Eddigi tanácsok
Kedves Bálintné Kiss Eszter!
A csapdázással kapcsolatos kérdésével, kérem, keresse meg a Csalomon feromoncsapdák hazai gyártóját, forgalmazóját: http://www.csalomoncsapdak.hu/
Tisztelt Czímer Gyula!
Buxusán a selyemfényű puszpángmoly súlyos károsítása látható. Amennyiben jelenleg is talál a növényen fejlett hernyókat, akkor most egy Decis + Mospilan 20 SG kombináció motoros háti permetezővel való kijuttatása (az alapos átpermetezés érdekében) javasolható. Számítani kell rá, hogy a védekezés (okszerű megoldásokkal) a jövőben aligha lesz elkerülhető, mivel ez a hazánkban pár éve megjelent kártevő sajnos mára általánosan elterjedt az országban. A fajjal kapcsolatban sok információt és további részleteket találhat az Agrofórum c. szaklap idei 5. számában.
Kedves Borsos Péter!
Ha egyelőre csak ez a két levél érintett, akkor a legegyszerűbb ezeket mielőbb leszedni és azonnal megsemmisíteni - ez, gondolom, már megtörtént -, majd a növényeket (ha nincs sok) átnézni. A vándorpoloska (Nezara viridula) kapcsán egyébként, ha van rá mód, akkor meg lehet próbálkozni lombszívó többszöri használatával is, amennyiben a probléma fokozódni kezdene. A lombszívó szétszerelhető szívócsövébe egy kis, viszonylag sűrű szövésű szövetzsákocskát érdemes behelyezni az illesztésnél (esetleg egy ügyesen felszerelt harisnya is megfelelhet erre a célra), amin a beszívott levegő átjut, de a rovarok nem. A gép a termést nem szakítja le, viszont a növényen lévő rovarok jelentős része leszippantható vele (azokat aztán a zsákból kiszórva meg lehet semmisíteni). Permetezésre paradicsomban éréskezdetig a Karate Zeon 5 CS (élelmezés-egészségügyi várakozási idő: 3 nap) használata javasolható (max. 2 alkalommal, min. 10 napos időközzel lehet kijuttatni). Ha csak pár sor paradicsomról van szó, akkor jövőre érdemes fontolóra venni a sorok kellően kis lyukbőségű (de azért szellőzést megfelelően biztosító) hálóval történő borítását is, kizárólag a poloskák megjelenését megelőzően!
Tisztelt Molnár István!
A hangyák kapcsán azt kellene megpróbálni, hogy nem száradó ragasztóval (pl. patkányragasztó) bekent, széles övet helyez szorosan a fák törzsére, azok tövéhez közel. Így ugyanis a hangyák nem fognak tudni felmászni a törzsön.
A Mospilan 20 SG élelmezés-egészségügyi várakozási ideje őszibarackban és nektarinban 14 nap, azaz ezt követően szedhető és fogyasztható a gyümölcs, amennyiben az utolsó kezelés a színeződés-éréskezdet (BBCH 82) idejére esett.
Tisztelt Mrázik Szilveszter!
Ezek a vándorpoloska (Nezara viridula) lárvái. Sajnos a paprikatermesztésben egyre nagyobb gondot jelentenek, de egyébként rengeteg növényfajon képesek táplálkozni. Ha van rá mód, akkor meg lehet próbálkozni lombszívó többszöri használatával. Ennek szétszerelhető szívócsövébe egy kis, viszonylag sűrű szövésű szövetzsákocskát érdemes behelyezni az illesztésnél (esetleg egy ügyesen felszerelt harisnya is megfelelhet erre a célra), amin a beszívott levegő átjut, de a rovarok nem. A gép a termést nem szakítja le, viszont a növényen lévő rovarok jelentős része leszippantható vele (azokat aztán a zsákból kiszórva meg lehet semmisíteni). Permetezésre paprikában éréskezdetig a Karate Zeon 5 CS (élelmezés-egészségügyi várakozási idő: 5 nap) használata javasolható (max. 2 alkalommal, min. 10 napos időközzel lehet kijuttatni). Ha csak pár sor paprikáról van szó, akkor jövőre érdemes fontolóra venni a sorok kellően kis lyukbőségű (de azért szellőzést megfelelően biztosító) hálóval történő borítását is, kizárólag a poloskák megjelenését megelőzően!
Kedves Bod Ildi!
Ha jól látom, a szabálytalan lyukacsosság mellett ún. hámozgatás is látható: ez valamely rovar (itt valószínűleg egy levéldarázsfaj lárvája) által rágással elvékonyított, így áttetsző levélszövetet jelent. Ha így van (és nem levélfoltosságról van szó), akkor - tekintve a körülményeket (terasz, lakókörnyezet) - leginkább e lárvák tettenérésével, majd megsemmisítésével (összeszedése és összenyomása) kellene próbálkozni (jövőre).
Kedves Molnár Nóra!
Ez a készítmény fügében legfeljebb lemosó permetezésre használható (gombás betegségek ellen) a nyugalmi időszakban (ilyenkor az é.v.i.-vel nem kell számolni). Kérdés azonban, hogy bármilyen jelét észlelték-e gombás betegségnek ezen a növényfajon? Én nem tudok ilyen jellegű probléma előfordulásáról hazánkban.
Kis pontosítás: A Mospilan a füge védelmére semmilyen módszerrel nem használható, amennyiben a füge termését fogyasztani kívánják! A viaszváladék és a rovarok egy részének eltávolítására a slagos lemosás, mint egyszerű és biztonságos módszer is ajánlható.
Kis pontosítás az első képhez: a hajtásokon a fehér, vattaszerű váladék és a hosszúkás testű, érintésre elmászó, elpattanó lárvák és/vagy azok levedlett lárvabőre az amerikai lepkekabócára utalnak. Ha ez idő tájt már csak a maradványaikat látja (összeaszott lárvabőrök és váladék), akkor szükségtelen a permetezés.
Kedves Bod Ildi!
Ha jól látom, a szabálytalan lyukacsosság mellett ún. hámozgatás is látható: ez valamely rovar (itt valószínűleg egy levéldarázsfaj lárvája) által rágással elvékonyított, így áttetsző levélszövetet jelent. Ha így van (és nem levélfoltosságról van szó), akkor - tekintve a körülményeket (terasz, lakókörnyezet) - leginkább e lárvák tettenérésével, majd megsemmisítésével (összeszedése és összenyomása) kellene próbálkozni (jövőre).
Az ápolási, tartási kérdésekben kolléganőm fog rövidesen tanácsot adni önnek.
Tisztelt Molnár József!
Igen, valóban az amerikai lepkekabócáról van szó. A mospilanos kezelésnek (a Molnár úr által említett növények közül ribiszkében nem használható) addig lehet haszna, amíg a fehér lárvák ott vannak a növényen. Ez idő tájt már zömmel imágóvá (a lepkeszerű formájú szürke kabócává) alakultak, így, ha eddig nem volt kezelés, annak inkább csak jövő május körül lehet legközelebb értelme. Mivel nagyon sok tápnövényű kártevőről van szó, érdemes a legértékesebb növényfajok védelmére fókuszálni, és azokat igyekezni védeni akár rovarölő szerrel (a lehetőségeknek megfelelően), akár pl. rendszeres slagos lemosással.
Kedves Gerle Mercédesz!
Meg kellene nézni a levelek fonáki oldalát, és ha ott találnak még élő rovarokat vagy azok nyomait, akkor egyértelmű, hogy ezek cukorban gazdag, ragacsos ürülékéről van szó. Normál körülmények között maga a hársfa nem nedvedzik így. Abban az esetben, ha még fennáll a probléma, akkor van mód növényvédelmi kezelésre, de mivel - ha jól értelmezem - közterületről van szó (a fa ott áll), így a védekezés csak az ide vonatkozó jogszabályoknak megfelelően végezhető el. Erre a munkára szükség és anyagi lehetőség esetén közterületi növényvédelemmel foglalkozó vállalkozó, illetve cég megbízása javasolható.
A foltosodás általánosan tapasztalható a leveleken, lombon? Tudna még képet küldeni erről, ill. egyúttal a levelek fonáki részéről is, ha ott sikerül rovarokat találni?
Tisztelt Varga József!
Az első képen nem darázs, hanem méh látható. Azon kívül, hogy többször feltűnt, bármilyen rendellenességet tapasztalt a növényen?
Hasonló a kérdésem a sötétzöld foltok kapcsán is.
Kedves Dobó Katalin!
A kártevő minden valószínűség szerint az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa). Kérdezném, hogy idén fog-e teremni a fügefa?
Ugyanis, ha igen, akkor a fehér színű viaszos váladékot képző rovarfaj ellen nem szabad permetezni semmivel, mivel nincsen a termő füge védelmére hazánkban engedélyezett növényvédő szer. Ez esetben erős vízsugárral lehet lemosni a lárvákat és a váladékot a hajtásokról, majd figyelni kell ezután is (ill. jövőre is), hogy a rovar ne telepedhessen meg a növényen.
Tisztelt Walton Tamás!
Kis pontosítás, kiegészítés: a Pirimor 50 WG bár jó a levéltetvek ellen, dísznövények védelmére nem használható, munkaegészségügyi várakozási ideje pedig 3 nap!
Kedves Bálintné Kiss Eszter!
A kárt egy, az Anomala nemzetségbe tartozó cserebogárfaj okozza. A korona hajnali lerázásán vagy kopogtatásán (lepedőre, fóliára) kívül lehetőség van a rajzás idején tömegcsapdázásra is (ezzel kapcsolatban további tájékoztatást itt tud kérni: http://www.csalomoncsapdak.hu/). A <a href="http://www.gazdabolt.hu/index.php?route=product/search&searchin=product&filter_name=növényvédő">növényvédő</a> szerek közül bogarak ellen kajsziban a <a href="http://www.gazdabolt.hu/index.php?route=product/search&searchin=product&filter_name=Karate">Karate</a> Zeon 5 CS adhat további védelmet, mely termésszíneződésig vethető be (az élelmezés-egészségügyi várakozási idő pedig 3 nap). Mandulában ugyanennek a szernek 14 napos az é.v.i.-je, és a végső gyümölcsméret kialakulásáig használható.
Kedves Torda Andrea!
A leírás és kép alapján ez igen nagy valószínűséggel a boróka-tarkadíszbogár kártétele lesz. Amennyiben a kert Budapesten van, úgy ez még biztosabbra vehető. A védekezés kapcsán a legfontosabb teendők a következők: a károsított növények, illetve növényi részek (ágak) mielőbbi eltávolítása és megsemmisítése, a növények jó kondíciójának biztosítása megfelelő öntözéssel és tápanyag-utánpótlással. Közvetlenül a rajzó (május-június) és petézni készülő bogár nehezen támadható, de a rajzás idején végzett szisztematikus gyűjtése (ágak fólia vagy ernyő feletti kopogtatása, megrázása a reggeli órákban) és eltávolítása szintén segítheti a védekezést. További (korábbi) információk erről a fajról pl. itt olvashatók: http://www.agroinform.com/szantofold/a-boroka-tarkadiszbogar-lamprodila-festiva-megjelenese-es-kartetele-budapesten-12529?gclid=CMinidyajs4CFcsK0wod1JkCcA
(Megjegyzés: Védettségéről - mely a kémiai védekezés lehetőségét kizárja - pl. a Magyar Természettudományi Múzeum Bogárgyűjteményének munkatársainál tud információt kérni.)
Kedves Jakab Sándorné!
A képen látható tünetek és leírása alapján a szilvafa a szilvahimlő nevű vírusos betegségtől szenved. (A termés mézgásodásának több oka is lehet, ez egy általános reakció a csonthéjasok részéről, amivel valamilyen sérülést vagy fertőzést is jelezhetnek.) A vírusos betegségből a fát permetezéssel kigyógyítani sajnos nem lehet. A kórokozóról a Cikkek, hírek menüpontban, itt olvashat további részleteket: http://www.gazdabolt.hu/index.php?route=information/kb/page&category_id=1&page_id=34
A cseresznyefáról szintén kérnénk képet!
Tisztelt Szalai Zoltán!
Egyelőre nem nagyon van hazai tapasztalat arról, hogy ez a kártevő mire képes egy termő ördögcérna esetén. Nyilvánvalóan lényeges kérdés a bokor mérete, általános kondíciója, illetve a kártétel jelenlegi mértéke. Én továbbra is a károsított részek mielőbbi eltávolítását és megsemmisítését javasolnám, ez mindenképpen hasznos lenne. Ha az ördögcérnát dísznövénynek tekintjük (azaz termése nem kerül fogyasztásra), akkor idén még augusztus-szeptemberben lehetne megpróbálni 2(-3) kezelést Faziloval úgy, hogy a permetlé a hajtásokat a bokor valamennyi részén megfelelően fedje. Így jó eséllyel eltalálhatják a gubacsos levelekből a rügyekbe telelőre vonuló népesség egy részét (ezek szabad szemmel nem láthatók, sajnos).
Kedves Varga Szilvia!
Egy ilyen kicsi, konténeres növény esetében nem tartom praktikusnak a permetezést. A ligeti levélmoly (vagy füge-levélmoly) jelenléte ugyan valóban kellemetlen lehet, de ahhoz, hogy a levél súlyosan károsodjon, majd elszáradjon, a lárva tartósabb jelenléte (táplálkozása) szükséges. Ez idő alatt viszont egy ekkora növényen igen könnyen észrevehetőnek kell lennie, és az észlelést követően azonnal leszedhető, megsemmisíthető, így pedig a további kártétele megakadályozható. A lényeg tehát, hogy folyamatosan szemmel kell tartani a növénykét, és, ha felbukkan a lárva (szövedék védelmében), akkor el kell csípni.