Kedves Fehér Tibor. Mivel a fiatal levelek egészségesek, tápanyag-probléma lehet. Elsősorban a foszfor, melyből lehet sok is. Kevesebbet öntözzön, és használjon Wuxal-t hetente.

Kedves Szabó úr! A foltokat gombabetegség okozza. Réztartalmú gombaölő szerrel /pl.Cuproxat/ 3 naponta érdemes permetezni, majd ha javul a növénykék állapota, elég hetente. A talaj legyen lazítva és az öntözővizet csökkenteni kell.

Ez a hajtáshervasztó darázs kártétel. Védekezni csak a fiatal lárvák ellen érdemes, szexferomon-csapdás megfigyelést követően (pl. Mospilan). Nagyon nehéz kiiktatni, célszerű a károsodott hajtást eltávolítani, elégetni. A lelógó levelekben nincs semmi kóros.

Kedves Molnár András. Zöldséges kertben lehet alkalmazni a szabad forgalmú Stomp Supert /paradicsom, paprika, sárgarépa, petrezselyem, zeller és káposztafélék/ magról kelő egyszikű és néhány kétszikű gyomnövény ellen. A tarackbúza és más egyszikű - akár évelő gyom ellen is szelektív gyomírtó szerek pl.Agil - is alkalmazható. .

Kedves Vécs Veronika. Barna leveleket nem látok, de a rossz termékenyülésért a virágzást követő hideg, majd az ezt követő nagy melegben való párologtatás a felelős.

A leander nem beteg, kártevő sincs rajta. Viszont szereti a napot és a tápanyagban gazdag földet. Ha át nem is ülteti a cserép tetejéről néhány cm földet cseréljen ki új földdel,/ előbb lazítsa meg a régit kis késsel/ és adjon hetente tápanyagot /Volldünger, Wuxal, stb/ az öntözővízbe.

A rágásnyomokat valószínű hernyók okozták, melyek már biztosan bebábozódtak. A piriproxifen csak a pajzstetvek és az üvegházi molytetű ellen hatásos. A legutóbbi permetlékeverékben az ásványi olajat tartom felelősnek, hogy az egészen fiatal, még ki sem bomlott leveleken fekete perzselés nyomok láthatók. A növény ezt szerencsére kiheveri. A körtefa meghálálja a magnéziumot, melyet lombtrágya formájában a permetlével egy időben lehet kijuttatni.

Tisztelt Németh István Úr! A képen én fonnyadást látok, melyet általában vízhiány okoz. Lehet azonban elégtelen szellőzés is az ok. A növények jól kötöttek, tehát nem betegek.

Kedves Bővíz és Fábián Ur! Biztosan kártevő. Ha atka, akkor az ér mentén apró szövedék is látható /ellene Zoom, Floramite szabad forgalmú, Vertimec Pro feltételes forgalomban vásárolható/, egyéb kártevők ellen a Mospilan-t ajánlom akár öntöző vízben kijuttatva.

A cseresznyefa általában akkor hullatja le idő előtt a leveleit, ha öntözik a fát. Talán a száraz tél és tavasz után gondolta, hogy szüksége van a fának vízre. A mézgásodás is abból adódik, hogy a víz legyengíti a növényt vagy a gyökérzet érkezett el egy vizes altalajba /magas talajvíz pl./

A rossz kötődés az ok. Ha virágzás elején és közepén vagy még a vége felé is használja a permetezés során az Atonik növekedésszabályozó készítményt, ez ellen jó eredményt érhet el. Az idei változékony időjárásban azonban még ez sem segített.

A rózsa több meszet igényel, mint a kerti növények általában. A Fitohorm Ca lombtrágyaként való permetezését ajánlom.

Tisztelt Dunár Istvánné!
Ha egyáltalán van hatása a dióhéj keménységére valaminek, az csak a mértéktelenül sok víz lehet. Tavaly júniustól a sok éves átlagot meghaladó csapadék hullott, ez is okozhatta a visszakeményedést. A dió a talajra is igényes: mélyrétegű, laza, kissé meszes talajt kedvel. A kemény héjúság azonban fajtajelleg az oltott diónál. Ha magonc, annál gyakoribb a kemény héj.

Tisztelt Botos Gyula Úr!

Az ok a változékony időjárásban keresendő. A termékenyülés megtörtént, csak az embrió pusztult el. A virágzás utáni tartósan hideg idő ezt kiváltja, majd a túl meleg és száraz időben aránytalan a párologtatás a gyökerek vízfeladásához képest. Az idei év sajnos ilyen és a Germersdorfi egyébként is érzékeny az időjárási anomáliákra.

Tisztelt Bezselitsné!

A cseresznyefa a vizet egyáltalán nem szereti. Ültetéskor jól be kell iszapolni, tápanyaggal ellátni és később csak alig öntözni. Ha már előbb sem hajtott ki egy fa, biztosan kevés a talajban a mész. Egyéb csonthéjasokkal nincs probléma? / sárga- és őszibarack, szilva - azok is mészigényesek/

Kedves Bacsadi Erzsébet. Igen, keverhető. Először mindig a por alakú szert kell bekeverni, és azután beleönteni a folyadék növényvédő szerből a kikevert törzsoldatot (azaz egy kis vízzel ki kell keverni a szert).

Tisztelt Uram!
A távoli képen bizony sérülés látszott a fatörzsön. Köszönöm az új képet.
E-mail címem: vargasop@freemail.hu
Üdvözlettel: Varga Mária

Nitrogénre az örökzöldeknek kicsi az igénye, ezért lehetőleg a vegyes műtrágyát, vagy foszfor-kálium gazdag kombinációt alkalmazzanak. Az esetleges betegség ellen az Amistar vált be, két alkalommal 10 nap kihagyásával. A permetlébe feltétlen tegyenek magnézium-lombtrágyát is /keserűsó vagy Fitohorm Mg/

Az istállótrágya mennyiségtől és állatfajtától függően biztosan gondot okoz, kiemelném a sertéstrágya és az éretlen trágya kedvezőtlen hatását. A naspolya gyökerén és akár a ribiszke gyökerén is lehet talajgomba, amelynek köszönhető a pusztulás. Ezt azonban csak akkor tudja meg, ha a pusztuló növényt kiemeli a földből. Az a tény, hogy 3 ribiszketőből csak egy beteg - megerősíti hogy nem föld felszínen jelentkező betegség vagy károsító, mert akkor mindegyik tövön megtalálhatóak lennének a tünetek, hanem a talajból kiinduló kórokozó, melynél a támadás nem terjed ki valamennyi növényre.

A Zalagyöngye nővirágú szőlőfajta, rossz időben rosszul termékenyül. Virágzás kezdetén és fővirágzásban használjon Atonik kötődést segítő készítményt.