Eddigi tanácsok
A levelek foltosodását gombabetegség okozza /Drepanopeziza salicis/
Járvány esetén a levelek idő előtt lehullanak, a hajtások nem fásodnak
be és a tél folyamán elfagynak. 1-2 permetezéssel a további fertőzés
megakadályozható /Nordox/. Az erősen tünetes leveleket célszerű
leszedni - ameddig elérhető - és megsemmisíteni.
Furcsa jelenség, szokatlan sárgulás. Az öreg fa sok nehézséget megélt, de ennyire változékony időjárást még nem. Több év aszályos forró időszakát idén sok csapadék lehűlésekkel és perzselő meleg egymást követte. A fa számára elérkezett az ősz. Ha a hajtások beérnek és nem fagynak el, tavaszra megújul a fa.
Lehetséges, hogy klorotikus levélsodródás fitoplazma betegség a felelős a fonnyadt, száraz levelek. A múlt alkalommal feltételezett gutaütés és a fitoplazma egyaránt gyógyíthatatlan. Azért várja meg a tavaszt - ősszel, lombhullás idején legyen Bordói leves lemosó permetezés.
Kedves Mike Gyuláné!
A csatolt képek: a levélszél elszíneződése, száradása kálium-hiány következménye. /Fitohorm kálium-os permetezés
a középső képen peronoszpóra tünetek - augusztusban már csak a rezes készítmények /Meteor, Champion/
vírusos tünet - madárkás fürt, mozaik foltos levél. A betegség ellen vegyszeres védekezés nincs. A foltos levelek leszedése és megsemmisítése fontos
A tünetek összetettek, de kezelhetők. A legfontosabb a lisztharmat elleni védekezés - vagy felszívódó /Topas vagy Amistar/ korai stádiumban 2 permetezés- később kontakt kén - pl Thiovit - utóbbi több alkalommal való felhasználásával. Tripsz szívás nyomokat is látok, tehát a lisztharmat mellett a tripsz elleni védelem is fontos /Vertimec Pro/. A két szer keverhető. Az élelm.vár. időket betartva a probléma reméljük megoldódik.
Kedves Zsuzsanna!
Néhány informáló kérdést szeretnék feltenni. A fa biztosan nem
kártevőtől szenved, hanem környezeti problémák miatt látszik betegnek.
Hány éves, savanyú-e a talaj vagy magas a talajvíz? A gyökérzet
elérhette azt a zónát, ahol a talajvíz miatt a gyökerek károsodnak, a
legrosszabb esetben elpusztulnak. Erre a közeli építmények pincéjének
átvizesedése utalhat. A savanyúság egyszerű módszerrel vizsgálható:
Legalább egy ásónyom mélységből a korona csurgónál több helyen kiemelt
földből evőkanálnyi mintára 20%-os ecetet öntünk. Ha nem pezseg,
savanyú a föld. Ezt az opciót csak megemlítettem, mert inkább a
talajvízre gyanakszom.
Ha a kérdésekre választ kapok, együtt megpróbáljuk a probléma orvoslását.
Kérdésével kapcsolatban adható korrekt válasz érdekében én is szeretnék kérdéseket feltenni. A fa koronájának egy része a virágzást követően elszáradt. Jó volna, ha a száradó rész vizsgálata megtörténne - vagyis a száradás kezdeténél milyen elváltozást tapasztal? Ott a kéreg repedezik, narancssárga foltosodás látható = kéregrák. Ezt a pusztuló korona részt vissza kell fűrészelni, az egészséges vázág egy darabjánál. A fa egésze ily módon valószínűen menthető lesz. A gyors korona rész pusztulás okai külső körülményekben keresendő. Az elmúlt évek aszályos forró időszakai kedvezőtlenül alakultak a szelídgesztenye számára. A virágzás a fa életében a legfontosabb funkció, a fa "megküzd" érte. Adnia is kell a normális rendjéből. A problémás helyeken a pusztulás mértéke megnő az előző állapothoz képest. A vázág lefűrészelése után faseb kezelővel alaposan le kell zárni a felületet.
A gyökérnyaki tünetek - a pusztuló koronánál leírtakkal azonosak - szintén a kéregrák fertőzéssel kapcsolatosak. A fertőzési nyomás csökkentésére a kéreg leválasztása után Bordóilével /hígítás nélkül/ alaposan be kell kenni, a sebet lezárni szellőző anyaggal /pl.rachel háló/ és őszig rajta hagyni. Télre a tünetek változhatnak, akkor nyertünk. A kezelést ősszel is célszerű megismételni.
Az is lehetséges, hogy a tőnél más talajgomba pusztít /fitoftóra/ Akkor savanyú szagot észlelhetünk. Itt is a Bordói lében bízhatunk. Ebben az esetben kékes-fekete elszíneződés lesz a fa tőnél.
A káposztafélék kevésbé ismert betegsége a fuzáriumos sárgaság. A Fusarium gomba a talajban él és onnan támadja meg a számára "kedves" növényeket. Erre a fertőzésre utal, hogy minden évben más-más helyre ülteti a káposzta palántákat és mégis nagy %-ban sárgulnak és elpusztulnak a növények. A talajban élő gomba 5-7 évig is fertőzőképes marad.
A gomba elleni védekezés csak a talajban történhet, amire igazi megoldást a néhány évtizede kereskedelmi forgalomba került Trifender vagy Polyversum biológiai készítmények felhasználását javaslom a csomaghoz csatolt javaslatok pontos alkalmazásával.
Az elpusztult növényekről kérek fotót - ha még lehetséges. A gyökér feltétlenül szükséges a kórokozó beazonosításához.
Sajnos, a tünetegyüttes / mozaikos foltok a levélen és deformáció/ általában vírus-fertőzésre utal más növények mozaik vírusos megbetegedéseinél. Úgy látom, a tünetek a fügén valószínüsíthetően mozaik vírus jelenlétét mutatják. Kérem, olvassa el a Fügés ember vonatkozó írását, mely némi megoldást javasol a betegséggel kapcsolatban. Kérem, vegye komolyan a füge levélatka elleni védekezést már rügyfakadástól 2-3 alkalommal Sanmite, Orius vagymás vásárolható atkaölő készítménnyel. A kezelést 7-10 naponként legalább 3 alkalommal ismételni kell! A tünetes levelek eltávolítása opció, de el is maradhat. Az atkaölőt 2 permetezés után váltani kell!
A termésen jelentkező elváltozásokról szeretnék kérni fotót.
A Cuproxat kontakt készítmény, vagyis csak a permetezett zöld részeken
fejti ki a hatását. A vele kapcsolatos élelm.eü.vár idők rövidek az
érintett növényeken /3-5 nap/ A sárgarépa fogyasztható része pedig a
földben biztosan nem kap a permetléből. Nyugodtan szedje a
permetezést követően is.
A száraz, elpusztult hajtásvég biztosan nem betegség. Vissza kell vágni éles szerszámmal. Ahogyan leírta, a teleltetés szakszerű volt, a szabadba helyezés feltétlen jó. A teleltetés során gyakori a levélhullás, még a csupasz ágak sem ritkák. Írja, hogy sok virágot hozott - de lehullottak - Több citromfa, amely régebben termett is - megszenvedte az idei változékony időjárást /száraz meleg vagy hűvös erősen csapadékos/. Ilyen az eredeti termőhelyén nincs. Ott mindig magas a páratartalom és mindig meleg van.
A mediterraneumból származó növények a leginkább érzékenyek a páratartalomra. Ott többnyire 90% felett, de többnyire még magasabb a páratartalom. Tavasszal metszette-e? Tűző napon van-e? Kap-e elegendő fényt?
A fehér, halványsárga színű virágok a leander külső és belső
körülményekkel való érzékenységét mutatják. Reméljük kizárható a
leander súlyos baktériumos betegsége, mely elsősorban a virágoknál
jelentkezik. A bimbók helyén fekete, apró, kemény "göbök" találhatók,
a fertőzés következményei. Levelek is fertőződhetnek, hasonló
tünetekkel. A betegség ellen kitartó kezeléssel lehet eredményt
elérni /ezüstkolloid, patikában vásárolható/
Remélem, hogy mégsem ezzel a betegséggel kell számolnunk, hanem a
növény érzékenysége miatt jobban reagál a külső hatásokra - pl túl sok
víz, ami nem tud elfolyni és a gyökerek károsodását okozza.
Ha küld képet, biztosabbat tudok mondani.
A képre nézve semmiféle károsítóra nem gyanakszom, inkább tartási hibát fedeztem fel. Lehet perzselés, sok víz és kálium-hiány. az elváltozás helye szerint valószínű / alsó leveleken látható, a levél szélén száradás, elhalás/ kálium-hiány következménye. Magas kálium-tartalmú lombtrágyával öntözze vagy permetezze a töveket /Volldünger/ . Az öntözővizet is korlátozni kellene.
A tünetek nem kártevőktől, betegségektől származnak. Víz, tápanyag, perzselés, fény. A túlöntözés nagyon káros, a levegőtlenség a gyökereknél /konyhakéssel lazítani kell a cserepek földjét/, hetente tápoldatozni /Wuxal/
A lyukak lehetnek kártevőtől - az apró lyukak talán fénybogarak. Permetezni azonban nem szükséges.
Ez a fajta gyakran hoz ilyen fodros-gödrös leveleket. Valószínűleg nem tökéletes a tartási körülmény. Lehet, hogy az öntöző víz mennyisége nem felel meg. Tápanyagból a nitrogén a legfontosabb.
Az új levelek már szépek.
A cseresznye kötődési problémával küszködik. Bár 2023-ban a késő tavaszi fagyok /március 15, 27/ hatására sok cseresznyefán termés sem lesz, mert elfagytak a rügyek. Az Ön esetében ez nem történt meg, A gyümölcsök valamennyire megnőttek, majd a fán maradva - esetleg lehullva - értéktelen lett a termésük. terméskötődés kezelhető, jók a visszajelzések. Az ATONIK növekedésszabályozó készítményt 3 alkalommal célszerű kipermetezni: virágzás kezdetén, teljes virágzáskor és elvirágzás idején. Ebből kiemelten fontos a teljes virágzás ideje.
A Phoenix pálma dekoratív növény és a kép nem fiatal példányt mutat. A levélszélek barnulása, száradás nem kóros eredetű.
Javaslatom: a z ültetőközeget állandóan enyhén nedvesen kell tartani, a növényt napos, esetleg félárnyékos helyen kell tartani. Hetente tápoldatozni kell, mert a levelei kissé sárgák és nem elég erősek. A Wuxal tápanyag összetétele vagy pálma táp megfelel. A pálma nagyon szereti a párát, ezért körülötte heti több alkalommal - különösen nagy melegek idején, a délelőtti órákban - a levegőt párásítani kell /pl. permetezővel, de a növény körül, erős porlasztással/.
A cserép vagy dézsa földjét lazítani kell - pl. kis késsel megmozgatni a földet. Ha régen volt átültetve, a cserépben lévő föld felső 10-20 cm-es mélységben új földdel érdemes feltölteni.
A Deltam deltametrin hatóanyaga az első generációs piretroidokhoz
tartozik. A legismertebb kereskedelmi neve a Decis - mely ma is
kapható. A piretroidok kontakt /érintő/, nem felszívódó hatóanyagok.
Idegméreg. Általános rovarölő szer. Nagyszámú növénykultúrában
ajánlják, melyek között a paprika nem szerepel. Éppen ezért az azonos
hatásmechanizmussal rendelkező Karate vagy Lamdex rovarölő szerre
lecserélhető
Természetesen a Deltam is hatásos és alkalmas a paprika kártevői
elleni védekezésre.
Igen, permetezni kell. A fa magassága nem számít, mert a felszívódó
Mospilant a tűlevelek felveszik és a csúcs felé halad. A permetlébe
feltétlen tegyen hatásfokozó tapadószert /Biosol= Káliszappan//, mert
a viaszos tűleveleken lepereg a rovarölő szer.
A chili levelén a foltosodást nem gomba és nem is baktérium okozza. A tartási körülmények ismeretében tudnánk többet. A víz- és tápanyag-adagolás egyéb tényezők figyelembevételével megközelítheti az optimálisat. Perzselés a legvalószínűbb, amely a Cuproxat használatából adódhat. A szer dózisa is jelentős lehet 1 liter permetléhez max. 5 ml szer szükséges. A hetenként adott rézszulfát hatóanyag is károsíthat = rézmérgezés, mely a foltosodáson kívül a levelek hullását is okozza. A még zöld színű részek sárgulása viszont kevés nitrogénpótlásra utalnak. A paprika nitrogén igénye nagyon magas.