Eddigi tanácsok
Tisztelt Török Sándor!
Előző üzenetemet követően megkérdeztem még más kollégák véleményét is a gyomirtási lehetőségekről a jelzett esetben. Azt az információt kaptam, hogy még a szalmás talajtakarás is problémás, bizonytalan kimenetelű lehet, így más megoldásban kell gondolkodni. Lehet, hogy mégis van kémiai védekezés tekintetében járható út. További részletek kapcsán e-mailben felvettem önnel a kapcsolatot.
Kontakt szerként javasolható őszibarackban tafrina ellen a Bravo 500 (II. forgalmi kategória, munka-egészségügyi várakozási idő: 1 nap).
Tisztelt Török Sándor!
Sajnos kémiai gyomirtási lehetőség jelenleg nincsen a tarackbúza málnasorok aljából történő irtására. Bár fáradságos, de esetleg a mechanikai eltávolítást követően talajtakarással lehetne próbálkozni. Azonban ez sem egyszerű, mivel a málnasarjak elhelyezkedése és az újabbak képződése miatt a takarást (pl. fóliával) nehéz megfelelően kialakítani. Talán a sarjképződést követően szalmával lehetne kísérletet tenni (értelemszerűen minden évben, ill. szükség szerint újra leterítve úgy, hogy a kezdeti sarjképződés akadálytalan legyen).
Tisztelt Mirák György!
A szerválasztással kapcsolatos megfelelő tanács érdekében kérem, írja meg, hogy pontosan mely gombás betegségek és rovarok ellen permetezne. Ha esetleg nem tudja a nevüket, az is segíthet, ha megírja, milyen tünetek szoktak rendszerint és zavaró mértékben megjelenni az eddig ezek szerint kezeletlen fákon. Fontos lenne tudnunk azt is, hogy a fák koronája a rendelkezésre álló géppel várhatóan megfelelően (tehát (alul, felül, kívül és belül is) átpermetezhető lenne-e.
Tisztelt Rácz Éva!
Az Actara SC hatóanyaga hatásos e pajzstetvek ellen.
Két fontos kérdés azonban:
1, El tudja-e végezni a kezelést szabad térben? (Az Actara lakásban ugyanis nem használható)
2, Termő citromfáról van-e szó? (Ha szedik és eszik a termését, akkor az Actara nem használható).
A termő citromra egyébként hazánkban semmilyen növényvédő szer nem engedélyezett, tehát ez esetben növényvédő szer nem használható, azaz marad az enyhén szappanos vizes szivaccsal történő letisztogatás.
Ha csak dísznövényként tartják (azaz nem fogyasztják a citromokat), akkor a megfelelő hígítású oldattal történő beöntözés is hatásos lehet a pajzstetvek ellen (így a permetezés elkerülhető). Érdemes előzetesen enyhén szappanos vizes szivaccsal letisztogatni a növényt, ez már önmagában jó eredményt adhat. Kis fertőzöttségnél pedig szimplán ez elegendő lehet, de mindenképpen érdemes folyamatosan szemmel tartani a növényt, ill. a környezetében tartott egyéb dísznövényeket is.
Tisztelt Kanyó Péter!
Házikerti felhasználásra, totális gyomirtásra, amennyiben évelő gyomok is nagy arányban fordulnak elő, javasolható 0,2 l Glialka Star 10 l vízhez a gyomok tavaszi intenzív növekedésének idején (esetleg szeptemberben megismételve a kezelést). A permetlé egyébként így 400 m2 gyomos felület kezelésére lesz elegendő.
Igen.
Kedves Szőke Krisztina!
A megadott linkek valamiért nem működnek.
Kérem, próbálja meg feltölteni a képeket.
Tisztelt Mersdorf Ilona!
Sajnos nem zárható ki, hogy az ön diófájában is a Brenneria nigrifluens nevű baktérium telepedett meg. További részleteket pl. itt olvashat róla: http://kerteszetesszoleszet.hu/hu/irasok/kerteszet-szoleszet-boraszat/uj-diobetegseg-magyarorszagon
A kezelés és ültetés kapcsán érdeklődöm még a fenti betegséggel foglalkozó kolléganőmnél.
Tisztelt Haid Imre úr!
Kérdését továbbítottam növényápolással és növénykórtannal foglalkozó kolléganőim részére.
Tisztelt Haid Imre!
Ezek a száradó részek könnyen letörhetők, ill. egyesek eleve már lógnak, vagy nem? Közelebbről megvizsgálva, a hajtások tövénél
apró lyuk, ill. esetenként gyantafolyás észrevehető?
Tisztelt Borsos László!
Ha jól látom, akkor egy elfeketedés látható, amely jellemzően az erek mentén (az ereket is magába foglalva?) húzódik? Csak a fonák felől figyelhető meg? A foltok az érintett leveleken növekednek, terjednek?
Tisztelt Borsos László!
Ha jól látom, akkor egy elfeketedés látható, amely jellemzően az erek mentén (az ereket is magába foglalva?) húzódik? Csak a fonák felől figyelhető meg? A foltok az érintett leveleken növekednek, terjednek?
Kedves Károlyi Kornélia!
A dióbélt is érinti a probléma, vagy a lárvákat csak a burokban találta, és maga a bél ép, fogyasztható?
Kedves Szilasi Róbert!
Igen, több helyről értesültünk mi is a problémáról, azonban biológiai védekezésre továbbra sincs hazánkban engedélyezett készítmény ellene, ill. specifikus csapdázása sem megoldott. A lombporszívós gyűjtést próbálta?
Kedves Reszler Szilvia!
A képek és leírása alapján a ligeti levélmolyról (más néven füge-levélmoly) lehet mégis csak szó, mely az elmúlt években vált a hazai fügék első számú kártevőjévé. A leírt tünetek meg is felelnek a Choreutis nemorana fügén okozott kárképének. Idén több magyar cikk is jelent meg róla, pl. itt: http://epa.oszk.hu/01900/01968/00008/pdf/EPA01968_microlepidoptera_2015_8_03-10.pdf . Ami a védekezést illeti: a termő (értsd itt: aminek fogyasztjuk a termését az adott évben) füge nem permetezhető, mivel nincsen e célra a fügében engedélyezve semmilyen szer, így nem tudjuk mennyi lenne az élelmezés-egészségügyi várakozási idő! Marad tehát a lárvák észlelésekor azok mielőbbi összenyomása.
Tisztelt Czirbusz úr!
Sajnos nem zárható ki, hogy az ön diófájában is a Brenneria nigrifluens nevű baktérium telepedett meg. További részleteket pl. itt olvashat róla: http://kerteszetesszoleszet.hu/hu/irasok/kerteszet-szoleszet-boraszat/uj-diobetegseg-magyarorszagon
Kedves Zakó János!
Az ön által küldött képeken - alaposabban megvizsgálva a fotókat, és kollégákkal is egyeztetve megállapíthatóan - a dióburok-gabonalégy (Polyodaspis ruficornis) lárvái és bábjai láthatók, melyek vélhetően az almamoly hernyói okozta nyíláson jutottak be a termésbe, tehát csak másodlagos kártevőnek tekinthetők. Védekezés: 1, a károsított termések összegyűjtése és megsemmisítése, és 2, védekezés az almamoly ellen.
Tisztelt Koncz Imre!
A mintát továbbra is a megadott címre várjuk. Ha van rá mód (Bp.-en lakik, vagy jár a fővárosban), célszerűbb lenne, ha személyesen hozná be a mintát, hogy a tüneteket "frissiben" meg lehessen vizsgálni. (Ebben valószínűleg növénykórtanos munkatársaink segítségét fogjuk majd kérni.)
Tisztelt Tajti Róbert!
A képen nem bogarak, hanem a rákok közé tartozó pinceászkák láthatók. A leírt környezet az ideálisnak tekinthető élőhelyük. Nem tekinthetők lényeges kártevőknek, az emberre pedig semmilyen veszélyt nem jelentenek, így irtásuk - hacsak nem zavaró egyéb okból a jelenlétük - szükségtelen.