Kedves Dávid! Az őszi lemosó permetezés a károsítók áttelelési lehetőségeit
akadályozza. A három hatóanyag: réz, kén és napraforgó olaj
felhasználásával (pl. Vegesol eReS). Fenti célra így megfelel, Topas 100 EC
felhasználása felesleges. Egyébként a lemosó készítményekhez általában
nem ajánlott más növényvédő szer keverése!

Súlyos probléma előtt áll. A beteg szőlőket hivatalosan teljes
gyökérzettel együtt kell eltávolítani az ültetvényből. Igazán azt
látom nagy gondnak, hogy a betegség terjed. Jellemző, hogy a beteg
tőke körül alakul ki a góc.Tehát nemcsak az első beteg tőke, hanem már
több is előfordul az ültetvényben. Az aranyszínű sárgaság terjesztője
az amerikai szőlőkabóca - valójában Amerikából került hozzánk - már
ott van és károsít. A betegség oltással is átvihető.
Az eltávolított tőkék helyére évtizedekig nem ajánlott újat ültetni,
sőt a közelbe sem. A kihúzott gyökérből a talajban maradt részek is
fenntartják a betegséget.
A kertészkedő ember mindig az okot keresi. A környezetében lát-e
hasonló tüneteket? Az oltványokat honnan vette? Milyen korú a szőlő?
Az aranyszínű sárgaság tüneteit szinte valamennyi borvidéken
megtalálták, és gyors terjedését regisztrálják.
Az aranyszínű sárgaság biztos elkülönítése az előzőekben felsorolt
egyéb vírusoktól PCR laborban történik. Más szőlővírusok ellen sem
tudunk védekezni.

A fűzfa egészséges fafajként ismert. Pedig sok és sokféle betegség támadja meg, amelyek nagy része különböző taplógomba. Néhány közülük: ánizsgomba (Trametes suaveloens), szegettapló (Fomitopsis marginata). Előbbi fehér, utóbbi vöröskorhadást okoz. A parázstapló (Phellinus igniarius), stb. és még sorolhatnám. Általában sebzéseken jutnak a fába.
Az első kép látványa nem bíztató, pedig a kéreg felnyílása nem gomba betegségek következménye. Akár szabad szemmel is látható, hogy a "seb" belsejében számos lyuk van, melyek farontó rovarok rágásának következményei. Ezért minél előbb - akár kisebb fagy esetében is - a lyukakba rovarölő szert kell bejuttatni - injekciós tűvel vagy más módon - pl. Laser 2 ml 1 deciliter vízben. A szert minden lyukba be kell juttatni. A kezelt területet valamilyen módon le kell zárni /pl. széles ragasztószalag/
A sebzés egy-két éven belül begyógyul - más most jól látható a kalluszképzés .-

Tisztelt Hermann Kálmán Úr! Újra és újra nézem az elküldött képeket. A levált kéreg alatt színében elváltozott, ugyancsak pusztuló farész látható. A tünetek rövid időn belül bekövetkezett súlyos megjelenése okait keresve az alábbi
gondolataimról számolok be:
1. Az ez évi bőséges termés a fa kondíciójának leromlását okozta.
Minden növény "küldetése" a megmaradás. A fa élni akar és minden
erejét a termésre koncentrálja úgy is, hogy a környezeti feltételek
nem alakultak optimálisan. Április május, júniusban közel 300 mm.
csapadék hullott. Ezt követte a száraz, később aszályos időszak, majd
újra nagy mennyiségű csapadék. A fakéreg alatt pusztító kórokozónak az
almafa gyengültségi állapota kedvezett. A gomba gyors ütemben
felszaporodott annyira, hogy a fa a kérget is ledobta. A kéreg
felrepedése, pusztulása a felsorolt tényezőknek a következménye.
2. Feltételezhető, hogy a tavaszi nagy mennyiségű csapadék a gyökér
zónát is elérhette. A vízben a gyökerek szinte "fulladoztak". Olyan
volt, mint a magas talajvíz károsítása. Ha nemrég volt kútfúrás vagy
építkezés láthatóak lehettek ezek a tünetek.
3. Amint az előzőekben írtam, a kérget már nem tudjuk megmenteni, de a
fatest megmaradását a kórokozó gomba megfékezése, elpusztítása
segítheti. A bordói leves kezelés az egyetlen út. A permetezés mellett
a tömény gombaölő szer felvitele stabilabb védelmet biztosít.
4. A tavaszi rügyfakadás, a lombosodás a teóriákat megerősíti vagy megcáfolja.
5. Szerves- vagy műtrágyát ősszel ne használjon!

A tünetek vírus betegségre utalnak. Két vírusfaj is okozhatja: a
levélsodró vírus vagy az aranyszínű sárgaság - vörös szőlőn vörös
színű fitoplazma - annak is egy enyhébb változata a Stolbur típusú. A
betegségek ellen védekezni nem tudunk, de továbbterjedésüket
akadályozhatjuk a vektoraik = tovább vivőik pusztításával. Nem írja,
hogy a tünetes tőkék mennyire gyakoriak, termettek-e ezek a tőkék? Ha
csak egy-egy beteg tőke van az ültetvényben, célszerű kivágni.
Szerszámokkal nem vihetők át egyik tőkéről a másikra, csak az előbb
említett vektorokkal pl. kabócák.

Tisztelt Hermann Kálmán Úr!
Az almafa sajnos rossz állapotban van. A levált kéreg alatt kórokozó
gomba tünetek fedezhetők fel. Vannak korhasztó gombák, de azok már a
kórokozókat követik és valóban elkorhasztják a fa egyes részeit. A fa
valamennyi korhadó részét vastagon kenje be - még a hideg előtt -
bordóilével Kitavaszodáskor újra. A már nem élő hajtásokat -
elkorhadtak, pudvásak - el kell távolítani. Nem írja, hogy a
kéregleválás ilyen nagy felületen milyen külső hatásra következett be.

A fa kivágása indokolt. Elképzelése jó, a terület fertőtlenítése fontos. A talajban található zsinórszerű micélium kötegeket többszöri gereblyézéssel gyűjtse össze. Fontos a föld kiszárítása, kiszellőztetése. Trágyázást nem javaslom. A Trifender kitűnő biokészítmény talajgombák ellen. Arra azonban a kutatások során nem kaptak választ, hogy az engedélyben felsoroltakon kívül egyéb (pl.Armillaria) tőkorhasztó gombák ellen is hatásos.
A kezelés mégis javasolt.
A kivett fa helyére semmit se ültessen! Az Armillaria különböző fajai szinte minden fafajt megtámadhatnak. A borókát viszont nem említi a szakirodalom.

Az almafa már eddig is beteg volt - írja. A kis gombacsokrok=termőtestek egyértelművé tették, mi a probléma okozója: gyökér- ill. gyökfő-korhadás (Armillaria sp.). Erre a fajra utalnak a zsinórszerű micélium kötegek is - amiről írt. A Ellene nem ismerünk semmiféle gyógymódot. A továbbiakban a tő körül minden növényt ki kell írtani és semmiképpen se öntözze a fát. Az olajos rézként továbbra is alkalmazza nagy gyakorisággal. Sajnos, az Armillaria gomba a talajban tovább terjed és a közelben lévő fákat is megtámadhatja.

A foltos leveleken és a száron baktériumos betegség tünetei láthatók. Az ilyen károsítók általában tartási hiba - pl. túlöntözés, sötét hely, kevés pára - következtében, a legyengült növényen lépnek fel. Baktérium ellen a réztartalmú készítmények hatásosak -7-10 naponta permetezve, 3 alkalommal. A foltos, a gyönyörű növény esztétikumát csökkentő leveleket érdemes eltávolítani. Nem kell lefejteni, csak levágni. Idővel a csonk elszárad és leesik. A banán nagyon szereti a fényt, még a közvetlen napsütést is.

A fagyaltripsz " jó munkát végzett". Súlyos a fertőzés, így nehézkes
lesz a kártevő elleni védekezés. A tripszekről, áttelelésük módjairól
és helyeiról keveset tudunk. Az is lehet, hogy leginkább zárt helyeken
(üvegház, lakás) károsít, és ott több nemzedéke is van.
A fagyal levelei lehullanak a fagyok bekövetkezése után. A vesszőket
olajjal - akár mostanában is, amikor 10 C-fok körül van a hőmérséklet.
Ajánlott a Vektafid A vagy Vektafid A/E. A kezelést a lombhullás után
is célszerű megismételni - fagy feletti hőmérsékleten.
Vegetációban lombosodás után, majd 10 naponta összesen 3
alkalommal Laser Duplo-val permetezzen. A Laser Duplo baktériumtoxint tartalmaz és eredményesen alkalmazható a szívó kártevők ellen is.

Köszönöm az alapos információkat, a kérdéseim szakszerű megválaszolását. Így kizárható néhány olyan kórokozó, mely ellen tényleg nincs segítség, pl. a gutaütés.
Jó látni, hogy a fa önerőből gyógyulni akar. A kép jobb oldalán, a sebzés szélén lévő fás kitüremkedés a kallusz. Ezeket a későbbiekben is mindenáron hagyja tovább nőni. A seb belsejében még látható barnulás, de az inkább felületi elváltozás. A seb közepén viszont van egy "nyiladék". Abba bármilyen sűrű rezes oldatot - pl. rézoxiklorid - jó volna bejuttatni.
A fa egyébként jó kondícióban várja a tavaszt - és mi is.

Kedves Stefan! Ön most komoly dilemma,és feladat előtt áll. Biztos, hogy a rákos sebekért betegségokozók - gomba és baktérium - a felelősek.
Meghatározásuk laboratóriumi körülmények között lehetséges. De arra
jelenleg nincs lehetőségünk és az idő sürget: gyógyítani kell!
1. A sebek belsejében található puha, fekete anyagot el kellene
távolítani. Ezt követően megszagolni a farészt: savanyú -e. Megnézni,
hogy látható-e kalluszképzés. Jó volna! Egy seb felületét késsel
bevágva, a kérget kis területen lefejtve látható-e ott sötét
elszíneződés?
2. A sebeket teljesen bekenni higítás nélküli Bordói Lével,
3. a kezelt sebeket lezárni szellőző anyaggal átkötve. Ha az időjárás
hosszú ősszel ajándékoz meg minket, egy hónap múlva fentieket célszerű
megismételni.
Kérem, az alábbi kérdésekre szíveskedjen válaszolni:
1. hány évesek a kajszifák
2. a sebek származhatnak-e mechanikai sérüléstől, jégveréstől vagy vadrágástól?
3. Milyen fagyhatás és hányszor érte a fákat?
4. vegetációban hajtások, kisebb ágak elszáradtak-e ill. elhaltak-e?
5. A sebek kialakulását mikor észlelte először?
Válaszát köszönöm. A sok munkához elhatározást és kitartást kívánok.

Tisztelt Fodor Úr!
Jó a több éves rézoxiklorid is, ha zárt csomagolásban van. A permetezésre előírt töménység - 3 dkg/10 liter - 2 -szeresét - 6 dkg/10 l vízben - alaposan be kell öntözni és 10 napon belül megismételni. Ezen kívül - ha lehetséges - a talajt szellőztetni kell!
Remélem, a területre tervezett növények egészségesen fejlődnek és örömére szolgálnak.

Kedves Nina! A szobanövények tartása ritkán optimális. A tulajdonos mindig jót akar, de nem érdemes próbálkozni. Utánanéztem: tél előtt lágy - nem lúgos - , langyos, lehetőleg esővízzel kell öntözni, 19 C-fok feletti hőmérsékleten és 2 hetente tápoldatozni. A párásítást is szereti ez a dekoratív növény. Télen ritkán öntözze.

A rózsatő gyökereit - elsősorban a vékony, víz- és tápanyagfelvevő gyökereket - talajgomba támadta meg. Az elővetemény, a túlöntözés, a túl sok tápanyag elősegítette a kórokozó felszaporodását.
A tervezett növények beültetése komoly aggodalommal jár. Mit tehet? Talajcsere a teljes gyökérzet mélységében, vagy a beteg rózsa gyökerek kiemelése és megsemmisítése után Bordói leves beöntözéssel a megmaradt kórokozó pusztításának megelőzése. A képen geotextiliát látok. Azt is fertőtleníteni kell az előzőekben leírt módon.

A természetes készítmények /=bio/ felhasználása során célszerű próbapermetezést végezni. Az Alocasia szobanövény, érzékenysége valószínűleg magasabb. De az Ön esetében a levélfonákon
tripsz kártétel tüneteit látom. A szódabikarbóna finom olajjal való keverése a gyapjastetű és a tripszek ellen - a viaszos védelem okán - biztosan hatásosabb lenne.
A kezelt levelek felületén kórokozó tünetei láthatóak. A szódabikarbóna hatását csak lisztharmat gombák ellen ismerjük. A foltosodást okozó gomba vagy baktérium ellen réztartalmú (pl. Cuproxat) szert kellene alkalmazni több alkalommal, alacsonyabb dózisban. A réz is bioszer., de kizárólag szabadban permetezzen!

Szegény szőlő! Kapott 2 tabletta Hortitab-ot és jól megmért biostimulátort. Azután jött a 150-170 mm eső 5 nap alatt. Amit kapott, mind hiánytalanul felvette és most próbálja feldolgozni. A levélszélen vastúlsúlyt, egyes mikroelemekból (mangán, zink, bór, stb.) hiányt látok. Semmit se adjon, hagyjuk a szőlőt, hogy rendezze sorait. Rendbe fog jönni!

A kérdés megválaszolása sok fejtörést okozott.
Először gomba eredetű betegségekre gondoltam, melyek a termésben is elváltozást okoznak. A két szilvaszem tünetei szinte azonosak, ilyen formában a betegségek nem károsítanak - csak hasonlóak.
Az öt éves fák tavaly hozhattak számottevő termést. Írja: tavaly és idén is látható volt a barnulás és a szilva termésének rossz, élvezhetetlen íze. Tavaly is, idén viszont júliustól erős szárazság és forróság uralkodott egészen szeptember elejéig. Ebben az időszakban a termés nem kapott szinte semmiféle vízet - pedig a szílvafélék vízkedvelők. Ehhez a hiányhoz társult a párahiányos forróság. Fenti végletekben a termés növekedéséhez, fejlődéséhez a fa nem tudta biztosítani az alapvető igényeket. A csontmag környezetében a szövetek is sérültek - a mag igyekezett felvenni a kifejlődéséhez szükséges anyagokat - mikroelemek, ásványi anyagok - és erre nem volt más lehetősége, mint a gyümölcshús. Fenti teória "mesének tűnik, de nem tudok más magyarázatot adni.
Reméljük, jövőre nem ismétlődik meg ez az összességében kedvezőtlen körülmény és a termés hibátlan, élvezhető lesz. Egyéb gyümölcsfajokon is tapasztalhatók a káros hatásokból eredő hibák.

A sebzésen - melyet hajtások kivágásával, az egyenes, magas törzs kialakítása céljából - kórokozó gomba telepedett meg. A fotó alapján két oldalról a sebet kalluszképződéssel próbálja a fa "begyógyítani". Ezt a természetes "öngyógyítást" támogathatná meg egy kis segítséggel A sebet belül és külső részén is fasebkezelővel alaposan kenje be. Kis idő múlva - 2-3 hét - Bordóilével töményen, az előbbivel hasonlóan kezelje. A kezelt területet jól szellőző anyaggal kösse át és a kötést hagyja rajta néhány hétig.

A csonthéjasoknál gyakori a mézga képződés. Sebzések helyén, melyen át egyes kórokozók bejuthatnak a fás részekbe. Ilyen gyakori kórokozó pl. a monília, A talaj felszín közelében azonban ez a kórokozó nem szokott károsítani. A kép alapján fapusztító gomba jelenlétét valószínűsítem. A képről a törzs beszűkülését vélem felfedezni. Az egyik lehetséges kórokozó a mézszínű tölcsérgomba. Ha rövidesen megjelennek világosbarna gombatestek - mint az ehető gombák - a fertőzés helyén. A gombafonalak a gyökereket is beszövik és a talajban mozognak - új fákat is elérve megfertőzhetnek.
Hasznos cikk: https://www.gazdabolt.hu/cikkek-hirek/cikk/novenyvedelmi-teendok-2021.-marcius-19-24.
Azért ne adja fel! A sárga rész alatt egy-két helyen válassza le a kérget. Alatta feltehetőleg elszíneződést lát. Tömény Bordóilével vastagon kenje be a fatörzset a mézga környékének vonalán a teljes kerületen. - előtte a mézgás részt el kell távolítani. A talaj felszínét kapával lehúzva erős rezes öntözéssel pl. 1%-os rézoxikloriddal kezelje. A kezelés helyére a földet tegye vissza. Ez a gomba /Armillaria sp./ a legtöbb esetben szaprofita - reméljük most is ezzel a lehetőséggel számolhatunk.