Tisztelt Kovács Lajos!

A sárga gömbök tartós hatású műtrágya szemcséi (írja be a Google képkeresőjébe, hogy Osmocote). A százlábúak pedig szintén nem jelentenek kockázatot a növényekre, mivel nem kártevők. Leírása alapján tehát alapvetően nem növényvédelmi, hanem ápolási, növénynevelési hibáról van szó mindkét esetben. (Erre vonatkozóan, ha kérdése lenne, kérem, jelezze!)

Kedves Torda Andrea!

A tüneteket mutató növények fás részein kis lyukakat lehet találni? Korábbi években nem jelentkezett a probléma? Milyen idősek (kb.) a növények, mikor ültették őket, és milyen a talaj? Víz- és tápanyag-utánpótlásuk hogyan történt eddig?

Kedves Simon Zsolt!

Növényápolással, tápanyag-ellátással kapcsolatos kérdésére ezzel a témakörrel foglalkozó kolléganőm rövidesen válaszol önnek, addig szíves türelmét kérjük!
A virágokról készült képen mintha lyukakat látnék a bimbókon. Jól vettem észre? Az ilyen bimbók belül üregesek, megrágottak, ürülékkel szennyezettek? Ha igen, akkor ezt a tünetet a gyapottok-bagolylepke okozta. A károsított virágrészeket el kell távolítani, és a lepke változatos színű és méretű hernyóit a növény alapos átvizsgálásával meg kell keresni, majd meg kell semmisíteni. Sajnos folyamatos betelepülése valószínűsíthető a nyár második felében egészen őszig, így szemmel kell tartani a növényeket! (A permetezés balkonon nem javasolt a léelsodródás esélye miatt.)
Rodokokkuszos betegségre utaló tüneteket nem látok a képeken.

Tisztelt Korcsok Krisztián!

Kérnék képeket a szemközti szomszédja növényein észlelhető tünetekről! További kérdések: A gyomirtást megelőzően száradási tünetek megfigyelhetőek voltak-e már valamilyen kezdeti formában az ő növényein? A növényein általánosan (tehát nem csak a fügén és a leanderen) és kb. egyszerre jelentkezett a száradás? A gyomirtás idején volt-e szél, ami esetleg éppen abba az irányba (és másfelé nem, tehát ez esetben máshol a környezetben nincsenek hasonló tünetek) sodorhatta a gyomirtót?

Tisztelt Madarász Gyula!

Kérdését továbbítottam zöldséghajtatással foglalkozó kolléganőmnek.

Kedves Balogh Ágnes!

A kolléganőm által jelzett készítmények közül a Teppeki nem jelent kockázatot a katicákra. Az egyes növényvédő szerek esetén az évente lehetséges kezelések maximális számát a leírásukban találhatja meg.

Tisztelt Kanter Tamás!

Leírása és a kép alapján a közönséges takácsatka támadta meg a növényt. A levelek kifakulása és a finom pókhálószerű szövedék is erre utal. A károsítót nehéz észrevenni, mert csak kb. 0,5 mm nagyságú, és a fonákon tartózkodik (nyolc lábú). Közelről, tüzetesen, akár nagyítóval vizsgálva azért észrevehetők a mozgó egyedek, különösen, ha több van belőlük (ez a károsodás mértéke alapján valószínűsíthető). Javasolható a rendszeres, vizes átzuhanyozás, mert a közönséges takácsatka a nedves környezetet nem kedveli. Permetszerek tekintetében az atkaölő hatású szerek közül az abamektin hatóanyagot (is) tartalmazó Fazilo ajánlható, szükség szerint 1-2 alkalommal (legalább 10 napos időközökkel) megismételve e permetezést úgy, hogy a permetlé a növény valamennyi föld feletti részét fedje, különös tekintettel a levelek fonákára és a hajtáselágazásokra (de természetesen a túldozírozás kerülendő).

Tisztelt Szalai Zoltán!

A kártevő az ördögcérna-gubacsatka, 2014 óta ismert az előfordulása Magyarországon. Az Ortus most nem fog védelmet adni ellene, mert a gubacsban vannak az egyedek, és ez a szer nem hatol a növény szöveteibe (kontakt). A védekezés legcélszerűbb időpontja a fakadást követően, még a gubacsok megjelenése előtt van, amikor a rügyekben telelő atkák (szabad szemmel nem láthatók) előbújnak, és a levelekre vándorolnak. Megjegyzendő viszont, hogy, ha a termését fogyasztani kívánják, akkor a növény nem permetezhető növényvédő szerekkel! A károsított részek - ha nem az egész növény érintett - eltávolítása és megsemmisítése hasznos eleme a védekezésnek. Ha csak egy bokorról van szó, lehet, hogy egyszerűbb annak cseréje, és megbízható forrásból a kártevőtől mentes növényanyag beszerzése.

Tisztelt Kero Gábor!

Mivel edényben vannak a növények, legpraktikusabb megoldás az lenne, ha átültetné őket megfelelő méretűbe úgy, hogy a közeget kicseréli a babérmeggy számára optimálisra és károsítóktól mentesre, és közben ügyel arra, hogy semmilyen kártevőt - ami a földjükben található - ne vigyen át. Ezt követően a növény igényeinek megfelelő környezeti feltételek, víz- és tápanyag-utánpótlás javasolt. (Ha erre vonatkozóan további tanácsot kérne, kérem, jelezze!)

Kedves Kovács György!

Leírása alapján lepkehernyó (a vetési bagolylepkéé, Agrotis segetum - nézze meg a Google-n is a név alapján) gyanítható.

Tisztelt Szenes István!

Kérjük, töltse fel a képet!

Kedves Kiss Péterné!

A tünetek megjelenése előtt történt bármilyen növényvédő szeres kezelés?

Kedves Kecsey Beatrix és Horvat Anton!

A kártevő a ligeti levélmoly (Choreutis nemorana): hernyói a füge leveleit rágják, illetve össze is szövik azokat, a fekete pettyek az ürülékszemcséi. Termő füge védelmére jelenleg nincsen engedélyezett növényvédő szer hazánkban, így leginkább célravezető a szövedékben megbújó hernyók megsemmisítése (összenyomása). A megrágott leveleket egyébiránt nem kell leszedni.

Kedves Simon Zsolt!

Növényápolással, tápanyag-ellátással kapcsolatos kérdésére ezzel a témakörrel foglalkozó kolléganőm rövidesen válaszol önnek, addig szíves türelmét kérjük!
A virágokról készült képen mintha lyukakat látnék a bimbókon. Jól vettem észre? Az ilyen bimbók belül üregesek, megrágottak, ürülékkel szennyezettek? Ha igen, akkor ezt a tünetet a gyapottok-bagolylepke okozta. A károsított virágrészeket el kell távolítani, és a lepke változatos színű és méretű hernyóit a növény alapos átvizsgálásával meg kell keresni, majd meg kell semmisíteni. Sajnos folyamatos betelepülése valószínűsíthető a nyár második felében egészen őszig, így szemmel kell tartani a növényeket! (A permetezés balkonon nem javasolt a léelsodródás esélye miatt.)
Rodokokkuszos betegségre utaló tüneteket nem látok a képeken.

Kedves Nyirati Dóra!

A képen kabócák láthatók. Permetezésre nincs mód. Egyébiránt ezek a fügére, véleményem szerint, nem jelentenek valós veszélyt. Feltételezem, ön sem látta kártétel nyomát a terméseken. Ha zavaró a jelenlétük, időnként mossa át a bokrot slaggal.

Kedves Ásmány Zoltán!

Sajnos az, hogy más országokban valamit használnak egy adott kártevő ellen, korántsem jelenti azt, hogy erre nálunk is lehetőség van (még akkor sem, ha az ott használt szer Magyarországon is ismert, és forgalomban van). A növényvédőszer-engedélyezés bonyolult, hosszadalmas és igen költséges eljárás, és alapvetően nem a hatóságon múlik, hogy egy ilyen folyamat beindul-e. Mivel a füge nálunk leginkább hobbikerti növény, bármilyen szer engedélyének a kiterjesztése valószínűleg nem érné meg a gyártóknak a szerény kereslet miatt. Persze, ki tudja, az utóbbi időszakban sok készítmény engedélyét terjesztették ki kiskultúrákra. Adott esetben pedig van lehetőség a hatóságtól szükséghelyzeti engedély megkérésére is. Mindazonáltal ez a kártevő elég könnyen elcsíphető (a szó szoros értelmében), így minden bizonnyal egyszerűbb, olcsóbb, akár hatékonyabb és nem utolsósorban biztonságosabb megoldás lehet a hernyók kézzel történő megsemmisítése.

Kedves Fischer Suzana!

Mielőtt bármivel lepermetezné a növényeket, mindenképpen fontos lenne, ha alaposabban szemügyre tudná venni a növényeket! Apró, kb. 1 mm-es, barnássárga, hosszúkás rovarok és fekete, tűszúrásnyi pettyek vannak-e a leveleken (szín vagy/és fonák)? Ha igen (de akkor is, ha nem, illetve más élőlényt fedezett fel), kérem, jelezzen vissza!
(Pontosító megjegyzés: a Cuproxat fűszernövények védelmére nem használható.)

Kedves Juhász Ilona!

Sajnos a közvetlenül a vízparton élő növények növényvédő szeres permetezése jelen esetben aligha oldható meg, mivel így bármilyen készítmény könnyen a vízbe kerülhet (odasodródhat, bemosódhat).
A csillagszerű képleteket nem igazán tudom kivenni még a kép nagyításával sem. Ha tud vinni mintát (a növénnyel együtt, illetve, ahol/amin találta ezeket) gazdaboltunkba, ott kollégáink alaposabban szemügyre tudnák venni, miről lehet szó.
Észrevételét a kérdésekkel és válaszokkal kapcsolatban, kérem, a Segítség menüpont Kapcsolat pontjában található elérhetőségek valamelyikén legyen szíves jelezni az ügyvezetés felé.

Tisztelt Süveges József!

Az Amistar szabadföldi paprika védelmére nem használható készítmény.

Természetesen a helyettesíthetőség, váltás attól is függ, milyen betegség ellen szeretne és milyen növényfajokat kezelni. Gombás foltbetegségek kapcsán megfelelőek a kolléganőm által is jelzett alternatívák, de lisztharmat esetében például más készítményt kell választani, ha az Amistar Topot váltani szeretné.