Tisztelt Gerócs Ferenc!

A képek alapján az elváltozás oka, mely lehet kártevő, nem egyértelműsíthető. Amennyiben tud hozni 2-3 friss, gyökeres tövet gazdaboltunkba, akkor kollégáink ott meg tudják vizsgálni alaposabban a növényeket, leveleket, figyelembe véve a korábbi növényvédelmi kezeléseket (kérem, vigye el a permetezési naplót is) és az ápolás módját, tartási körülményeket.

Tisztelt Bodor úr!

Leírása és a kép alapján megerősíthetem, hogy ez esetben nem moníliáról van szó, és más károsítókat is kizárnék.
Kérdését így továbbítom növényápolással foglalkozó kolléganőmnek, aki rövidesen válaszol önnek.

Tisztelt Papp Balázs!

Kérem, küldjön képet a tünetekről, vagy hozzon növénymintát gazdaboltunkba, hogy megvizsgálhassük az elváltozásokat.

Kedves Szalainé Kiss Szilvia!

Kérem, küldjön képet a tünetekről, vagy hozzon növénymintát gazdaboltunkba, hogy megvizsgálhassük az elváltozásokat.

Tisztelt Horváth Milán!

Ezek az ödéma (vízkórság) nevű, nem fertőző betegség tünetei. Oka a magas páratartalmú, ill. hűvös levegőn történő gyakori öntözés, melynek következtében a növényben lévő felesleges, elpárologni nem képes víz hatására alakulnak ki a képen látható parásodott foltok. Megelőzésként csapadékos, párás, hűvösebb időben az öntözés mérséklése javasolható.

Kedves Nádor Melinda!

Kérdését továbbítottam gyepápolással foglalkozó kolléganőmnek, aki rövidesen válaszol önnek.

Tisztelt Józsa György!

A rovar neve zsákos gubacsszúnyog, melynek lárvái a szilva és közeli rokonai levelén, jellemzően a főér mentén kialakuló, porcos megjelenésű gubacsban fejlődnek.
A látványos tünet ellenére (a gubacs be is pirosodhat) gazdasági kárt nem okoz, így az ellene történő védekezés teljesen szükségtelen. Ha zavaróak a duzzadt, pirosló levelek, akkor azok lecsippentésével és megsemmisítésével (amíg a lárvák a gubacsban vannak) a jövő évi előfordulás valószínűsége csökkenthető.
(Leveléhez kiegészítő megjegyzésként, tájékoztatásként írnám csak, hogy a Karate nem felszívódó szer, a növény belsejébe nem hatol be. A felszívódó tulajdonság a Mospilanra jellemző.)

Tisztelt Dobrovits Andor!

Egy kórtanos kolléganőm szívesen megvizsgálná a fát akár a helyszínen is.
Ha lehetséges, kérem, adja meg valamilyen elérhetőségét, és kolléganőm felveszi önnel személyesen a kapcsolatot.

Tisztelt Kovács Tibor!

Kérem, küldjön képet a növényállományról, egy beteg tőről, ill. a tünetről.

Tisztelt Búsi Sándor!

Leírása alapján valóban tetvek lehetnek. Mielőbb le kell őket óvatosan mosni vagy dörzsölni (pl. szappanos vizes szivaccsal) a levelekről, mert a termő füge semmilyen permetszerrel nem kezelhető.

Tisztelt Töreky Tibor!

A mézgásodás többféle sérülés, kártevő vagy kórokozó jelenlétére is utalhat, melyek közül látatlanban nem lehet egyértelműsíteni a felelős okot vagy szervezetet. Fontos, hogy alaposan át kell vizsgálni az érintett ágat, és meg kell nézni, hogy külső sérülés nyoma látható-e a mézgásodás környékén. Ha igen, ez esetben a sérülés kitisztítandó, majd sebkezelő szerrel (pl. Fadoktor, Fagél) lezárandó. Súlyos esetben az ágrész eltávolítandó, és a metszfelület szintén sebkezelő szerrel azonnal lezárandó. A nyugalmi időszakban (késő ősz és tél vége) végzett rezes lemosó permetezés a kórokozók elleni védelemben fontos.
A meggyet a tűzelhalás (ervíniás betegség) kórokozója nem fertőzi, itt a moníliás betegség (Monilinia laxa) tüneteit észlelhetik, mely a virágzó hajtások elhalásában mutatkozik meg. Ez a kórokozó a cseresznye hajtásait azonban nem fertőzi. Meggynél a védekezésről itt találhat részletes leírást honlapunkon: http://www.gazdabolt.hu/index.php?route=information/kb/page&category_id=1&page_id=28

Tisztelt Németh József!

A kártevő a kecskerágó leggyakoribb és legveszélyesebb ellensége, a kecskerágó-pajzstetű (Unaspis euonymi). Igen erős a kártétel, ráadásul ettől a rovartól egyébként sem egyszerű - ha egyáltalán lehetséges - teljesen megszabadulni. Ilyen mértékű károsítás esetén a növények cseréje biztosan egészséges, pajzstetűtől mentes egyedekre (vagy más cserjefajra) is megfontolandó, így leginkább ezt javasolnám a többszöri, fáradságos és költséges permetezések helyett!
Ha ezt semmiképpen nem szeretnék, akkor a Mospilan 20 SG-t lehet kijuttatni az apró, sárga színű lárvák új hajtásokon, leveleken való megjelenésétől kezdődően (erős nagyító!), megismételve a kezelést kb. 10-14 nap múlva. (A lárvák tömeges megjelenése májusban várható, de érdemes folyamatosan figyelni, vagy növényminta alapján gazdaboltunkban is segítséget kérhetnek a lárvák megjelenésének mikroszkópos vizsgálatához.) Célszerű nedvesítő szer (pl. Nonit) hozzáadása is a permetléhez, ha a permetezés mellett döntenek.

Tisztelt Búsi Sándor!

A kép alapján nem zárható ki, hogy permetezés következtében (mely a fák közvetlen védelmében, de környező területeken is történhetett) perzselés történt. Volt mostanában - akár áztatásszerű - növényvédő szeres kezelés? Ha igen, akkor mikor, mivel, milyen dózisban és mely napszakban? A tünetek eloszlásáról mi állapítható meg a teljes lombfelület tekintetében? A tünetek a kezelést követően - ha volt ilyen - pár nap múlva jelentkeztek?

Kedves Horváth Renáta!

Kérem, pontosítsa a leírást az alábbiak szerint:
1, Biztos, hogy fagyal növényről van szó?
2, Mit ért az alatt, hogy a "levelei több méter hosszan tönkrementek"? A friss hajtásokon lévő levelek besodródtak a sövény egy szakaszán?
3, Hogy néznek ki a "furcsa lepkék"? Ha jól láthatóak, és sok van belőlük, kérem, a levéltünetekkel együtt ezekről a rovarokról is küldjön közeli képet!

Kedves Bruscháné Sepsey Katalin!

Nos, akkor ez meglehetősen vegyes kép, és leírása alapján elég közel vannak egymáshoz az egyes növények. A gond éppen ez, ugyanis emiatt nem tudok olyan gyomirtó szert mondani önnek, amely valamennyi említett kultúrában - figyelmbe véve azok fejlettségi állapotát is - egységesen engedélyezett lenne felhasználásra. A gyomok visszaszorítására ilyen termesztési feltételek esetén a sorközök szalmával vagy mulccsal való takatását tudnám ajánlani, melyet, ha a kapálást követően elvégeznek, akkor a későbbiekben a gyomosodás legalább a sorközökben mérsékelt lesz.

Szaktanácsadó kolléganőnk rövidesen válaszol, addig szíves türelmét kérjük!

Szaktanácsadó kolléganőnk rövidesen válaszol, addig szíves türelmét kérjük!

Szaktanácsadó kolléganőnk rövidesen válaszol, addig szíves türelmét kérjük!

Kedves Móritz Boglárka!

Ezt a fát sajnos farontó lepke támadta meg. Érdemes egy erős, de hajlékony dróttal befurkálni a járat(ok)ba, így a hernyó jobb esetben elpusztítható. Segíthet továbbá a benzinnel átitatott vatta tömködése a lyukakba, majd a nyílások oltóviasszal történő lezárása is. Ha a fát nem roncsolták belülről súlyosabban a lárvák, talán még menthető. A károsított részek (ha nem csak a törzsön van) eltávolításával, majd az azonnali sebkezeléssel (pl. Fagél, Biocera), illetve optimális öntözéssel, esetleg tápanyag-utánpótlással, azaz a növény kondíciójának minden egyéb módon történő javításával is segíteni lehet, hogy a fa tovább életben maradjon.

Tisztelt Joó Tamás!

Mivel a kép alapján idős és gyenge kondícióban lévő fáról van szó, én alapvetően nem tanácsolnám, hogy további pénzt és energiát költsenek a növényvédő szeres kezelésére. Amennyiben nem nőtt a szívükhöz a fa, helyette inkább új ültetését javasolnám. A Schizophyllum commune nevű, gyakori gombás betegség a sérült, pusztuló fákon könnyen megtelepszik, ellene érdemben a kéregsérülések megelőzésével, vagy esetleges sérülés esetén azok mielőbbi kezelésével lehet csak védekezni. Szakmai szempontból minden érv egy új fa ültetése mellett szól.