A Scudo nem növényvédő szer, de permetezés során azokkal azonos módon
kell bánni. Növénykondicionáló, biostimulator. Nem lemosószer.
Keverhető műtrágyákkal és növényvédőszerrel /rézzel nem, mert aktiv
rezet tartalmaz /9%/ Felszívódó, a szállítószövetekben fejti ki
hatását.
A védőöltözet nincsenek a megszokott szabályok, csak abban az esetben,
ha növényvédő szerrel keverjük. Dózis: 10-20 ml/10 l víz, nagyobb
területen - növény csoportonként változóan 1-2 l/1000l permetlé

Nem látok semmiféle növényvédelmi problémát. A növények biztosan magukhoz térnek. Nem tudom, milyen körülmények között vannak /öntözés, szellőztetés, pára viszonyok, hőmérséklet/ Egyébként szépek jól fejlettek.
Annyit tudok, hogy száraz körülmények között a párologtató felületet így csökkentik a növények vagy akkor, ha fáznak.

A kagylós pajzstetű különböző fejlődési alakjai láthatóak a leyland
ciprusról készült képen. Minél előbb célszerű permetezni Mospilan
+Biosol /vagy NonitT rovarölő szerrel, mert a tetvek nagy része
szabadon - pajzs nélkül - hatásosabban lehet védekezni
A kezelést erős vízsugárral, bő lével kell végezni. Érdemes
megismételni, mert a tojás állapotra - melyből később lárva lesz - nem
hat a szer.

A régebben visszavágott ág, a vágás által okozott sebzés körül rákos seb alakult ki. A seb kezelése fontos. A fekete kéreg részeket rézszulfát /=bordóilé/ péppel vastagon kenje be, és egy hónapon belül ismételje meg a kezelést.
A törzs kérge valószínűleg azért pereg le, mert a borostyán erős léggyökerei komoly sérülést okoztak, a leszedés után meglazultak a kéreg részei és a sok eső leválasztja őket.

A fehéres foltok a lisztharmat fertőzés következményei. Ellene hatásos a Thiovit. A kezelést két héten belül ismételni kell! Célszerű a Thiovit mellé Chorus felszívódó szert is adni, melynek élelmezés egészségügyi várakozási ideje 14 nap, a Thiovitnál 0 nap.

Sajnos a növényvédelmi helyzetet súlyosnak látom az alábbi tünetek alapján:
- a fatörzs a talajszintnél beszűkült. Természetesen a fatörzs a legalján =talaj felett a legnagyobb átmérőjű, ezt követően felfelé vékonyodik
- a fekete színű folyás a talajszinttől látható, de a gyökereknél kezdődhet. Ezt azonban nem látjuk.

A lehetséges kórokozók meghatározásához kórtannal foglalkozó laborra lenne szükség. Az pedig nincs.

Javaslatom: fogjunk össze! Ön, aki szereti a selyemakácot és én, aki szeretne segíteni és valamicskét ért is a fák betegségeihez.
1. Kis saraboló kapával vagy más könnyű eszközzel a törzs körül legalább 20 cm mélységben a földet kiszedve, a kibontott részről fotót kérek. A fekete "folyás" ról is kérek közeli képet.
2. Azt nem mondom, hogy sok esélyünk van, de látni kell az "ellenfelet"

Feltételezésem: fitoftóra
gyökérgomba
taplógomba
Kérdés: rendszeresen öntözte-e az elmúlt években?

Várom válaszát.

Kedves András. A képeken lyukakat nem, de a levélfodrosodás tünetét látom. Bár a tafrina gazdanövénye az őszibarack és mandula, a vérszilván is valószínűleg károsíthat - a vérszilva károsítókról keveset tudunk.
A betegség ellen az Alfa-Solo vagy Folicur hatásos. Kártevője is lehet - a levéltetvek gyakoriak a lombozaton - ezért keverjen a permetlébe Mospilan-t is.

A Vegesol eReS lemosó permetezőszer használatát nem javaslom. Valódi
lemosó szerről van szó, melyben a hatóanyagok mennyisége és aránya
/réz, kén, napraforgóolaj/ vegetációs időben károsítás nélkül nem
használhatók. A tavaszról esetleg megmaradt lemosó szert a lombhullás
idején is célszerű kijuttatni. Az áttelésre készülő kár- és kórokozók
ebben az időszakban eredményesen irthatók.

A Mospilan-t /1 zacskó= 4 g 10 liter vízben/ szinte valamennyi kártevő
ellen hatásos. 5 liter permetlébe 2 gramm =fél zacskó mennyiség
szükséges. Az Ön diófáján már hangyák közlekednek, tehát a dió két
levéltetű faja már károsít. A kártevő gyorsan felszaporodik - 10-12
nemzedéke van - ezért minél előbb permetezni.
Egyéb növényeken /gyümölcsfák, bokrok és virágok /pl. rózsa, pünkösdi
rózsa, stb./ a tetvek jelenlétét szintén a hangyák mozgása alapján
észlelhetjük. A hangyák megjelenésekor - tehát nem tömegei mozgása
idején- kell a permetezést végezni. A permetlébe célszerű nedvesítőszert is adni /Nonit, Biosol/

A két permetezést egymás utáni napokon is el lehet végezni a tápelemek
pótlására. Meggyőződésem, hogy a tüneteket a nitrogén relatív hiánya
okozza, mert a főelemek közül a "legsérülékenyebb" a nitrogén. Gyorsan
beépül a növénybe, lazítja a szöveteket és gyorsul a növekedés is. A
sok víz hatására a nitrogén gyorsan felszabadult és a levegő részévé
vált.
Megnyugtató, hogy az eper nitrogénellátása kevésbé fontos mint a
kálium és foszfor. Azért is nem mutatkozik a termésen semmiféle
probléma, mert ezekből a tápelemekből megkapja a szükséges
mennyiséget.

A kivilágosodott foltok szegélye idővel idővel lilára színeződik és azután hullik ki a közepe. Most a képen ez a folyamat első fázisa. A tünetet egy gombabetegség okozza. Most lenne ideális a védekezés: Ajánlott gombaölő szer: Meteor, Champion vagy Polyram. A kezelést ismételni kell 7-10 napon belül.

Az Alfa Solo, Mospilan és Nonit biztosan keverhető. A Wuxal-t a már
bekevert permetlébe célszerű önteni. Jó, ha a permetlé minden
összetevőjét először kisebb edényben vízzel kikeverjük - ez az ún.
törzsoldat - és ezután öntjük a permetlébe. Először mindig a por alakú
növényvédő szert - esetünkben a Mospilan-t.öntjük a permetlébe majd a
folyadékokból készült törzsoldatokat. Az így elkészített permetlevet
még azon a napon kell felhasználni!

Ezt a gyönyörű növényt, a csodaszép virágját szerintem tripsz támadja meg, még a bimbó nyílása előtti állapotban, a sziromkezdemények között megbújva. Szívogatása nyomai láthatók az apró tűszúrásnyi foltokban, melyek a virágok nyílásakor már penész gombával fertőződnek. A felsorolt anyagokból látom, hogy bio készítményeket használ. Mégis jó volna a bimbók megjelenésekor egy felszívódó rovarölő szert alkalmazni (Mospilan 20 SG), majd kinyílás kezdetén a Switch gombaölő szert. Remélem, a probléma így megoldódik. Kár lenne ezért a dekoratív növényért!

A fásodott rügyek együttesen nem lehetnek monília következményei.
Moníliás fertőzésnél a rügyek elváltozásai az ágon tovább haladva,
azok elpusztulását is jelentik bizonyos mélységben. A képen ezt nem
látom.
A rügycsokrok inkább rákos képződmények, más gombák okozhatják.
Leszedés után az ágvégeket is levágva kell sebkezelőt használni. A
későbbiekben megpróbálom a gombafajt is beazonosítani.

Kedves Dorka. Sérüléseit /kisebb mechanikai hatásra keletkezett/saját nedvével gyógyítja, mely idővel rászárad. Az Ön esetében ezen a "táptalajon" feltételezhetően gyapja pajzstetű is megtelepedett. Kis finom eszközzel- mely nem okoz újabb sérülést - könnyed lekaparás után kenje be olajjal /akár étkezési/ vagy Biosol-lal. A képről - lehet, hogy csak árnyék - a bal oldalon barnás elszíneződést látok. Erről külön képe kérek!

Kedves Bence. A kaktusz egészségesnek látszik. A tőnél való sárgulás azonban nem tetszik. A tápanyagfelvétel az öntözővíz hatására megkezdődik, de nem
tökéletes. Írja, hogy átültette. Kaktuszföldbe? Érdemes ezt a földet
választani, mert a kaktusz különleges igényeihez /igénytelenség/
igazodik. A tőnél nemcsak sárga de ráncos a növény és kissé beszűkült
is. A következő öntözésnél használjon réztartalmú gomba- és
baktériumölő készítményt /Champion, stb./ az öntözővízben.

A fa törzsén nem látok elváltozást: rákos seb vagy farontó jelenlétét. A 25 éves kort manapság már hosszú életűnek mondjuk. De a fa még küzd, sok virág van rajta és biztosan terem is.
A levél színváltozását az egyébként már tökéletlen tápanyag- és vízszállítás okozza. Az öntözés nagyon-nagyon sok kárt okozott. A tőnél való víz adagolása a tartó gyökér károsodásával is járhatott.
Ha a második vázág is elpusztul és eltávolítják, a keletkezett sebet feltétlen le kell zárni fasebkezelő pasztával.

A palánták teljesen egészségesek, csak "túltápláltak". A tápanyagok aránya azonban nem megfelelő. Sokat, sokféle tápelem került a növényekre, de a kifejezetten nitrogénigényes paprika ebből a fő elemből keveset. Az antagonizmus jelei láthatók. Ezután csak nitrogénnel kezelje: pl. Fitohorm N és a kezelést 7-10 napon belül ismételje meg.

A baj kisebb probléma, sajnos elhalásokat is látok. Környezeti
probléma /száraz, forróság, párahiány/ az örökzöldek tűhullása és
egyéb tünetei /a növény törzs melletti hajtásai nem kapnak elég fényt,
levegőt/, de a csúcshajtás elhalása gomba-eredetű betegség. A fa
mérete az alább felsorolt védekezések kivitelére kevésbé alkalmas, de
talán megoldható.
1. A csúcsnál lévő elbarnult, elszáradt hajtásokat a fa törzséig
vissza kell vágni és a vágási felületet faseb kezelővel vagy
réztartalmú péppel /Bordóilé/ alaposan le kell zárni.
2. A törzsnél lévő fafelületeket átnézve, azokon barnulást,
foltosodást lehet észlelni alig van esély a a megmentésére. Persze,
amit lehet meg kell próbálni! Az elérhető magassági érdemes
megpermetezni a hajtásokat Keserűsóval / 2 evőkanálnyi 10 liter
vízhez/ mely erőt, kondíció-javulást eredményez.

Tisztelt Székely Attila Úr! A kép gumiszerű nyálkásodást mutat az egyik vázágon. A diófa két baktériumos betegsége közül elég gyakori, de többnyire időjárás függő. Főleg a fiatalabb farészeket támadja meg, de a fát nem pusztítja el.
Védekezés: a tünetes ágat eltávolítva, a vágási felületet alaposan kezelni kell rezes péppel /Bordóilé/ és a kezelt felületet lezárni /pl. gézzel vagy más szellőző anyaggal. A rezes készítmények baktériumölő képessége nagyon jó.
A fatörzsön furcsa mélyedéseket látok. Remélem, nem késtől származnak. Farontók nem okoznak ehhez hasonlót. Mi lehet az oka? Ha lehetséges, erre kérek választ.

A díszcseresznye nem a problémás növények közé sorolható. Mégis, az első képen látok kisebb rákos sebet, melyet feltétlen kezelni kell: rézgálicot /rézszulfát v péppé keverve vagy Bordóilé/ a sebre ill annak belsejébe ecsettel felkenünk, majd a kezelt területet lezárjuk /levegőző anyaggal/ A kötés egy hónap után levehető.
Az apró lyukak formára lehetnek szúbogár kártétel következményei. De a lyukak tiszta formája - kerek, rágcsálék nélküli képződmények és a növények kora miatt kevésbé valószínűsíthető.
Látható, hogy az apró lyukak környezetében a fa héjállománya kissé fellazult. ennek okait jó volna tisztázni. Ehhez kérek segítséget: 1. ültetéskor kapott tápanyag /szerves- műtrágya/ mennyisége/, 2. öntözés gyakorisága és mennyisége
A rezes kezelés ezeken a területeken is javasolt. Az esetleges kártétel megakadályozására Lamdex rovarölő szert is célszerű keverni a rézhez.