullással jár. Mivel a beteg levelekben telel át, ezt a folyamatot meg kell akadályozni. Jelenleg a réztartalmú gombaölő szerek felhasználását javaslom (pl. Nordox) 10 naponta kijuttatva, az őszi lombhullás kezdetén pedig a rezes lemosó szer (Bordóilé, Vegesol stb.) alkalmazása indokolt.
Tisztelt Varga György! Sajnos, súlyos helyzet tünetei láthatók a diófán. Rákos seb alakult ki a törzsön - melynek előzménye mechanikai sérülés is lehet. A seben a fatest bepuhult és a kéreg elvált a betegséget okozó fapusztató gomba jelenléte miatt (pl.Nectria, Inonotus, Phomopsis stb.). A tünetek a törzsön felfelé haladva is kialakulni látszanak.
Mégis küzdeni kell a fa megmaradásáért. A remény alapja, hogy a törzsnek a felénél kisebb kerületén látható a pusztulás.
A törzs tünetes részén a kéreg alá tekintve - azt egyenlőre fel nem nyitva - látjuk a fatest elváltozásait, vagyis a puhulás folytatódik, a seb ott is kialakult Ebben az esetben a további kezelés nem vezet eredményre. Ha a látvány nem a leírtak szerint alakult, a kérget a beteg résznél lefejtve Bordóilével vastagon célszerű bekenni a teljes felületen. Végül a kezelt részt szellőző anyaggal, vagy sebtapasszal le kell zárni. Talán egy hónapon belül a "kötést "levéve javulás látható, akkor a leírt kezelést ismételni kell! Ha ez nem következik be, akkor a fertőzés terjed és a fa megtartásának nincs esélye.
Az érközök klorózisa magnézium hiányt mutat. A klorózis a növény középső régiójában látható. A hiány a magas kálium adagolással összefügg, mert a kálium többlet relatív magnézium hiánnyal jár együtt. Magnéziumhiány pótlására jók a Mg-tartalmú lombtrágyák /pl.Fitohorm Mg/ vagy a Keserűsó. A kezelést termőre fordulás előtt legalább két alkalommal célszerű elvégezni. A málna nitrogénigénye is magas, ezért célszerű komplex műtrágyákat használni (pl. Volldünger, Viano bogyósgyümölcs táp)
A tűzelhalás tünetei nem ilyenek. A szeles időjárás okozhatta az elváltozásokat, mert a barna folt környezetében több levélen felszakadás is látható.
A metszési felület sem kór- sem károkozóra nem utal. A háncs és a szijács egészséges. A bélállomány élettani okból még nem zárult, nem töltötte ki a helyét. Lehet, hogy a fa még fiatal? Úgy látom, a sebkezelést a metszés után elvégezte. A jövőre való ajánlatom: a diófa bármilyen visszavágására, koronaalakítására az augusztus hónapot válassza!
Kedves Zoltán! A kép alapján a fa egyetlen, fiatalabb hajtásán látható a termőrészek hervadása, ami inkább hasonlít a fagykárosodásra vagy a moníliára. A fagykár ellen nincs mit tenni - esetleg a tünetes részt erősen visszametszeni - a fát monília elleni gombaölő szerrel 2 alkalommal permetezni / pl. Switch, Topas vagy Chorus először, majd a réztartalmú Nordox/. Egyébként a fa életerős, a középen látható vastag törzsön ejtett erős visszametszést követően megfelelő kalluszt képzett. Remélem, jó hír, hogy a fa továbbra is életben maradhat.
Megoldható a sorkezelés. A megfelelő hatást a piretroid hatóanyag
gázfázisban fejti ki, ezért célszerű lenne -akár sekélyen is -
bedolgozni a földbe. A rovarölő készítmény idegméreg.és a növénybe nem
szívódik fel. Az élelmezés-egészségügyi várakozási idő nincs
korlátozva. A locsolás nem befolyásolja a hatást, de 1-2 napig ne
öntözzön.
A tünetek láthatóan nem rákos sebek, sőt kártételt sem látok. A kép felső részen a nyiladékban kalluszt látok, vagyis a fa képes benövi a "sebet".
Ha a törzsnél fürészporszerű rágcsálékot fedez fel - a folt alsó részén esetleg madár próbál hernyót keresni a kéreg alatt, kis farontó lepke hernyója rág, de a képeken erre nem utal semmi. A fa öregnek látszik, általánosak a törzs elváltozásai ebben a korban.
Tipikus moníliás tünetek láthatók a kajszifán. A szirmok elbarnulnak, majd elszáradnak, de csak részben hullanak le. A hajtások csúcstól kezdődően hervadnak, a levelek elszáradnak, A fertőzött és egészséges hajtásrészt éles határvonal választja el egymástól. A fertőzés helye körül általános a mézgakiválás.
A monília elleni védekezés összetett, sikerét több tényező nehezíti. Legkritikusabb időszak a virágzás - kezdetén, tömeges virágzáskor és elvirágzás táján - ennek során permetezni kell. Szabad forgalomban csak néhány hatásos gombaölő készítmény áll rendelkezésre: Switch, Kenja, Chorus. A monília fertőzés a vegetációs és a nyugalmi időszakban is jelen van. Lemosó permetezést legalább két alkalommal célszerű végezni? ősszel, lombhullás táján és tavasszal rügyfakadáskor. Kérjük, kövesse figyelemmel a GazdaboltBlog és a GazdablTV tájokoztatóit!:
https://www.gazdabolt.hu/blog
https://www.gazdabolt.hu/tv
Tamás a fa kondícionális állapotáról is írt. A kajszi nem tartozik a hosszú életű gyümölcsfákhoz. Ha el nem fagy, sokat, kitartóan terem. Talán közben el is fárad. Késő ősszel érdemes volna egy tartós műtrágyáz bedolgozni a fa csugója (korona kerülete) alá, hogy a téli csapadék bemossa a talajba és felvehetőek legyenek a különféle tápelemek. A csonthéjasok nem szeretik a vizet - persze az esővizet igen. Öntözni tehát nem szükséges, sőt hiba.
A virágzás intenzitása részben időjárás függő. Nagyobb baj, hogy Önnél az utóbbi évek ismétlődő problémája. Amint írtam, a monília fertőzésnek is van szerepe.
A gyümölcs ízének megváltozásában egy másik gombabetegség /Megacladosporium sp./ lehet felelős. Fertőzése során a gyümölcs húsa lében szegény, élvezhetetlen ízű. Ilyenkor barnásfekete foltos lesz a gyümölcshéj. Mégsem gondolom, hogy ez lenne a hiba. A fa megöregedett, de még élni akar. Sok gyümölcsöt adott, értékelni kell. Gyógyíthatatlan betegségei nincsenek. Vegetációs időben lombtrágyázással segítheti a fát jó kondícióban tartani.
1 867 Ft
11 822 Ft
3 568 Ft
4 198 Ft (15%)
45 891 Ft
3 365 Ft
5 841 Ft
7 203 Ft