Paradicsom palánta nevelése

Pap Zoltán

Előfordulhat, hogy palántadőlés okozta a növények pusztulását. Milyen palántnevelés volt? Cserepes, tálcás, esetleg más típusú? Milyen helyen voltak a palánták?
Judit által írt esetben 3 növény 3 különböző hőmérsékleti igénnyel jelentkezik. Ebből a karfiol (lévén káposztaféle) 13 Celsius fok körüli opt. hőigényű, azonban a paradicsom (22 Celsius fok körüli) és a tojásgyümölcs (padlizsán) (25 Celsius fok körüli) közel azonos igényűek, de a paradicsom a hideget jobban bírja, és egyéb más tekintetben is (pl talajigény, vízigény) tűrőképesebbnek mondható. Az teljesen normális e növényeknél, hogy egymástól időben elcsúszva kelnek. A káposztafélék általában 3-4 nap alatt kicsíráznak, azonban a burgonyafélék (paradicsom, padlizsán, paprika) magjának kelése akár egy-két hétig is elhúzódhat.
Mivel nem ismerem a termesztési körülményeket, így (amennyiben netán nem palántadőlés volt az ok) a padlizsánok megfázását említhetném, de a leírások alapján fényhiány is előfordulhatott. Adott esetben a palántadőlés kicsit valószínűbb. Palántadőlés megelőzésére a csávázott mag és a vetés után 'fundazolos' beöntözés segítséget adhat.
Itt megjegyezném, hogy padlizsán (tojásgyümölcs) esetében azonban van még egy fontos szempont, ez pedig a jó fajtaválasztás, és a jó minőségű vetőmag használata. A kezdeti lépésben részemről jól bevált magyar fajtákat (pl. Kecskeméti lila) ajánlanék, lehetőleg nagyobb vetőmag cégektől, csávázott magokkal. (A csávázás megléte a csomagoláson fel lesz tüntetve.) Ezekkel a fajtákkal az első palántanevelési próbálkozásainkkor talán nagyobb sikereket érhetünk el.
Emellett fontos a megfelelő palántanevelő közeg használata, ilyeneket lehet kapni már sok üzletben, ami megint csak elsődleges szempont, ugyanis itt speciális(abb) igények is előtérbe kerülnek: például fertőzésmentes közeg, laza szerkezet, jó víz- és szerkezettartó képesség. Ehhez a tőzeges keverékek legtöbbször alkalmasak. Összefoglalva: Palántadőlés ellen jó fajta (illetve csávázott mag, esetleg Fundazol alkalmazása) és a környezeti igények kézben tartása fontos, mely utóbbiból a megfelelő közeg használata is alapvetőnek tekinthető.

#18367
Paulik Judit

Sziasztok

Először próbálok palántákat nevelni.
Karfiol, padlizsán, paradicsom ...
Elsőként a karfiolok bújtak elő, majd a paradicsomok is reménnyel kecsegtetően előbújtak.
Padlizsánnal semmi eredmény, de sajnos a kibújó palánták is a második héten elfonnyadtak, kidőltek.
Eleve nem függőlegesen nőttek, először azt hittem a fény miatt.
Megforgattam őket, de sajnos idővel egyre több hullott ki.
Mit tegyek, mi a baj?

#18359
Róka Rita

Tisztelt Papp Zoltán.
Ezúton szeretném megköszönni a szaktanácsát !
A tankönyvtárból megadott oldalon is sok hasznos tudni valót találtunk.
Köszönöm szépen!
Tisztelettel Róka Rita .

#18210
Pap Zoltán

A palántanevelés idején nem érdemes még a hajtásválogatással foglalkozni, ott fontosabb a minél jobb fejlettségi állapotú és erős palánták megnevelése. A nevelésmód kialakítását és így a metszést is a kiültetés után érdemes elkezdeni.
Irodalomhoz ajánlani tudom a weben keresztül könnyen elérhető Balázs Sándor szerkesztette Zöldségtermesztési kézikönyv Paradicsom c. fejezetét, azon belül is a hajtatási részt.
http://www.tankonyvtar.hu/mezogazdasag/zoldsegtermesztok-080906-135
A megadott konkrét oldalon sövényes kialakítás látható, és determinált (illetve a gyakorlatban elterjedt szóval élve ’féldeterminált’) fajták termeszthetőek ezzel a módszerrel. A kordonos termesztésnél azonban a „metszési elv” ugyanaz. A főszár megmarad, és az amúgy is erősen elágazó növény alsó hajtásaiból egyet, vagy kettőt választva alakítható ki a két, vagy (folyton növő fajták esetében nagyon ritkán, vagy soha) a három szálas nevelés.
Az ilyen intenzív termesztés esetében azonban további fontos tennivalók akadnak még a tenyészidőszak folyamán: A levéltőben egész nyáron át előtörő hajtásokat folyamatosan csípjük ki, ezt nevezzük fattyazásnak. Ha célunk a hozam maximalizálása, akkor el kell távolítani a nem kívánt hajtásokat és leveleket is. Az alsó leveleket azért is érdemes eltávolítani, mert ez által a gombás (pl.: alternáriás, fitoftórás) betegségek elterjedésének esélyét is csökkentjük.

#18147
Ódor Richárd

Ugyan. :) Minden paradicsom szerteágazik előbb-utóbb. A termőkori kacsozáskor az ember vagy meghagy egy-két mellékszárat, vagy nem, ennyi. Én a legalsókat nem szoktam meghagyni, mert azok rendszerint gyengébb és könnyen letörő oldalhajtások - de fajtánként eltérhet. A leginkább az Y elágazásoknál (ahol nehéz megmondani, melyik a fő szár) lehet két hasonlóan erős szárat nevelni.

Számoljunk a két szár kicsit nagyobb helyigényével is!

#17915
Róka Rita

Tanácsot szeretnék kérni kordonos folytonövő paradicsomot szeretnénk termeszteni az idén .Olyan ajánlást kaptunk a kiválasztott fajtához , hogy nagyon erős gyökérzete miatt ajánlott egy tőről 2 szárat nevelni.Azt szeretném kérdezni hogy akkor palánta nevelés folyamán az első két paradicsom levél felett el kell csipni a növény hegyét ? Igy kapunk az első két levélhónalyból egy-egy szárat?Palánta nevelésben járatosak vagyunk de kétszárasan még nem csináltuk,szakirodalmat pedig nem találtunk hozzá.
Előre is köszönöm.
Tisztelettel : Róka Rita a Vajdaságból.

#17729