A leander sokféle betegsége közül az aszkohitás gomba támadta meg a növényt. A fertőzés okai összetettek: a leander tartási körülményei nem optimálisak /túlöntözés, tápanyag helytelen adagolása, sok fény vagy fényhiány, stb./ A betegség elhatalmasodása ellen hatásosak a réztartalmú gombaölő szerek - pl. a Cuproxat/ A teleltetés előtt - szabadban vagy tároló helyen - érdemes volna visszavágni. Ezzel a növény "megújul"és jövőre újra virágzik és a foltok is eltűnnek.

Az ugróvillások /Collembolák/ nagyon fajgazdag család. Kárt ritkán
okoznak a kertészkedőknek, hiszen korhadék, száradó növényi részen
táplálkoznak. Méretük 0,2 mm-től közel 1 cm-ig terjed. Jó
"közérzetükhöz" nedves környezet szükséges. A túlöntözött növények
esetében gyakran ugrálnak a talaj felszínén. Különös, hogy ennyire
felszaporodtak, hogy a házban is megjelentek. Gyanítom, hogy hozzájuk
külsőleg hasonlító fajról van szó.Védekezni lehet ellenük a
bioszerként ismert Bio-sect készítménnyel.
A kérdés tisztázásához kérek szépen fényképet a "betolakodóról"

Az Ön jukka-ja egészséges - folt nélküli zöld színe mutatja. A "foltok" nem kártevőtől származnak. Mechanikai esemény - erős szél, homokverés vagy más tárgy hozzáverődése, stb. okozhatta.
Az augusztus kritikus volt a növény számára. Addig valamennyire tűrte a száraz, aszályos időszakokat. Az öntözés sem segíthetett, mert hiányzott a pára. Levelei mérete, származási helye /Mexikó/ is erre utalnak. A levelek kanalasodása is a pára hiány következménye. A párásítást permetezéssel lehet megoldani. A beteleltetés sem egyszerű. 5-10 C fok is elegendő számára. Keveset kell öntözni, kerülni a pangó vizet. A következő öntözés előtt a talaj felszíne száradjon ki. Télen tápoldatozásra nincs szükség. A pálmaliliomok családjába tartozik. Nagyon szép, dekoratív növény.

A fajtát nem ismerem. Az 1. kép terméssel megrakodott ága biztosan kórokozó gomba okozta elváltozás. A fiatal fa kérge még sima, gyógyítása feltételesen lenne megoldható. De próbálja meg! A barna részt és néhány cm-nyit az egészségesből vastagon kenje be Bordóilé tömény pépjével, majd kösse be szellőző anyaggal. A kötést egy hónap múlva bontsa le és a kezelést ismételje meg!
A fa kondicionális állapota megkérdőjelezhető, mert a törzs alakulása rendellenes. A talaj felszínénél, az oltás helye felett kellene legvastagabbnak lennie. Jó volna tudni, mire oltották a fát, vagyis milyen alanyt használtak .

A leander gondozása sok figyelmet igényel. A szürke színű levelek
tripszkártétel nyomán is lehetnek, ilyenkor a levél hátoldalán gyors
mozgású, csak nagyítóval látható, hosszúkás rovarokat láthatunk.
Jelenlétükre a tűhegynyi nagyságú fekete ürülék szemcsék is utalnak.
Ellene a Mospilan hatásos. A virágok is lehetnek a tripszek áldozatai.
Ajánlom, hogy ősszel vissza kellene vágni max. 50 cm-ig - így könnyebb
lesz telelőre vinni és megújul a növény. Vegetációban sok vizet és
rendszeres tápoldatozást kíván. Megérdemli a fáradozást, nagyon
dekoratív és mutatós növény. A kertek, balkonok és erkélyek díszei
lehetnek

Biztos, hogy a tüneteket nem a tujafúró aranymoly okozza.A képen látható hajtások egész terjedelmükben barnulnak majd elszáradnak. A fehér képletek a gyapjas pajzstetű egyedei. Ellenük a Mospilan+ Nonit - utóbbi tapadásfokozó, mert a tuja tűlevelei viaszosak és lepereg róluk a permetlé.

A sérült gyökerű fa biztosan nem tud megújulni. A sarjak közül a legígéretesebbet, - esetleg két sarjat - kiválasztva lehet új fa a kertjében. Az ecetfa hajtásai és felső része is érzékeny, ezért óvatosan kell vele bánni. Különleges ékessége egy-egy kertnek.

A rágáskép hernyó kártételre utal. Szabálytalan, nagy kiterjedésű. A
besodrott levél belsejében fekete ürülék csomókat kellene látni,
esetleg a hernyó is ott tartózkodik. Ellene a Mospilan-t ajánlom.

Igaz, nem vagyok szőlész vagy borász, de ezt a fajtát nagyon szeretem. Csemegének és borszőlőnek is kiváló: Korai piros veltelini. Ha tévedtem, elnézést kérek!

Tisztelt Kertbarát! Igen, a lilás foltokat egy gombabetegség /Blumeriella/ okozza. Jelenleg a legfontosabb védekezés a még lombos állapotban való lemosó permetezés. A kórokozó gomba a fertőzött levelekben telel át, ezt ezzel megakadályozhatjuk. A lemosó legfontosabb hatóanyaga ebben az esetben a réz, de a kén és főleg az olaj is kell. Vektafid vagy Vegesol közül válasszon!
A tápanyagpótlás minden esetben a korona szélénél történjen. Nem kell mély gödröt készíteni. Elég, ha kapával kihúz egy kis árkot, jól beöntözi és letakarja. Ha ez követően nagy a szárazság, többször kell öntözni.

A tünetek himlő vírus fertőzés következményei. Sajnos, a vírus elleni védelem nem ismert. Kisebb fertőzésnél a gyümölcs egy része tünetmentes marad és ízletes, ehető. Az erősen fertőzött gyümölcs magján viszont ún. leopárd foltok láthatóak, a termés belsejében vöröses elszíneződések is láthatók. Általában ezek a gyümölcsök elveszítik ízüket.
Mit lehet tenni a betegség ellen?
- a levéltetveket megjelenésük után azonnal pusztítani kell, mert a levéltetvek viszik át a fertőzést egyik fáról a másikra.
- jó visszajelzéseket kaptam a rezes szerek /Champion, Cuproxat, stb./ rendszeres alkalmazásáról. A szilvafa egyébként nem rézérzékeny.
- a fa kondíciójának fenntartása, a tápanyag problémák időben történő kezelésével

A fiatal meggyfa feltételezhetően az alábbi okok egyike vagy mindegyike miatt mutat az egészségestől eltérő tüneteket:
1.Magnéziumhiány. A Mg alapvető építőeleme a fotoszintézisnek. A
telepítés során általában használt összetett műtrágya /nitrogén, foszfor,
kálium hatására a magnézium relatív hiányba kerülhetett.
2. Az aszályos forróságban a növények nagy részének levelei -
párologtató felületét csökkentése céljából összepöndörödnek. Ez ellen
nincs mit tenni.
A magnéziumhiány kezelése magnézium tartalmú lombtrágyával megoldható.
Azonban a kialakult helyzetben a "bezárkózott", megkeményedett levelek
a hatóanyag felvételére képtelenek.

A tünetért a kajszi lisztharmat fertőzése a felelős. A szakirodalmi
hivatkozások arról számolnak be,hogy a betegség érdemleges károkat
ritkán okoz. Mostanában alig található a kertjeinkben olyan növényfaj,
melyet nem támadott meg a lisztharmat. Tehát a meghatározás alapján a
kajszi betegsége ritka esetnek számít, viszont nagyon erős tünetekkel.
A fertőzés korábbi, mert a kórokozó ivaros alakjának tünetei kevésbé
látványosak, mint a mostani micéliumos = gomba fonalas támadás.
Jelenleg a kéntartalmú gombaölő szerek használata javasolt /Thiovit,
Kumulus, stb./ még akkor is, ha az eredmény nem látható. A szokatlanul
korai lombhullás is ebből a fertőzésből következik be. A lehullott
leveleket összegyűjtve célszerű megsemmisíteni

A fiatal fák biztosan nehezen tűrik az időjárás szélsőségeit /hosszú ideig tartó forróság és aszály/ és a vízhiányt az öntözések ellenére kérdés, hogy az öntözővíz eljut-e a felvevő gyökerekig. A levélszélek száradása, majd elhalása biztosan nem károsítótól származik. Feltételezhetően kálium-hiány, Kialakulásában jelentős szerepet tölt be a kedvezőtlen környezet. A rágásnyomok hernyó kártételek. A kártevő ellen Mospilant használjon és keverjen a permetlébe egy evőkanálnyi Volldüngert. a kálium-hiány kezelésére.

Jó volna közelebbről látni a tünetek jellegzetességét! Peronoszpórának látom az alábbiak alapján: a szőlő vegetációjának második felében a betegség következményei kissé mérsékeltebbek, mert az idősebb, már nem növekedő levelek érzékenysége kisebb. A foltok kicsik, harmad- és negyedrendű erekkel határoltak, szegletesedők, mozaikos jellegűek. A fonákon bőséges a kivirágzás / utóbbi az aszályos forróság miatt csak eső után mutatkozik/ Ezek a tünetes levelek a tőke alsó és középső részén találhatók. Súlyos esetben súlyos esetben részleges vagy teljes lombhullás következhet be. A fürtben egyes bogyók a kocsánykorona légzőnyílásain keresztül fertőződnek. A lappangási idő nagyon hosszú /14-18 nap/ Az ilyen bogyók héj- és belső szövete kékesszürke, később barnára színeződik, később a bogyók lassan zsugorodnak./Lerhoczky J./
Nálunk július 4-5-én 17 mm eső esett. Ez a peronoszpóra számára kedvező volt,. Ezt követően július 25-27-én több, mint 10 mm.
Augusztusban peronoszpóra ellen már csak a rezes készítmények felhasználását javaslom /Champion, Meteor, stb/ A réz biotermesztésben is engedélyezett.

A bab virágzáskor kifejezetten kívánja a sok vizet. Írja, hogy
öntözött - de ez valószínűleg nem volt elég. A vízre a kötődéshez van
szüksége. A hüvelyek meddők maradtak, vagyis bennük elmaradt a szemek
képződése Hasonló esetekben a virágzáskor kipermetezett Atonik
növekedésszabályozó készítmény jó hatásfokkal működik, elősegíti a
kötődést.

A tünet aknázómoly kártételének következménye. A képről úgy látom,
hogy a moly az aknából már kirajzott, ezért védekezni már nem érdemes
ellene. A lemosó permetezés /olajos legyen!/ és a rajzás idején
végzett rovarölő szeres permetezést ajánlom /április vége felé
Mospilan-nal. A kezelést 10-14 nap múlva ismételni kell!

A szederatka súlyos kártétele okozza a termés elváltozását. Nemcsak színben, hanem sajnos élvezhetőségben is káros az atka kártétele.
A szederatka a nagyos apró atkafaj /mérete kb. 0,1 mm/ Már virágzás előtt kell védekezni speciális atkaölő szerrel. Ez a permetezés bő lével, egyéb növényvédő szerekkel nem keverve történjék. A permetezést két héten belül ismételni kell! Az alsó rügyeket is az atka károsította. Nehezen vagy egyáltalán nem bomlanak ki a levelek. Ajánlott szerek: Nissorun vagy Sanmite.

A tünetet a magnézium-hiánya okozza. Gyümölcsfáink közül a körte az
egyetlen, amely nem szereti a meszes talajt. A Ca- és a Mg-antagonista
elemek. Magnézium tartalmú lombtrágyával /keserűsó, Fitohorm
Mg/kezelhető a hiány, de a talajban lévő hibát véglegesen nem tudjuk
kiiktatni. A magnéziumos kezelést ősszel a keserűsó talajba ásásával
is megtoldhatjuk.

A tünetet nem károsító /betegség és kártevő/ váltotta ki, hanem tápanyag-probléma. Ha elsősorban az idősebb leveleken található, akkor magnézium-hiány, ha a csúcsi leveleken - vashiány. Ajánlom, hogy a permetezés során használjon keserűsót is - mely a hiány kezelésén túl a növény kondícióját is pozitívan befolyásolja. Erre pedig a rendkívül változékony időjárásban biztosan szükség van.