Kedves Juhász Ilona!

A hajtásokon látható gubacsokat minden bizonnyal egy ún. himlős pajzstetűfaj okozza. Nem gyakori kártevő. Kérem, olvassa el a következő linken írtakat, illetve a hozzá tartozó Kertészet és Szőlészet cikket (a lap könyvtárakban megtalálható), és a leírtak, illetve a képek alapján kiderülhet, hogy valóban az itt jelzett károsítóról van-e szó: http://kerteszetesszoleszet.hu/hu/irasok/himlos-pajzstetu-borostyanon

Tisztelt Fider Tamás!

Úgynevezett tajtékoskabócáról van szó, melynek lárvája a "habcsomóban" fejlődik. Idősebb fákra általában nem jelent veszélyt, inkább csak esztétikailag zavaró a jelenléte. Védekezésként a legegyszerűbb eljárás, ha a habcsomókat erős vízsugárral lemossák. Így elkerülhető a permetezés.

Tisztelt Farkas úr!

Sajnos a Quadris bodzában nem használható, más szabadforgalmú készítmény pedig nincsen e kultúrában engedélyezve a szürkepenész ellen.

Kedves Adél!

Ha a probléma továbbra is fennáll, kérem, jelezze majd.

Kedves Tóth Móni!

Kérjük, küldjön képet a tünetekről, és írja le részletesebben a tartási és ápolási (öntözés, tápanyag-utánpótlás) körülményeket!

Tisztelt Haintz Attila!

A kártételt kőris-gubacstetvek okozzák. A fehér anyag a tetvek által termelt viaszváladék, míg a ragacsos anyag a cukorban gazdag ürülékük. Védekezésre a Mospilan 20 SG javasolható.

Pontosítás! A Stomp Aqua a kapor vetése után, de még a kelése előtt juttatható ki (elsősorban a magról kelő egyszikű gyomok ellen), és az élelmezés-egészségügyi várakozási idő 42 nap!

Kedves Kiss Gabriella!

A repedést mutató részeken mintha pajzstetvek is lennének (fehéres pettyek). Ezek valóban azok, tehát körömmel könnyen, a növény megsértése nélkül leemelhetők?
A kör alakú seben jól látom, hogy középen egy(-két) nagyobb lyuk is van? Ezek mélyek? Rágcsálék szóródik, esetleg folyadék szivárog belőlük?
A levélszíni hólyagosodást a fonáki részen élő dió nemezes gubacsatkája okozza. Bár feltűnők a dudorok, a faj nem jelent komoly veszélyt a fára, védekezni nem szükséges, amennyiben csak néhány levél érintett.
A levélfoltosodást talán valamilyen élettelen (környezeti) ok válthatta ki, ilyen tüneteket okozó károsító szervezetet dió esetében nem ismerek. Vélhetően nem fog problémát jelenteni a későbbiekben.

Lényegében igen.

Tisztelt Ditrich úr!

250 EC, de pontosan melyik szer?
A Bi 58-cal mit permetezne?

Tisztelt Szappanos Gábor!

Ez esetben csak a szabadforgalmú (III. forg. kat.) gyomirtó szerek jöhetnek számításba. Alább írom a lehetőségeket (és korlátokat) az ön által jelzett kultúrák posztemergens (kultúrnövény kikelését követő) gyomirtására. Mivel a gyomflóra összetételéről nincs információ, ezzel nem tudunk kalkulálni.

Borsó: csak egyszikű (!) gyomok ellen hat a Select Super, mely felhasználható max. 1 alkalommal a borsó kétleveles állapotától a virágzás kezdetéig terjedő időszakban, amennyiben az évelő gyomok hajtáshossza kb. 15-20 cm (a magról kelők pedig lehetőleg 1-3 levelesek), és, ha a 25 napos élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartható; vagy Agil 100 EC, amennyiben az egyszikű évelő gyomok hajtáshossza kb. 20-30 cm (a magról kelők pedig 2-4 levelesek), és a 45 napos élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartható.

Burgonya: csak egyszikű (!) gyomok ellen hat a Select Super, mely felhasználható max. 1 alkalommal a burgonya kétleveles állapotától a virágzás kezdetéig terjedő időszakban, amennyiben az évelő gyomok hajtáshossza kb. 15-20 cm (a magról kelők pedig lehetőleg 1-3 levelesek); vagy Agil 100 EC, amennyiben az évelő gyomok hajtáshossza kb. 20-30 cm (az egyszikűek pedig 2-4 levelesek), és a 45 napos élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartható.
A magról kelő kétszikű gyomok ellen Sencor, amikor a burgonyahajtások hossza átlagosan 5-10 cm, a növény nem túl nedves, a hőmérséklet nem éri el a 25 C-ot, és a kezelés után 6-8 órán át nem esik az eső; a Sencor dózisa 5,5 ml szer/100 m2 (2,5-5 l vízzel kijuttatva). Egyes burgonyafajták erre a szerre érzékenyek, így ezek Sencorral nem gyomirthatók! A fajták Sencorral (metribuzin hatóanyaggal) szembeni érzékenységéről a fajtatulajdonostól lehet tájékoztatást kérni.

Sárgarépa: csak egyszikű (!) gyomok ellen hat a Select Super, mely felhasználható egy évben max. 1 alkalommal a sárgarépa kétleveles állapotától, amennyiben az évelő gyomok hajtáshossza kb. 15-20 cm (a magról kelők pedig lehetőleg 1-3 levelesek).

Bab: csak egyszikű (!) gyomok ellen hat a Select Super, mely felhasználható max. 1 alkalommal a borsó kétleveles állapotától a virágzás kezdetéig terjedő időszakban, amennyiben az évelő gyomok hajtáshossza kb. 15-20 cm (a magról kelők pedig lehetőleg 1-3 levelesek).

Cékla, petrezselyem, karalábé: Nincs lehetőség posztemergens vegyszeres gyomirtásra szabadforgalmú készítményekkel.

Az egyes készítményekről (pl. kijuttatáshoz szükség víz) további tájékoztatást itt találhat: https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/kereso

Tisztelt Gulyás Katalin!

A tüneteket a birs-gubacsatka (Aceria orientalis) okozza. Inkább feltűnő, mintsem veszélyes. Ha mindenképpen permetezni szeretne a kártevő ellen, akkor azt leginkább tavasszal, a fakadás kezdetén, mindenképpen még a gubacsok (idén tapasztalt) megjelenése előtt érdemes megtenni pl. az Ortus 5 SC nevű készítménnyel. (További kémiai védekezési lehetőségek is kínálkoznak, de azokhoz II. forg. kat. engedély szükséges.)

Tisztelt Varga Zsolt!

A Folicur Solo esetében a forgalmi kategória esetleges kiterjesztésének terveiről - már, ha van ilyen - a készítményt gyártó, illetve forgalmazó cégnél lehet érdeklődni: Bayer Hungária Kft., 1123 Bp., Alkotás u. 50., tel.: 06-1-487-4100.
Mindazonáltal az Alfa Solonak a Folicur Solohoz hasonló hatékonyságúnak kell lennie, mivel azonos hatásmechanizmusú anyagokról van szó. A probléma inkább a kezelések időzítésével és számával lehetett (pl. a rezes lemosás után rügyfakadáskor kell egy rézhidroxidos kezelés, majd más készítményekkel további permetezések szükségesek; 1-2 permetezés rendszerint nem elegendő a tafrinás betegség ellen), melyet tovább fokozhatott a kórokozó számára kedvező tavaszi hűvös, csapadékos időjárás. (A levelek leszedegetésének nagy jelentősége nincsen, nem ennek elmaradása miatt fordul elő minden évben a betegség.)

Tisztelt Szappanos Gábor!

Mivel a gyomirtó szerek egy jelentős részének megvásárlása és felhasználása megfelelő szakképesítéshez kötött, mielőtt bármit is mondanék erre a meglehetősen összetett helyzetre, kérdezném, hogy milyen forgalmi kategóriájú készítmények megvásárlására van jelenleg jogosultsága, engedélye?

Tisztelt Érdi Antal!

Igen erős monilíniás fertőzésről (Monilinia laxa) van szó. E kórokozó ellen a bimbós állapottól a virágzás végéig van mód kémiai védekezésre, azaz, ha ez idő alatt nem történt permetezés, később már nem lehet permetszerekkel akadályozni a kórokozó terjedését a hajtásokban. Most, amit tehát tenni kell, a hervadó, száradó virágos hajtásrészek egészséges (kívülről ép virágok, kötődött termések jelenléte, metszlap keresztmetszetben pedig ép, zöld szár) résznél (részig) történő visszametszése, a nyesedék összegyűjtése és megsemmisítése. A betegség további terjedése csak így akadályozható. Ősszel, ill. tél végén rezes lemosó permetezés szükséges, majd jövő tavasszal a megfelelő, monília elleni gombaölő szerekkel a fent jelzett periódusban végzett, célzott permetezésekkel védhető ki, ill. csökkenthető a tünetet mutató hajtások előfordulása.

Két olvasnivalót is ajánlanék a témában:
1, Tél végi lemosó permetezés: http://www.gazdabolt.hu/index.php?route=information/kb/page&category_id=1&page_id=1
2, A meggy monilíniás betegsége (bár a cikk a meggyre összpontosít, mivel a kórokozó azonos, az információk egy része a kajszira is vonatkoztatható): http://www.gazdabolt.hu/index.php?route=information/kb/page&category_id=1&page_id=28
Megjegyzés: Az adott évben és adott növénykultúrában (jelen esetben a kajsziban) aktuálisan engedélyezett növényvédő szerekről az az évi Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok I. című kiadványból vagy/és a NÉBIH engedélyezett növényvédő szerek adatbázisából (https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/kereso) szükséges tájékozódni, mivel a fenti, korábban írt cikkeinkben az egyes készítményekre vonatkozó információkat utólag már nem frissítjük!

Pontosítás: a Focus Ultra é.v.i.-je is 60 nap burgonyában!

Tisztelt Sevecsek Lajos!

Nem tudom pontosan kivenni a képen: valóban levélfoltosság, szövetelhalás, vagy inkább valamilyen felületi rágásból adódó szövetsérülés, szövethiány jelentkezett? Tudna esetleg még egy-két közeli képet küldeni hasonló tüneteket mutató levelekről? Kémiai védekezésre mindamellett biztosan nem lesz mód, mivel a kivi védelmére hazánkban nincsen engedélyezett növényvédő szer.

Tisztelt Lehel Gábor úr!

Kérjük a tünetek megjelenési idejének, a tartási, ápolási, környezeti körülmények, illetve a levéllankadáson (?) kívül észlelt egyéb tünetek (ha vannak) részletes leírását!

Tisztelt Pesti Gábor!

A képen a mandula nemezes gubacsatkájának (Eriophyes distinguendus) gubacsai láthatók a levél fonáki részén. Ha kivitelezhető, akkor ez idő tájt a gubacsos levelek eltávolítása és megsemmisítése javasolható. Kémiai védekezésre nincs mód engedélyezett készítmény híján.

Kedves Kosár Károlyné!

Előző válaszomhoz még két olvasnivalót is ajánlanék a témában:
1, Tél végi lemosó permetezés: http://www.gazdabolt.hu/index.php?route=information/kb/page&category_id=1&page_id=1
2, Moníliás betegség: http://www.gazdabolt.hu/index.php?route=information/kb/page&category_id=1&page_id=28
Megjegyzés: Az adott évben és adott növénykultúrában aktuálisan engedélyezett növényvédő szerekről az az évi Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok I. című kiadványból vagy/és a NÉBIH engedélyezett növényvédő szerek adatbázisából szükséges tájékozódni, mivel a fenti, korábban írt cikkeinkben az egyes készítményekre vonatkozó információkat utólag nem frissítjük!