Nagy vonalakban: a sövény nyomvonalán kb. 40 centiméter mély és ugyanilyen széles árkot ásson. Az árok alját alaposan öntözze be. A növények gyökereit egy kissé kurtítsa meg, a sérült részeket távolítsa el (konténeres növénynél nem szükséges). A növényeket, attól függően mekkorák, 30-60 centiméter távolságra ültesse el egymás mellé. Hasznos, ha egy kifeszített zsinór mentén teszi ezt. A növények ugyanolyan mélyre kerüljenek, amint amilyen mélyen voltak az edényben, vagy a fasiskolában. A gödröt tápdús földdel töltse fel. Hasznos, ha tövenkét 1-2 Scotts Díszpark fák-cserjék ültetéséhez ajánlott granulátumtablettát is kihelyez, így két éven át nem kell tápanyagot pótolni. A növények vesszőit azonos magasságúra vágja vissza. Az elkövetkező két hétben naponta öntözzön.
Kedves Annamária!
Igazság szerint a szeptember jobb időszak a gyeptelepítésre, mert akkorra a területen kifejlődő gyomoktól is sikeresebben lehet megszabadulni. Mindenképpen meg kell várni, míg kikelnek a fűvesítendő területen a gyomok, és azokat glifozát hatóanyagú totális gyomirtó szerekkel (pl. Glialka, Medallon, Round-up, Kapazin, Dominator, Fozat) ki lehet írtani. Ezekből 1-2% permetlevet kell készíteni
100 négyzetméterre 3-5 liter permetlé szükséges. A többi növény védelme érdekében igazság szerint terelőlemezzel ellátott gyompermetezővel kellene kijuttani a gyomirtót, de hagyományos háti permetezővel is ki lehet, ügyelve arra, hogy hasznonnövényre ne jusson. Ezek a szerek a talajban nem terjednek, tehát csak azt pusztítják, amire rákerülnek. Ha a gyomok elszáradtak, le kell őket gereblyézni a területről. Ez után rotálással bejuttathatja az indító műtrágyát. A műtrágya fajtája lehet egyszerű szántóföldi műtrágya, úgynevezett NPK 15-15-15-ös, amiből 3-5 dkg kell négyzetméterenként.
Ez a legolcsóbb megoldás. Jobb viszont a Scotts cég gyepstarter műtrágyája, amiből 20-25 g kell négyzetméterenként.
Az őszi hullott bedolgozása jó ötlet, de csak akkor, ha mellé adott némi nitrogén műtrágyát is, táplálékul a lombot bontó baktáriumok számára, Máskülönben ezek a mikrobák a talaj nitrtogénkészletét élik fel, és ahelyett, hogy a fű szépen nőne, sárga, satnya marad.
A kertjében növő borostyán azért érzi olyan jól magát, mert valószínűleg nedves és árnyékos a kert. A borostyán akár gyeppótló növény is lehet, ott ahol túl mély az árnyék. Árnyékban jól fejlődő füvet nem ismerek, ezért inkább az árnyéki gyeppótló évelő növények jöhetnek számításba azokon a helyeken, úgy mint a meténg (Vinca), indás ínfű (Ajuga), nyúlsóska (Oxalis), podagrafű (Aegopordium), japán kövérke (Pachysandra), stb.
Árnyéktűrő, nem szúrós és nem mérgező, gyerekbarát sövénynek javasom például az örökzöld puszpángot (Buxus), a gyöngyvesszőcserjét (Deutzia)a boglárkacserjét (Kerria), a josika orgonát (Syringa josikaea), illetve a közönsége fagyalt (Ligustrum).
Telkünkön most tavasszal szeretnénk füvesíteni. Ősszel felrotátoroztuk a kertet, s beleforgattuk a rengeteg lehullott avart. A kert szélén fák, cserjék és itt-ott gumós növények (virágok) találhatók.
1/Mivel és hogyan gyomirtsunk, hogy a kert körüli növények ne károsodjanak, viszont kiirtsuk a szokványosan fűre veszélyes gyomok mellett az itt rettenetesen elhatalmasodott borostyánt is? (Ha muszáj, a gumós növények feláldozhatók.) A rotátorozás gyomirtás nélkül ugye messze nem elég ahhoz, hogy gyomtalan legyen a fű?
2/Szeretnénk további cserjéket is telepíteni. Az újonnan ültetetteket nem fogja bántani a gyomirtó?
3/Főleg a szélénél a füvesítendő terület félárnyékos, olykor árnyékos. Tudna-e javasolni olyan fűmag-típust, amely bírja ezt?
4/Milyen cserjéket és kerítésre futtatható kúszónövényeket javasol a kerítés mellé átlátásgátlónak olyan helyekre, ahol inkább árnyék, mint félárnyék van? A talaj szikes, meszes, s a kisgyerek miatt kerülnünk kell a mérgező és szúrós növényeket.
Témakörök
Gyomirtás, ültetés
Nagy vonalakban: a sövény nyomvonalán kb. 40 centiméter mély és ugyanilyen széles árkot ásson. Az árok alját alaposan öntözze be. A növények gyökereit egy kissé kurtítsa meg, a sérült részeket távolítsa el (konténeres növénynél nem szükséges). A növényeket, attól függően mekkorák, 30-60 centiméter távolságra ültesse el egymás mellé. Hasznos, ha egy kifeszített zsinór mentén teszi ezt. A növények ugyanolyan mélyre kerüljenek, amint amilyen mélyen voltak az edényben, vagy a fasiskolában. A gödröt tápdús földdel töltse fel. Hasznos, ha tövenkét 1-2 Scotts Díszpark fák-cserjék ültetéséhez ajánlott granulátumtablettát is kihelyez, így két éven át nem kell tápanyagot pótolni. A növények vesszőit azonos magasságúra vágja vissza. Az elkövetkező két hétben naponta öntözzön.
Üdvözlöm!
Szeretnék élősövényt ültetni a telken. Hogyan kell?
Kedves Annamária!
Igazság szerint a szeptember jobb időszak a gyeptelepítésre, mert akkorra a területen kifejlődő gyomoktól is sikeresebben lehet megszabadulni. Mindenképpen meg kell várni, míg kikelnek a fűvesítendő területen a gyomok, és azokat glifozát hatóanyagú totális gyomirtó szerekkel (pl. Glialka, Medallon, Round-up, Kapazin, Dominator, Fozat) ki lehet írtani. Ezekből 1-2% permetlevet kell készíteni
100 négyzetméterre 3-5 liter permetlé szükséges. A többi növény védelme érdekében igazság szerint terelőlemezzel ellátott gyompermetezővel kellene kijuttani a gyomirtót, de hagyományos háti permetezővel is ki lehet, ügyelve arra, hogy hasznonnövényre ne jusson. Ezek a szerek a talajban nem terjednek, tehát csak azt pusztítják, amire rákerülnek. Ha a gyomok elszáradtak, le kell őket gereblyézni a területről. Ez után rotálással bejuttathatja az indító műtrágyát. A műtrágya fajtája lehet egyszerű szántóföldi műtrágya, úgynevezett NPK 15-15-15-ös, amiből 3-5 dkg kell négyzetméterenként.
Ez a legolcsóbb megoldás. Jobb viszont a Scotts cég gyepstarter műtrágyája, amiből 20-25 g kell négyzetméterenként.
Az őszi hullott bedolgozása jó ötlet, de csak akkor, ha mellé adott némi nitrogén műtrágyát is, táplálékul a lombot bontó baktáriumok számára, Máskülönben ezek a mikrobák a talaj nitrtogénkészletét élik fel, és ahelyett, hogy a fű szépen nőne, sárga, satnya marad.
A kertjében növő borostyán azért érzi olyan jól magát, mert valószínűleg nedves és árnyékos a kert. A borostyán akár gyeppótló növény is lehet, ott ahol túl mély az árnyék. Árnyékban jól fejlődő füvet nem ismerek, ezért inkább az árnyéki gyeppótló évelő növények jöhetnek számításba azokon a helyeken, úgy mint a meténg (Vinca), indás ínfű (Ajuga), nyúlsóska (Oxalis), podagrafű (Aegopordium), japán kövérke (Pachysandra), stb.
Árnyéktűrő, nem szúrós és nem mérgező, gyerekbarát sövénynek javasom például az örökzöld puszpángot (Buxus), a gyöngyvesszőcserjét (Deutzia)a boglárkacserjét (Kerria), a josika orgonát (Syringa josikaea), illetve a közönsége fagyalt (Ligustrum).
Telkünkön most tavasszal szeretnénk füvesíteni. Ősszel felrotátoroztuk a kertet, s beleforgattuk a rengeteg lehullott avart. A kert szélén fák, cserjék és itt-ott gumós növények (virágok) találhatók.
1/Mivel és hogyan gyomirtsunk, hogy a kert körüli növények ne károsodjanak, viszont kiirtsuk a szokványosan fűre veszélyes gyomok mellett az itt rettenetesen elhatalmasodott borostyánt is? (Ha muszáj, a gumós növények feláldozhatók.) A rotátorozás gyomirtás nélkül ugye messze nem elég ahhoz, hogy gyomtalan legyen a fű?
2/Szeretnénk további cserjéket is telepíteni. Az újonnan ültetetteket nem fogja bántani a gyomirtó?
3/Főleg a szélénél a füvesítendő terület félárnyékos, olykor árnyékos. Tudna-e javasolni olyan fűmag-típust, amely bírja ezt?
4/Milyen cserjéket és kerítésre futtatható kúszónövényeket javasol a kerítés mellé átlátásgátlónak olyan helyekre, ahol inkább árnyék, mint félárnyék van? A talaj szikes, meszes, s a kisgyerek miatt kerülnünk kell a mérgező és szúrós növényeket.
Válaszukat előre is köszönöm: H. Annamária