Eddigi tanácsok
Kedves István!
Kérdezni szeretném, hogy a gazdazona.hu felhívása alapján tájékozódott a kártevőről, vagy máshonnan (gazdaboltos fórum, más internetes oldal, nyomtatott szakfolyóirat stb.) ismerte meg? Köszönjük a jelzését az előfordulást és a kártétel mértékét illetően.
Vas megyei kollégánk információi alapján a védekezésre bevált pl. a Dimilin 25 WP és a Runner 2 F is. Ezek szelektív készítmények, és alapvetően a fiatal (!) lepkehernyókat pusztítják, az idősebbek, fejlettebbek ellen már nem olyan hatásosak. Egyik szer hatóanyaga sem szívódik fel a növényben, így a már szövedéket képzett és a hajtások között megbújt lárvákat nehezen tudják elpusztítani (ezek ráadásul fejlettebbek is).
Hatásos lehet még a szabad forgalmú szerek (III. forg. kat.) közül a szintén kontakt, de taglózó hatású Decis, valamint a növény fiatal hajtásaiba felszívódó Mospilan 20 SG is. Az ön esetében utóbbi gyengébb hatásfoka valószínűleg azzal magyarázható, hogy a permetezés kissé megkésve történt már, így a hernyók nem vehettek fel kellő mennyiségű hatóanyagot a szövedék közötti táplálkozásuk során.
Külföldi tapasztalatok alapján a Bacillus thuringiensist tartalmazó biopreparátum is jól működik. Nálunk Dipel néven kapható. Csak akkor hat, ha a permetlével borított levélből fogyaszt a fiatal lárva.
Fontos, hogy nagy nyomással kijuttatni valamennyi szert, hogy a buxus sűrű hajtásrendszerén kellőképpen áthatoljon a permetlé, ill., ahogyan előzőleg is említettem, a fiatal, a levelekre rakott tojáscsomókból kelő lárvákat kell megcélozni, mivel azok irthatók még a legkönnyebben.
Érdemes figyelni, mert a következő nemzedék rajzása, majd tojásrakása augusztusban várható.
Tisztelt Deilinger Dávid!
Azok a növényvédő szerek (akár bio, akár hagyományos), melyek nem szerepelnek az adott évben Magyarországon engedélyezett készítmények között (ilyen az ön által említett két szer is), nem használhatóak fel növényvédelmi tevékenységre!
A hazánkban engedélyezett szerek adatait itt találja: http://airterkep.nebih.gov.hu/ENIR/Engedelykereso/Kereso.aspx
Tisztelt Nagy Gábor!
Ha megdörzsölve szétporladnak, akkor azok elhalt egyedek. Ezeket természetesen az eső is lemoshatja, ha kellő mennyiségű víz éri a hajtásokat, de slaggal is tisztítható a növény.
Kedves Bognár Anita!
Kérem, küldjön közeli képet a foltos termésekről.
Az öntözéssel kapcsolatos kérdésére növényápolással foglalkozó kolléganőm rövidesen válaszol önnek.
Kedves Kiss-Pál Zoltán!
A fehér színű, "sószerű", viaszos váladékot képező amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa) ellen (leírásából ezt a fajt gyanítom, de kérem, ellenőrizze ezt a fajnév Google képkeresőbe történő beírásával) ellen nem szabad permetezni semmivel, ugyanis nincsen a füge védelmére hazánkban engedélyezett növényvédő szer, ahol pl. tudott lenne az élelmezés-egészségügyi várakozási idő. Emiatt például erős vízsugárral lehet lemosni a lárvákat és a váladékot a hajtásokról, majd figyelni kell ezután is, hogy a rovar ne telepedhessen meg a fán.
Nem tartom valószínűnek, hogy a belső levelek sárgulásával mindez szoros összefüggésben lenne, mivel - ahogy említette - csak pár napja észlelte a feltételezett kártevőt.
Ha viszont bizonytalan az észlelt "sószerű" tünetekben (esetleges kártevőben), kérem, küldjön képet, hogy segíthessünk az azonosításban.
A képek alapján a levélsárgulásról lehetséges okairól is többet tudnánk mondani.
Kedves Birkás Anita!
Kérdezném, hogy idén fog-e teremni a fügefa?
Ugyanis, ha igen, akkor a fehér színű viaszos váladékot képező amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa) ellen (leírásából ezt a fajt gyanítom, de kérem, ellenőrizze ezt a fajnév Google képkeresőbe történő beírásával) ellen nem szabad permetezni semmivel, ugyanis nincsen a füge védelmére hazánkban engedélyezett növényvédő szer, ahol pl. tudott lenne az élelmezés-egészségügyi várakozási idő. Ez esetben erős vízsugárral lehet lemosni a lárvákat és a váladékot a hajtásokról, majd figyelni kell ezután is, hogy a rovar ne telepedhessen meg a fán.
Ha esetleg más károsítót azonosítanak, kérem, jelezzen vissza (bár permetezésre a termő fügénél más esetben sincsen mód).
Kedves Mariann!
A káposztán található közönséges liszteske valóban nehezen irtható, igaz, szerencsére, többnyire inkább látványos a jelenléte a növényen, mint amekkora értékcsökkenést valóban okoz a fogyaszthatóság szempontjából. A Mospilan 20 SP, az Actara SC és a Cyperkill 25 EC a fejes káposzta védelmére nem engedélyezett felhasználásra. Próbálja meg a Karate 2,5 WG-t 10 g szer / 10 l víz koncentrációban (Nonit hozzáadásával az ön által jelzett koncentrációban). Fontos, hogy ez a permetlé érintkezésbe kerüljön a molytetvekkel, ugyanis nem szívódik fel a növényben. A kezelést követően később a permetezést ismételje meg 1-2 alkalommal, ha továbbra is zavaró még a molytetvek jelenléte. Az élelmezés-egészségügyi várakozási idő: 3 nap.
Kedves Horváth Valéria!
A kártevőtől először érdemes mechanikailag megtisztítani a növényt, amennyire lehet, szappanos vizes szivacsos letisztogatással. Így a rovarok többsége eltávolítható. Ezt követően pedig Actara 25 WG alkalmas a pajzstetvek, ill. egyéb növényi tetvek elleni kezelésre 2(-3) alkalommal, 10-14 napos időközzel kezelve a növényt kizárólag szabad térben! (Beltérben e célra a Careo termékcsalád tagjai - permet, koncentrátum - használhatók.) Ha a kártevők ezt követően később újra megjelennének, akkor a permetezés megismételhető. Ne kezeljék azonban túl, csak akkor permetezzenek, ha a lemosás önmagában nem tűnik kielégítőnek! Fontos továbbá, hogy érdemes mielőbb beavatkozni, amint a kártevő első egyedei megjelennek.
Nagyon fontos, hogy az említett rovarölő szerek csak akkor használhatóak, ha a citromfa termését nem fogyasztják!
Tisztelt Major Gábor!
Az atkák ellen a Venus 25 WG-vel történő beöntözés hatástalan lenne, ezért e célból nem javaslom a használatát. Sajnos a kártevő atkák ellen beöntözéses módszerrel, erre alkalmas szer hiányában, jelenleg nem lehet védekezni. Amennyiben megoldható, a pálmák lombjának slaggal történő, többszöri, alapos "lezuhanyozása" segíthet akadályozni az atkák elszaporodását.
A növényápolással kapcsolatos kérdésére kolléganőm fog rövidesen válaszolni önnek.
Kedves Csajbók Tamásné!
Ez esetben valószínű, hogy a fás részben egy kártevő lepkefaj lárvája készített járatot, ami ellen viszont érdemben nem lehet növényvédő szerrel védekezni. A károsítóról meg lehet győződni - ha a lárvát nem is találják meg -, ha hosszirányban is felvágják a keresztmetszetben lyukas vesszőt, és ott megfigyelhető lesz a hosszanti üreg a bél helyén. A legtöbb, amit ez esetben tenni lehet, az a hervadó, pusztuló részek ép részig történő visszametszése és megsemmisítése. Ezzel - ha még nem rajzott ki a lepke - elpusztítható a szárban lévő lárva. Ha viszont már egy lyukon keresztül kirepült a lepke, akkor igazából csak remélni lehet, hogy nem petézett le pl. a szomszédos köszmétére. Mindenesetre, ha jövőre is gyanús, hervadó hajtásokat észlelnének, akkor mielőbb metsszenek a leírt módon.
Kedves Piskoty András és Kutas Ferenc!
A leírt tünetek hátterében nagy valószínűséggel nem károsító áll, így kérdésüket továbbítottam növényápolással foglalkozó kolléganőm felé, aki rövidesen válaszol önöknek.
Kedves Viktória!
A lyukba pedig - ha mély, és fűrészporszerű rágcsálék, ürülék is pergett ki belőle - szúrjanak be egy erős, de hajlékony drótot, hogy, ha kártevő lárvája lenne benne, azt elpusztíthassák.
Kedves Lengyel Réka!
A lyuk valóban lehet farontó lepke műve. Ez esetben rágcsálék, ürülék is kell, hogy legyen a nyílásnál kitolódva, a földre kiszóródva. Ha a dróttal már befurkáltak ezekbe a nyílásokba, akkor van rá esély, hogy elpusztították a lárvát, de az is lehet, hogy a járat mélyebbre is húzódik, így már nem érhető el. Meg kellene próbálni benzinnel átitatott vattát tömködni a lyukakba, majd a nyílásokat oltóviasszal lezárni. Alaposan át kell vizsgálni a törzset, ágakat, hogy máshol nincs-e lyuk.
A járatok mellett a fa leromlása a hosszanti repedésekkel (5. kép) is összefüggésben lehet, ez azonban nehezebben kezelhető probléma. Továbbítom kérdését növényápolással foglalkozó kolléganőmnek.
A 3. ábrán látható levelek hólyagosodását a dió nemezes gubacsatkája okozza, azonban ennek a száradással járó tünetegyütteshez nincsen köze, a kártevő nem veszélyes.
Kedves Csajbók Tamásné!
Öntözik a bokrokat? Ha igen, akkor hogyan, milyen gyakorisággal? A tünetek hirtelen, és az összes vesszőt érintő száradással jelentkeztek, vagy volt már tavaly is előjele, hogy ez a tő gyengébben fejlődik, mint a másik bokor? Más növényeknél nem észleltek hasonló elszáradást a kertben? Ha kettévágják a fás részt a tövénél, belül nem üreges? A kérgen külső sérülés vagy károsító, ill. kártétel nem látható? Pajorok nincsenek a talajban?
Kedves Pereczes Melinda!
A fa törzse ép, sérülés, lyuk nincsen rajta?
A talaj felszínén földalatti járatok kivezető nyílásai nem láthatók a fa környezetében?
Más növényeken nem jelentkeznek hasonló tünetek?
A törzse ép? Lyuk, egyéb kéregsérülés nincsen rajta sehol?
Kedves Kiss Beáta!
A gombaölő szeres kezelésnek most már sok haszna nem lenne, így nem tartom szükségesnek.
A hernyók ellen a Mospilannak hatnia kell, jelen esetben a probléma az - a képek alapján -, hogy a lárvák már fejlettek és szövedék védelmében vannak, így kevésbé támadhatók. Leghatékonyabban mindig a kelő hernyók ellen lehet permetezéssel védekezni. Mivel úgy látom, hogy a lárvák csoportosan rágnak egy-egy összeszőtt hajtást, így most az összeszőtt levélgubancok kártevővel együtt történő lemetszését és megsemmisítését tartanám leginkább célravezetőnek. A későbbiekben figyelni kell, hogy mikor jelennek meg a kis hernyók, és akkor lehet eredményesen permetezni.
Kedves Anita!
Igen, amint az első, kis hernyókat észleli, érdemes elvégezni a kezelést, majd ezt követően is jó, ha szemmel tartja a sövényt, mert nagy egyedszámban is megjelenhetnek a hernyók, és könnyen megbújnak a puszpáng hajtásai között.
Kedves Pékné Sonkoly Adrienn!
A kép alapján a fát többféle betegség is megtámadta (gomba és valószínűleg vírus is).
Védekezni a termés pettyesedését okozó gombás betegség ellen lehetne, de ez idő tájt (július) már ez is megkésett, mivel a fertőzés bekövetkezett, a tünetek kialakultak. A termésrothadás a képen látható pettyesedéssel nincsen közvetlen összefüggésben, annak más okai (pl. moly, monília) lehetnek. Mivel igen sokféle problémáról van szó, melynek kezelése hosszabb technológiai leírást igényelne (mely meghaladja fórumunk kereteit), azt tanácsolnám, hogy olvasson el korábbi levélváltásokat a témában, illetve szakirodalom terén pedig ajánlom szíves figyelmébe a következő könyvet: Pénzes Béla, Szalay lászló (2003): Kajszi. Mezőgazda Kiadó, Budapest. (Könyvtárakból is kölcsönözhető, pl. Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár, Budapest: http://efkl.uni-corvinus.hu/)
Kedves Hlavathy Erika!
A küldött képen lévő levélen két károsító tünetei láthatók: Az erek melletti barna elhalást a platán apiognomóniás betegsége okozza, mely egy gombás betegség, míg a fehér, viaszos váladék az amerikai lepkekabóca kártételének nyoma. Egyik sem egyszerű eset, és bár ezen a felvételen a platán-csipkéspoloska nyomai nem tűnnek fel, az ön által jelzett nyári lombfakulás ezzel a kártevővel is összefüggésben lehet. Első lépésként érdemes lenne konzultálni az injektálást végző céggel, hogy pontosan mely károsítók ellen (és milyen hatóanyaggal) végezték a kezelést, hiszen ezek tekintetében vélhetően valamilyen időtartamra vonatkozó garanciát is vállaltak. Elképzelhető mindamellett, hogy az említett gombás betegség és az amerikai lepkekabóca nem megfelelő érzékenységűek a felhasznált készítményre, így nem is szerepeltek a megcélzott károsítók között az injektálásos kezelés során. Ez esetben azt kellene megtudni, hogy a cég (vagy más cég) vállalja-e magas fák permetezését (amennyiben önöknek nincsen erre alkalmas permetezőgépük). Az apiognomóniás betegség és a lepkekabóca ellen ugyanis a fa koronájának és fás részeinek alapos és többszöri, megfelelően időzített átpermetezésére lenne szükség. Amennyiben a kivitelezés megoldható, akkor, ha szükséges, a számításba vehető készítmények tekintetében és kezelésre vonatkozó időpontok kapcsán szívesen adunk további tájékoztatást. A gombás betegség további terjedésének mérséklése érdekében pedig a lehullott lomb folyamatos összegyűjtését és megsemmisítését, valamint a fa célzott sebtisztítását és kezelését is ajánlom.