Eddigi tanácsok
Tisztelt Molnár József!
A rothadás oka valószínűleg maga a "férgesedés", azaz minden bizonnyal az almamoly, mint a körtének is nagyon gyakori terméskártevője. A rothadás megelőzésére, mérséklésére tehát az almamoly elleni, csapdázáson alapuló, célzott permetezések javasolhatók a jövő évtől.
Kedves Szalai-Dobosné Márta Mária!
Első lépésként a növényt alaposan át kell tisztogatni szappanos vizes szivaccsal, amennyire lehetséges, így a pajzstetvek egy jó része eltávolítható. Ezt kiegészítendő pl. Careo rovarölő koncentrátummal történő kezelés javasolható (szükség esetén az év folyamán 1-2 alkalommal megismételhető a kijuttatása).
Kedves Vajda Zsuzsa!
Leírása alapján elmondható, hogy több tényező áll a tünetegyüttes hátterében. Ezek közül kép nélkül csak a "sárga kukackákról" gyanítható, hogy a nyugati dióburok-fúrólégy nyüveiről van szó. Különösen valószínű ez, ha fájuk a Dunántúlon van. Ez a faj azonban - ahogyan a neve is jelzi - általában nem okozza a bél pusztulását, a levélszáradásért pedig biztosan nem tehető felelőssé (utóbbiról tehát mindenképpen képet kérnénk). A fő kérdés, ahogyan ön is írta, hogy a korona átpermetezésére lesz-e esély a későbbiekben? Ha ugyanis nem, akkor bármilyen permetezés csak részmegoldást adhat.
Tisztelt Molnár József!
Elnézést a késői válaszért.
Kérdését továbbítottam szőlővédelemmel foglalkozó kolléganőm felé.
Kedves Horváthné Uhrin Andrea!
A rovarra vonatkozó leírása alapján valóban a levéltetvek rokonsági körébe tartozó rovarokról lehet szó. A gyantafolyásban biztos? Nem inkább a tetvek ragacsos ürülékéről (mézharmat) van szó? Ez idő tájt már nem igazán érdemes védekezni. Jövőre viszont meg kellene ezt tenni mindenképpen, amint az első kis kolóniákat észreveszi a tavaszi (márc.-ápr.) időszakban. Permetezésre a Mospilan 20 SG javasolható. A fát - a szernél előírt dózist és koncentrációt szigorúan betartva - alaposan át kell permetezni, hogy a védettebb részek is le legyenek kezelve.
Kedves Csontos Zsuzsa!
Elnézést a késői válaszért.
Kérdését továbbítottam szaktanácsadó kolléganőm felé.
Tisztelt Kiss Viktor!
Elnézést a késői válaszért.
Kérdését továbbítottam szaktanácsadó kolléganőim felé.
Kedves Réka!
Képet kérünk, mivel lehet, hogy kártevő (is) áll a háttérben!
Tisztelt Dóra Ádám!
Elnézést a késői válaszért.
Levelét továbbítottam szaktanácsadó kolléganőm felé.
Kedves Hegedűs Ágnes!
Elnézést a késői visszajelzésért.
Kérdését továbbítottam növényápolással foglalkozó kolléganőm felé.
Kedves Csontos Zsuzsa!
Képeket kérnénk a tünetekről (termés esetén annak külsejéről és belsejéről is) és a fáról.
Tisztelt Erdélyi Jánosné!
Képet kérnénk a tünetekről és a rózsák környezetéről, illetve leírást az idei ápolási munkákról (öntözés, tápanyag-utánpótlás, permetezések)!
Kedves Bujdosó Tamara!
Rovarokat, ragacsos anyagot látnak-e a fán (ágakon, leveleken), vagy csak a levélelszíneződés jelentkezik egyöntetűen a fákon? A törzs épnek tűnik? Egy közelebbi és egy távolabbi képet is tudna még küldeni (tüneteket mutató levelekről, ill. a fa környezetéről)?
Tisztelt Balogh László!
Kiegészítésképpen (a cikkhez is) annyit, hogy ha kémiai úton védekezik, mindig tájékozódjon a kezelést (ill. már a vásárlást) megelőzően, hogy az adott kultúrá(k)ban mely növényvédő szerek engedélyezettek felhasználásra!
Tisztelt Kovács Zoltán!
A krizantém fehérrozsda súlyos fertőzése látható. a képen. Az ellene történő védekezésre engedélyezett készítmény az Amistar Top. Javasolt dózisa dísznövényekben 0,6-1 l/ha. Kijuttatás: 10-14 napos időközönként, max. 2 alkalommal. A permetléhez nedvesítő szert kell adni (pl. Silwet Star), és mindenképpen érdemes a teljes felület kezelése előtt fajtánként néhány növényen próbapermetezést végezni, mert a dísznövények növényvédő szerekkel szembeni érzékenysége igen eltérő lehet. A krizantém, ill. fajtái pl. éppen a bimbóképződés és virágzás idején a legérzékenyebbek. Megjegyzendő mindamellett, hogy a permetezés megelőző jelleggel, illetve legkésőbb az első tünetek kialakulása idején vezethet megfelelő eredményre.
A fertőzés terjedésének megfékezése érdekében további teendők is szükségesek: Szellőztetéssel csökkentse a páratartalmat, kerülje a túlzott nitrogén adagolást, és lehetőség szerint ne felülről (azaz ne esőztető jelleggel) öntözze az állományt! A beteg növénymaradványokat meg kell semmisíteni, illetve a fertőzött növényről ne szedjen szaporításra szánt dugványt! Érdemes azt is szem előtt tartani, hogy vannak a rozsdával szemben ellenálló krizantémfajták is, ezek termesztése is megoldást jelenthet a betegség kiküszöbölésére.
Kedves László Petra!
Ha küld képet a barnulásokról, azt is meg tudjuk nézni. Az is lehet, hogy ezek a tünetek függetlenek a kabócáktól.
Kedves Wolf Péter és Bodon Dóra!
Tekintettel a növények helyére (erkély), illetve azok vélhetően kisebb számára és méretére, permetezés helyett a márványospoloskák gumikesztyűvel történő mielőbbi eltávolítását (a levelek alapos átvizsgálásával), majd a növények sűrűbb szövésű (de azért megfelelően szellőző) hálóval történő borítását javasolnám az újabb egyedek betelepedésének megakadályozása végett! Az ázsiai márványospoloska minden valószínűség szerint hazánkban is a paprika egyik meghatározó terméskártevőjévé fog válni a jövőben.
Tisztelt Ali En!
Az ön által jelzett készítmények elvileg alkalmasak a tetvek, illetve takácsatkák irtására. A probléma az időzítéssel, kezelések módjával (pl. a fonákot is célozta az atkák elleni permetezéskor?) vagy/és esetleg azok számával is lehet. Mindamellett valószínűleg a környezeti feltételek sem ideálisak a leander tartására, ezért (meleg, száraz levegő) is atkásodhat be rendszeresen.
Mindamellett felhívnám figyelmét, hogy az erkélyen való permetezés a permetlé szomszédos lakókörnyezetbe való lehetséges elsodródása miatt nem javasolt!
Tisztelt Sebestyén Gábor!
A képek többféle probléma együttes jelenlétére utalnak.
Sorrendben:
1, E termésfoltosodás kapcsán valószínűsíthető a nyugati dióburok-fúrólégy károsítása. Ha feltöri a diót, a bél jó eséllyel ép lesz, azaz a tünetek csak a termés külsőbb részeire korlátozódnak. További információkat a fajról pl. itt találhat: http://emevi.emk.nyme.hu/index.php/22552/?&L=1
A védekezés a diófák mérete miatt házi kertekben általában nem megoldható, de szerencsére ez a faj rendszerint nem jelent akkora problémát a kiskertekben, mint az almamoly (dión).
2, Ezek a levélfoltok a lombkoronában általánosan, szétszórtan jelentkeznek a leveleken?
3, Bár nem túl éles a kép, a dió nemezes gubacsatkájának kárképét vélem felfedezni az erek közötti nemezes foltok formájában, a fonáki részeken (a szín felől pedig ugyanitt hólyagosodás látható). Látványos tüneteket okozó, de nem veszélyes kártevő. Kémiai védekezés nem szükséges. Ha jövőre is felbukkan, az érintett leveleket esetleg le lehet szedegetni (mielőbb), és meg kell semmisíteni.
4, Lásd: 2-3.
5, Némi rágásnyom. Idén már nem kell vele foglalkozni.
6, Lásd: 2. Egyébként a fa mekkora? Volt kezelve bármivel (növényvédő szer, műtrágya)? Mikor, hányszor, hogyan?
Kedves Bujdosó Tamara!
Az egyik képen látható "zöld bogarak" a vándorpoloska egyedei. Bár nem tudom, mennyi az a rengeteg, de önmagában ezektől - különösen, ha korábban nem voltak rajta - ennyire biztosan nem kellene sárgulnia a leveleknek. A tünetek oka tehát elsősorban valamilyen növényápolási probléma lesz, mellyel kapcsolatban, kérem, írjon Tápanyagutánpótlás rovatunkba.
A fekete pontokat csak a legutoljára feltöltött képen vettem észre, de ez elég távoli, az azonosításhoz ezekről is szükség lenne közelebbi felvételre.
A fás részeken kicsi, hosszúkás, fehér, kókuszreszelékhez hasonló megjelenésű, illetve pár mm-es, fehéres, kör alakú képletek nincsenek? Mintha látnék ilyet a képeken, de ezt is nehéz kivenni. Ez a tünet - ha van - pajzstetű jele.
Az ajánlott szerek (Mospilan és Champion) közül a Mospilan a szúró-szívó szájszervű kártevők (tetvek, poloskák) és az esetlegesen megjelenő rágó kártevők ellen is adhat(ott) némi védelmet, míg a Champion gombaölő, de ez utóbbi használatát nem igazán tartom indokoltnak, legalábbis a képeken látottak alapján. Ha sikerül a károsítók pontosabb azonosítása (további fotók küldésével), akkor a védekezés módját is pontosítani lehet. Mindamellett a megfelelő tápanyagellátásra és optimális öntözésre nagy hangsúlyt kell fektetni a későbbiekben.