Kedves Papp Zsuzsanna!

A kép alapján tripsz kártétele gyanítható. Ha az ezüstös foltokban apró, fekete, csillogó pöttyöket (ürülék) is lát, valamint kicsi (kb. 1 mm-es), sárgás-barnás színű, hosszúkás, gyors, enyhén tekergőzve szaladgáló rovarokat is észlel, akkor bizonyos, hogy tripszről van szó. Mivel azonban a büdöske kivételével olyan fűszernövényekről van szó, melyek leveleit - gondolom - fogyasztani kívánja, így permetezésre sajnos nincsen mód, mivel e fűszernövények védelmére jelenleg nincsen engedélyezett rovarölő szer. Esetleg a levelek enyhén szappanos vizes, időnkénti letisztogatása segíthet egy kicsit a problémán.

Kedves Kiss Beáta!

Az atkák ellen a Vertimec 1,8 EC (II. forgalmi kategóriás) adhat védelmet tavasszal, a fakadást követő időszakban kijuttatva a szert. Ha a közelben bármi virágzik, akkor nem használható! A permetlébe a gombás betegségek ellen Dithane M-45 adagolható. A kezelés megismételhető az első permetezés után kb. 7-10 nappal, ill. csapadékos tavasz esetén csak a gombaölő szerrel (Dithane M-45) még szükség szerint 1-2 alkalommal.
A Mospilan 20 SG az atkák ellen nem hatásos, csak rovarok ellen megfelelő.
Kérem, küldjön képeket a pókhálószerű burokban megjelent hernyókról, hogy azonosíthassuk a kártevőt.

Tisztelt Nagy Gábor!

Pajzstetvek támadták meg az örökzöldeket, ellenük Mospilan 20 SG (2,5 g szer / 10 l víz koncentrációban ) + Nonit (tapadásfokozás céjából: 2,5 ml Nonit / 10 l víz) kombinációt javasolnék. Fontos a megfelelő fedettség elérése a permetezés során, ill. a kezelés akkor a leghatékonyabb, ha az apró, viaszos váladékkal még nem fedett, rajzó lárvákat éri el a szer (ekkorra érdemes időzíteni a növényvizsgálat alapján). Ha kicsi a kézi permetező, akkor a magasabb részek kezelése csak nagyobb, háti permetezővel lesz megoldható. Esetleg próbáljon ismerőst megkérni a kezelésre, akinek van (motoros) háti permetezője. A kezelést ismételje meg 10-14 nap múlva. Ha a védekezés eredményes, újabb egyedek egy jó ideig nem lesznek, illetve az elpusztult pajzstetvek kézzel viszonylag könnyen eltávolíthatóak.

Kedves Szabóné Tarr Zsuzsanna!

Ezt a fát valószínűleg farontó lepke támadta meg. Érdemes egy erős, de hajlékony dróttal befurkálni a járat(ok)ba, így a hernyó jobb esetben elpusztítható. Segíthet továbbá a benzinnel átitatott vatta tömködése a lyukakba, majd a nyílások oltóviasszal történő lezárása is. Ha a fát nem roncsolták belülről súlyosabban a lárvák, talán még menthető. A károsított részek (ha nem csak a törzs az) eltávolításával, majd az azonnali sebkezeléssel (pl. Fagél, Biocera), illetve optimális öntözéssel, esetleg tápanyag-utánpótlással, azaz a növény kondíciójának minden egyéb módon történő javításával is segíteni lehet, hogy a fa tovább életben maradjon.

Kedves Beáta!

A képeken valóban a gubacsatkák okozta "boszorkányseprű", valamint a vesszőkön valószínűleg gombás betegség tünetei is láthatók. A fő gond, ahogy ön is írta, a fa mérete, ugyanis emiatt mind a metszés, mind pedig a permetezés nehezen kivitelezhető. Bárminemű eredmény azonban csak e kettő kombinációjától várható. Fontos volna ugyanis a koronát szellősebbé tenni, egyúttal a károsított (seprűsödött és foltos) vesszőket eltávolítani (a nyugalmi időszakban), a lehullott lombot és a nyesedéket mielőbb megsemmisíteni, majd ezt kiegészítendő esetlegesen később még permetezni is. Utóbbira lennének ugyan megfelelő szerek, de ezekkel megfelelő fedettséget kellene biztosítani, ami egy ekkora fánál és ilyen sűrű korona esetében háti permetezővel aligha érhető el. A metszés, bizonyos fokú ritkítást tehát mindenképpen szükséges lenne, mert ez adhat lehetőséget a hatékonyabb kémiai növényvédelmi beavatkozásra is.

Tisztelt Nagy Sándor!

Ezek sajnos a kajszihimlő nevű vírusos betegség tünetei. A kórokozó a felhasználhatóságot annyiban befolyásolja, hogy a minőség (küllem, íz stb.) nem lesz az igazi, bár azért fogyasztható. Nagyobb gond az, hogy kémiai védekezésre nincsen lehetőség, a vírussal fertőzött fa nem gyógyítható, és a betegség sajnos más csonthéjasokra is átterjedhet.
További, részletesebb információkat a betegséggel kapcsolatban honlapunk Cikkek, hírek rovarában itt olvashat: http://www.gazdabolt.hu/index.php?route=information/kb/page&category_id=1&page_id=34

Kedves Kőműves Sándor!

A 3. képen látható lyukak mekkorák? Mélyen a fába hatolnak? Más száradó részeken is tapasztaltak ilyen tüneteket, vagy ott csak a kéregleválás, és ezzel együtt az ágelhalás jelentkezik?

Kedves Márkus Marietta!

A képen a harlekinkatica ragadozó lárvája látható. Ez a faj néhány éve jelent meg hazánkban, de mára gyakorlatilag az egész ország területén előfordul, és sajnos őshonos katicabogarak kárára növekszik a népessége. Jó tulajdonsága, hogy mint a legtöbb katicabogár, ez a faj is főként tetveket fogyaszt, a dió levelén is ezeket keresheti. Esetenként kellemetlenséget okozhatnak a lárvákból később kifejlődő katicabogár imágók, melyek tömegesen vonulhatnak telelőre védett helyiségekbe, így lakásokba is. A harlekinkaticának egyébként "saját" honlapja is van, ahol sok érdekes és hasznos információt találhat még róla: http://www.coleoptera.hu/harlekin/

Tisztelt Rajkai Zsolt!

Nem valószínű, hogy a Nonit túladagolása miatt kezdtek hervadni a növényei, de tudnunk kellene, hogy milyen növényt, mikor, mivel, milyen dózisban, mi ellen kezelt, általában hogyan ápolta eddig a növényt (öntözés gyakorisága, esetleg tápanyag-utánpótlás), és mit ért túladagolás alatt.
Képet is kérnénk a tünetekről!

Tisztelt Farkas Balázs!

A kártevőtől először érdemes mechanikailag megtisztítani a növényt, amennyire lehet, szappanos vizes szivacsos letisztogatással. Így a rovarok többsége eltávolítható. Ezt követően pedig Actara 25 WG alkalmas a pajzstetvek, ill. egyéb növényi tetvek elleni kezelésre 2(-3) alkalommal, 10-14 napos időközzel kezelve a növényt kizárólag szabad térben! (Beltérben e célra a Careo termékcsalád tagjai - permet, koncentrátum - használhatók.) Ha a kártevők ezt követően később újra megjelennének, akkor a permetezés megismételhető. Ne kezeljék azonban túl, csak akkor permetezzenek, ha a lemosás önmagában nem tűnik kielégítőnek! Fontos továbbá, hogy érdemes mielőbb beavatkozni, amint a kártevő első egyedei megjelennek.
Rovarölő szerek csak akkor használhatóak, ha a citrus még nem terem, ill. termését nem fogyasztják!

Tisztelt paprikatermesztő Olvasók!

Az alábbi, paprikán észlelt tünetekre vonatkozó kérdések és a képek sokféle problémát sejtetnek, de a leírások, illetve fotók alapján az egyértelmű kiváltó ok(ok) megnevezése nehéz.
Valamennyi esetben a növények mélyrehatóbb vizsgálata (laboratóriumi vizsgálat növényminta alapján) volna szükséges amellett, hogy egyéb körülményeket (szaporítóanyag, ápolási, pl. korábbi növényvédelmi munkák, környezeti körülmények) is ismerni kellene ahhoz, hogy megfelelő megbízhatóságú diagnózis legyen felállítható. A levél- és bogyótorzulás, foltosodás, csíkozottság, bokrosodás, sárgás mozaikfoltok megjelenése, gyenge kötődés stb. utalhatnak különböző vírusos betegségekre, melyek azonban pontosan csak laboratóriumi módszerekkel azonosíthatók, csupán a tünetek alapján nem. A vírusok ellen csak megelőzéssel lehet védekezni - vírustól függően különböző módszerekkel -, a megbetegedett növény nem gyógyítható permetezéssel.
Éppen ezért azt javasolnám, hogy azok, akik önök közül nagyobb felületen, eladási célból termesztik a paprikát, próbáljanak személyesen segítséget kérni a lakóhelye szerint illetékes NÉBIH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság növénykórtanos kollégáitól (http://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/noveny_talajvedelmi_ig).
A laborvizsgálat eredményeként kiderülhet, hogy egyáltalán károsító (kórokozó, esetleg kártevő) okozza-e a tüneteket, vagy esetleg csak tartási probléma áll a háttérben.
Akinek viszont csak pár töve van a kertben, vagy csak egy-két tövön jelentkeztek eddig a tünetek, ott azt javaslom, hogy ezeket a növényeket távolítsák el, és semmisítsék meg, amennyiben meggyőződtek róla, hogy a paprikatermesztés környezeti körülményei megfelelőek, és kártevő ízeltlábú (rovar, atka - akár mikroszkópikus méretű!) nincsen a növényen.

Tisztelt Vízer Gábor!

Igen, valóban van erre vonatkozó előírás a Decis engedélyokiratában is.
A pontos okát nem tudom, ezért azt javaslom, hogy érdeklődjön a készítmény hazai engedélytulajdonosánál: Bayer Hungária Kft. (Bayer CropScience), 1123 Bp., Alkotás u. 50., tel.: (06-1)487-4100

Kedves Mezei Zsuzsanna!

Leírása alapján permetezéssel valószínűleg nem megoldható problémáról van szó. A mellékelt képen látható elváltozás pedig a leírása alapján nem hozható minden kétséget kizáróan összefüggésbe a korona leírt, általános állapotával.
Kérem, küldjön képet az egész fáról és a hervadó levelekről is!
Csak azok a levelek hervadnak, pöndörödnek, amelyek foltosak?
A kéreg, törzs ép?
Mekkora fáról van szó?

Tisztelt Csernák Tamás!

Nem.

Kedves Pölczné Vicca!

Képet tud esetleg küldeni a fán kialakult tünetről és a károsítóról? Ha nem, akkor kérem, írja be a Google keresőjébe, hogy "nagy farontólepke".
Ha erről a kártevőről van szó az önök esetében is, akkor a házikerti védekezés leginkább csak a lárvák egyedi elpusztításával lehetséges (a járatok mélyére hajlékony dróttal is befurkálva). A sérült felületet ki kell tisztítani, és ezt követően le kell zárni sebkezelővel (pl. Fagél), de ha ilyen nagy és esetleg még körkörös is a kéregleválás, akkor a fa túlélési esélye nem igazán jó.

Tisztelt Domokos László!

A kezelést követően kb. 2 héttel, amint a gyomok elszáradtak, azokat le lehet gereblyézni, és a területre vethető kultúrnövény. Ugyanakkor hozzátenném, hogy ha ennyire gyomos a terület, akkor meggondolandó, hogy a mostani, első totális gyomirtást követően ősz elején ne legyen-e legalább még egy kezelés. Én javasolnám ezt az utóbbit is, mivel a talaj gyommagkészlete igen nagy lehet, így a lucerna később erősen gyomosodhat.

Tisztelt Vetési Ferenc!

Mivel e faj rajzásának megfigyelésére nincsen hatékony eszköz (csapda), továbbá mivel a lárvák a gubacsok belsejében élnek, ahova növényvédő szert nem igazán lehet eljuttatni, ezért megfelelő védekezési módnak a szüretet követő metszés tekinthető, amely során a sarjszám beállításakor arra kell törekedni, hogy a felesleges sarjak (ill. fásodva már vesszőknek tekinthetjük) kimetszésekor a gubacsosokat is eltávolítsák, és megsemmisítsék. Mivel a kártevő szerencsére csak egyszer rajzik egy évben, és a lárvái végig a gubacsban fejlődnek, ill. telelnek, ezért a károsodott vesszők megsemmisítése (pl. elégetése) az áttelelő népességet erősen gyéríti. Ha a közelben máshol is van málna, akkor a málna-gubacsszúnyog igen nagy valószínűséggel ott is jelen van, így a kellő eredmény eléréséhez a metszést ott is figyelmesen el kell végezni. Mindazonáltal a málna-gubacsszúnyog nem tartozik a málna kulcsfontosságú kártevői közé, kártétele inkább látványos, mintsem veszélyes a növényre nézve.

Tisztelt Kempf Gyula!

Gyakorlati szempontból felszívódóknak tekinthetők, felbontás után a visszazárható csomagolásban tárolandók, a szavatossági időn belül felhasználhatók (igaz, a szavatossági idő csak a bontatlan csomagolásra érvényes), azonban a bekevert permetlé nem tartható el (a kezelést követően megmaradt permetlé 3-szoros hígításban a kezelt területre kipermetezhető), rovarölő szerekkel való keverhetőségről pedig engedélyokiratuk nem tesz külön említést (így valószínűleg nem okoz gondot esetleges keverésük).

Tisztelt Farkas Balázs!

Kérem, írja be a Google képkeresőjébe, hogy: "Planococcus citri".
Ha ehhez igen hasonló élőlényt vélt felfedezni a növényén, írja meg, és adunk tanácsot a lehetséges védekezésre. Ha alapvetően máshogy néz ki a károsító, akkor kérem, küldjön képet róla, ill. pontosítsa a leírást.

Tisztelt Kanász-Nagy György!

A körtelevél-gubacsszúnyog (Dasineura pyri).