A cukorsüvegfenyő gyakori és nagyon súlyos károsítója a takácsatka. Itt azonban a látható tünetek nem tőle származnak. A növénynek csúcsszáradása van, amely származhat a lerakat gondatlanságából, a gyökérzet minőségétől /erősen visszavágva tették a konténerbe/ vagy a kiültetés helyének a megválasztásától /nem megfelelő PH, tól kötött, vagy vízállásos vagy nagyon száraz - a tél is száraz volt! Persze, van egy ilyen betegsége is, hogy csúcsszáradás/ Javaslatom: atkaölőszer használata - mert az ördög nem alszik - és betegségek ellen egyenlőre a Cuproxat. Remélem, javul az állapot.

Kedves Dániel!

A balkonláda attól függően hány éve vannak benne a növények- nem, az ideális hely a tuják számára. A szélső növény rossz állapota a hely - széljárás, stb./ lehet a felelős. A láda felületét lazítva, új földdel célszerű pótolni, mely meszet ne tartalmazzon. Kálium-magnézium kijuttatása permetezővel vagy öntözéssel sokat segíthet.

Kedves Tóth Balázs! A száradó növény magasra növése árnyékolás következménye. Mivel a két tuja egymás mellett pusztul, talajgomba jelenléte is lehetséges /Armillaria/. Az ellen most még nem tudunk hatásos megoldást - csak a fejszét. Megismerni a tőnél megjelenő gombatestek alapján lehetséges.

Tisztelt Onika Attila! A T. plicata esetében a kép alapján többféle elképzelésem van a súlyos helyzet kialakulásában. A talaj erősen megtömörödött az állandó öntözés (kavicstakarás?) miatt. Levegőztetni kellene - kapálással vagy talajfúróval. A belső száradás - mivel a felső részeken mutatkozik- nem a tipikus fény- és levegőhiány következménye. Lehet gomba, amely ellen az új hajtásvégek /világos zöld/ kialakulásakor célszerű védekezni /Amistar Top/, két alkalommal, két-három héten belül.

Az oszlopos tujáknál a betonfal játszhat szerepet, amely fehér színével akár nap perzselést is okozhat. A száraz részek kivágásával valamennyire lehet segíteni, mert a növény idővel benövi a "lyukat" .

Az árvácskákról jó lenne fényképet készíteni. A mostani leírás szerin lisztharmat a levélen, a virágon szürkepenész károsít.

Ahhoz képest, hogy a fa csak két éves, elég rossz képet mutat. Ennek több oka lehet:
- a talaj savanyú
- a gyökérzet vízben áll /rétegvíz vagy vízér/
- nagy adagú éretlen istállótrágyát kapott
- gyakran öntözték /erre a kajszi érzékenyen reagál/

Kedves Ildikó! A zuzmó bizony az utóbbi években nagyon elterjedt. Gyökeresen ellentétes véleményt mondanak: egyesek szerint nem káros, más szakértők károsnak ítélik. Szerintem is káros és az ellene való védekezésben eddig a réztartalmú készítmények hoztak eredményt úgy, hogy már a lemosó szerben is van réz és vegetációban is többször. A rézre érzékeny gyümölcsfáknál pl.őszibarack - figyelemmel kell lenni .

A képen fagyal látható, melyen a szélekről kiinduló foltokat és esetleg lisztharmatot látok. Atka nincs a növényeken. Szeretnék közelebbi képet, mert azon biztosabb lenne a "diagnózis". A fagyal pusztulásáért - tapasztalatom szerint - egy talajgomba volt felelős /Fusarium/. Ellene nagyon nehéz védekezni, bár a Previcur a foltok beöntözésével kisebb eredménnyel szolgál. Igazán hatásos a biológiai készítmény, a Trifender, azonban nehézkes a beszerzése.

A képen pajzstetű erős felszaporodását látom esetleg egy közelibb fotót szívesen megnéznék.
A pajzstetű ellen a lemosó permetezésnél mindenképpen olajos szert kell alkalmazni, előtte azonban a súlyosan fertőzött részeket kaparó szerszámmal a pajzsokat meglazítani. Később rovarölő szerrel több alkalommal permetezni a törzset is. A meggy pusztulásáért valószínűleg a monília felelős.

A képen látható levélfoltosodás gombabetegség következménye. Rendszeres réztartalmú permetezőszerrel való kezelés eredményes. Az erősen fertőzött ágakat célszerű eltávolítani.

A képen látható a fűz gubacsatka kártétele következtében kialakult nagy és öreg dudor. A kártevő ellen a kihajtás kezdetekor 3 alkalommal atkaölőszerrel kell permetezni. A nagy gubacsokat vagy az erősen fertőzött ágrészeket célszerű levágni.

A keverhetőség mindig is probléma volt és napjainkban sincs biztos recept ebben a kérdésben. Mégis megpróbálok - a gyakorlatom során tapasztalt - korrekt választ adni kérdéseire.
1./ A formuláció a keverhetőségben igazán nem játszik szerepet. Az azonban nagyon fontos, hogy az egyes készítményekből ún. törzsoldatot kell készíteni /egyenként kevés vízben feloldva önteni be a permetezőgép tartályába.. Először a por alakúakat majd úgy a többit. Rovar -és atkaölőszert két okból sem célszerű keverni. Egymás hatékonyságát gyengítik és az atkaölő szert mindig nagy lémennyiséggel kell kijuttatni. Tehát gomba ölő /felületen ható és felszívódó - ha szükséges/, rovarölő és tápoldat keverhető ily módon. A gyomirtó szerhez egyéb növényvédő szert nem szabad keverni, esetleg csak a hatásfokozót.
Lugos kémhatású gombaölőszer pl. a rézoxiklord, míg a rézszulfát /a szulfát miatt/ savas. Ezek keverésénél mely rézre tetszik gondolni? Mert tiszta rézion nincs forgalomban, csak az előbb említett formák. A bordóilé, a Cuproxat is rézszulfát, használatukkor azonban más-más feltételekkel kell számolni.

Kedves Ivánka Mária! Csodálatosak a tuják, fenséges óriások. A száraz maguktól is lehullanak tavaszig, amikor érdemes - ha lehet a magasságuk miatt- permetezni Amistar Top és Mospilan /vagy Actara/ valamint Keserűsó kombinációjával. Mivel a készítmények felszívódóak, maguktól is a csúcs felé haladnak a víz és tápanyag-felvétel során.

A felsorolt gyümölcsfák a rézre mérsékelten érzékenyek. Virágzásig használható a réz /lemosóban a Vegesol, később a Champion/ elvirágzás után még egy alkalommal, mert a sárga almák /pl.Golden és származékaik károsodnak. A dózist a csomagoló-burkolaton lévő javaslat szerint válassza meg. A monília ellen a virágzásban két alkalommal célszerű védekezni /virágzás elején és teljes virágzásban/.

Kedves Anna. Sajnos, a lyukak a képen nem láthatók - ha gombostű-fej nagyságúak, akkor szúbogár kártétel. A fa azonban túl fiatal ehhez. Arról nem tetszett írni, hogy a kéreg ilyen nagy mértékben felszakadt, ennek persze más az oka, mint a szúbogarak. Ha a vázág levágásakor nem használtak faseb- kezelőt, gomba-fertőzés lehet. Az is okozhat ilyen nagy mértékű kéreg-károsodást, ha túl sok trágyát - főleg sertéstrágyát- kapott telepítéskor vagy száraz időben öntözte a fát

Kedves Lelkes Tamás! A levelek foltosodása a vegetáció cége felé fellépő gombabetegség jelenlétére utal. Feltétlen javaslom a bio-termesztésben is engedélyezett réztartalmú szerek felhasználását még idén /10 fok feletti hőmérsékleten - leghatásosabb a Bordóilé 3%-os dóziban. A zuzmó megjelenése az elsavanyodás következtében intenzív / a fa alatti fűben biztosan sok a moha/ Ez ellen dolomit bekapálásával lehet eredményesen küzdeni /mész és magnézium tartalmú természetes anyag/, a téli csapadék bemossa. A kéreg felválása lehet a sok csapadék következtében is.

Kedves Lelkes Tamás! A középső, kis leveles képet szeretném nagyobb felületre kiterjedően látni. Most moníliás betegségre gyanakszom, mégpedig annak a legpusztítóbb fajtájára, mely alig több, mint 10 éve találtak meg hazánkban, Győr-Moson-Sopron megyében pedig egy fiatal munkatársammal mi fedeztük fel először Fertőrákoson. Nemcsak a gyümölcs, de a fa pusztulását is okozhatja. A törzsön nincsenek elváltozások ennél a kórokozónál.

A krizantém nem kedveli az egymás után való ültetést. Talán a legtalálóbb a talajuntság kifejezés. Egészen más a helyzet, ha a növényt több éven át helyben hagyjuk. Idén már biztosan nem lehet segíteni, de jövőre az igényeinek megfelelő tápoldatot tessék adni, több alkalommal. És június végén a két éves töveket vissza kell törni.