A KRIZANTÉMOK TERMESZTÉSNÉL AJÁNLATOS-E HASZNÁLNI A FAHAMUT,HA IGEN MIKOR ÉS MENYIT,ELÖRE IS KŐSZŐNŐM A VÁLASZÁT HATALA IMRE VAJDASÁGBÓL,AZ AZ ZENTÁRÓL..
A fahamu erősen lúgostja a talajt, és ahol egyébként is meszesebb a talaj, a savanyúbb talajt kedvelő növények, így a zöldségfélék közül a burgonya (pH 6-7), ami nagyon kálium-igényes, nem termeszthető benne, mert a még jobban leköti a káliumot és a kalciumot.
Diplomadolgozatot írok és azt szeretném kérdezni,hogy a fahamuról írt cikkét esetleg felhasználhatnám, hivatkozhatnék erre a cikkre?
-ha igen kérném,hogy írja már meg hogy mikor írta ezt a cikket esetleg hol jelent még meg.
Kérném mihamarabbi válaszát!-előre is köszönöm
Ez engem is érdekel. Tehát a télen keletkező hamut belekeverhetem a trágyába? Bár lehet, nem volna ajánlatos, mert amúgy is karbonátos homok a talajunk...
Köszönöm gyors válaszát, de mégegy kérdés felmerült ez ügyben. Mennyi idő alatt lesznek látható jelei ha sikeres a kúra? Ha tétlenkedem rámehet a fa? Vagy előbb-utóbb magától is helyrejön?
A fahamu erősen lúgus kémhatású, a magnólia pedig enyhén savanyú talajt kedvel. Lágy vízzel való öntözéssel, illetve savyanító hatású ammónium-szulfát műtrágyával lehet kezeni a növényt. Vashiány esetén vasszulfátot is adjon.
Van egy 4 éves tulipánfám, aminek sárgulnak levelei, majd le is potyognak. Kérdésem az lenne, okozhatja ezt az, hogy tavasszal fahamut öntöttem a tövébe? Ha igen, akkor miként fordíthatnám vissza a folyamatot?
Köszönettel: Balázs
A fahamunak nincs különösebb tápanyagpótló hatása. A fa égésével a nitrogén és a kén teljesen elillan a fejlődő gázokkal. Kevesebb mint 10%-ban tartalmaz káliumot, körülbelül 1-2%-ban foszfort, és igen kis mennyiségben mikroelemeket, vasat, mangánt, bórt, rezet és cinket. Nyomokban tartalmaz viszont nehézfémeket, ólmot, kadmiumot, nikkelt és krómot is!
A fahamu a legnagyobb mennyiségben, a tűzifa fajtájától függően, körülbelül 25-30%-ban kalcium-karbonátot tartalmaz, ami a savanyú talajok kémhatásának növelésére (mészpótlására) alkalmas. A fahamu nagyon finom szemcséjű, ezért a talajra szórva gyorsan fejti ki hatását. A talaj pH-jának indokolatlan növelése, a fahamu szükségtelen kiszórása azonban megnehezíti a növények tápanyagfelvételét, ami a legtöbb növény esetében enyhén savanyú (pH 7 alatt) talajon a legtökéletesebb. Magas pH-tartományban a mikroelemek felvehetetlenné válnak a növény számára, és hiánytünetek jelentkeznek rajtuk.
A fahamu felhasználható mennyisége a kertben a talaj típusától és kémhatásától függően változó. 5,5 pH alatti savanyú talajon mészkedvelő növények számára évi egy alkalommal 10dkg/m2 fahamu 15 centiméter mélységben történő bedolgozásával kedvezőbbé tehetjük a talaj kémhatását. A káliumigényes zöldségkultúrák esetében, így a gyökérzöldségeknél bátran használhatjuk, de olyan területre ahová a következő évben burgonyát kívánunk vetni, semmi esetre se vigyük ki. A dísznövények közül a rózsa töve köré szórhatjuk, gyümölcsösökben az őszibarack esetében használhatjuk hasonló módon. A fahamut a biokertészek is kedvelik. A növények köré szórva megvédhetik vele az állományt a csigáktól és a hernyóktól. Káposztaféléknél megelőzhető vele a tőrothadás és a káposztalepke hernyójának kártétele is csökkenthető.
A fahamut a legjobb télen összegyűjteni, és kora tavasszal, száraz talajra szórni, majd bedolgozni. Vegyes (fa-szén) tüzelésű kályhákból származó, vagy más hulladék (papír, műanyag) égéstermékével kevert hamut nem szabad felhasználni a kertben! A fahamut ne használjuk együtt nitrogéntartalmú műtrágyákkal. A fahamut a gyepre csak olyan területeken szórjuk ki, ahol a talaj savanyú kémhatása miatt gondot okoz az erős mohásodás. Gyepben történő használata esetén nitrogén műtrágyát egy hónap elteleltével szórjunk ki a területre.
A komposzthoz a többi alapanyaghoz viszonyítva legfeljebb 3%-os arányban adjunk fahamut. Nagyobb arányban használhatunk fahamut a komposztásához, ha sok tűlevelet halmoztunk a komposztra.
Tisztelt Szakértő!
Szeretném megtudni, hogy a fa eltüzeléséből származó hamut hogyan lehet hasznosítani a kertben. Úgy hallottam valahol, hogy a rózsát lehet vele tápozni. Kérem jelezze hogy ez valóban így van-e.
Köszönettel:
Orosz Kornél
Témakörök
Hamu hasznosítása
Ha savanyú a talaj, 10 dkg/m2 adagban lehet a talajhoz keverni az ültetés előtt 2-3 héttel.
A KRIZANTÉMOK TERMESZTÉSNÉL AJÁNLATOS-E HASZNÁLNI A FAHAMUT,HA IGEN MIKOR ÉS MENYIT,ELÖRE IS KŐSZŐNŐM A VÁLASZÁT HATALA IMRE VAJDASÁGBÓL,AZ AZ ZENTÁRÓL..
A fahamu erősen lúgostja a talajt, és ahol egyébként is meszesebb a talaj, a savanyúbb talajt kedvelő növények, így a zöldségfélék közül a burgonya (pH 6-7), ami nagyon kálium-igényes, nem termeszthető benne, mert a még jobban leköti a káliumot és a kalciumot.
Üdvözlöm !
Azt írja a cikkében, hogy a fahamut semmiképpen se használjuk olyan területen ahová jövőre burgonyát tervezünk. Mi ennek az oka??
Én sikerrel használtam burgonyabogár ellen a levélre szórva, ráadásul még a leveleknek is jót tett: dúsabbak, élénkzöldek lettek tőle.
A földbe kerülve már ártalmas lenne a burgonyára?
Várom válaszát!
Üdv.: Dávid
Elküldtem e-mailben. A Kertészet és Szőlészet 2005. év 40. számában jelent meg.
Kedves Edina!
Fahamu témában írom szakdolgozatomat, ezért kérem adja meg a cikk elérhetőségét, amennyiben hozzájárul, hogy felhasználjam.
Köszönöm,
Igen...e-mailen megírtam a többi információt.
Kedves Edina!
Diplomadolgozatot írok és azt szeretném kérdezni,hogy a fahamuról írt cikkét esetleg felhasználhatnám, hivatkozhatnék erre a cikkre?
-ha igen kérném,hogy írja már meg hogy mikor írta ezt a cikket esetleg hol jelent még meg.
Kérném mihamarabbi válaszát!-előre is köszönöm
Kis mennyiségben belekeverhető a komposztba. De csak a fahamu. A szénhamu nehézfémeket tartalmazhat.
Ez engem is érdekel. Tehát a télen keletkező hamut belekeverhetem a trágyába? Bár lehet, nem volna ajánlatos, mert amúgy is karbonátos homok a talajunk...
http://www.gazdabolt.hu/index.php?content=185
Tisztelt Turú Gábor!
Írja meg legyen szíves, hogy merre található ez a bolt, ahol az ammónium-szulfátot árulják.
Előre is köszönöm!
Tisztelettel:
Rácz Tibor
Ammónium-szulfát 50 kg-os kiszerelésben rendelhető Gazdaboltunkban. Ár: 9000 Ft+ szállítási kltsg. (1500 vagy 3000 Ft).
Mindenütt keresem az ammónium-szulfátot, de nem kapok! Tudna tanácsot adni, mert úgy tűnik nincs az országban?
Köszönöm gyors válaszát, de mégegy kérdés felmerült ez ügyben. Mennyi idő alatt lesznek látható jelei ha sikeres a kúra? Ha tétlenkedem rámehet a fa? Vagy előbb-utóbb magától is helyrejön?
A fahamu erősen lúgus kémhatású, a magnólia pedig enyhén savanyú talajt kedvel. Lágy vízzel való öntözéssel, illetve savyanító hatású ammónium-szulfát műtrágyával lehet kezeni a növényt. Vashiány esetén vasszulfátot is adjon.
Kedves Edina!
Van egy 4 éves tulipánfám, aminek sárgulnak levelei, majd le is potyognak. Kérdésem az lenne, okozhatja ezt az, hogy tavasszal fahamut öntöttem a tövébe? Ha igen, akkor miként fordíthatnám vissza a folyamatot?
Köszönettel: Balázs
...
A fahamunak nincs különösebb tápanyagpótló hatása. A fa égésével a nitrogén és a kén teljesen elillan a fejlődő gázokkal. Kevesebb mint 10%-ban tartalmaz káliumot, körülbelül 1-2%-ban foszfort, és igen kis mennyiségben mikroelemeket, vasat, mangánt, bórt, rezet és cinket. Nyomokban tartalmaz viszont nehézfémeket, ólmot, kadmiumot, nikkelt és krómot is!
A fahamu a legnagyobb mennyiségben, a tűzifa fajtájától függően, körülbelül 25-30%-ban kalcium-karbonátot tartalmaz, ami a savanyú talajok kémhatásának növelésére (mészpótlására) alkalmas. A fahamu nagyon finom szemcséjű, ezért a talajra szórva gyorsan fejti ki hatását. A talaj pH-jának indokolatlan növelése, a fahamu szükségtelen kiszórása azonban megnehezíti a növények tápanyagfelvételét, ami a legtöbb növény esetében enyhén savanyú (pH 7 alatt) talajon a legtökéletesebb. Magas pH-tartományban a mikroelemek felvehetetlenné válnak a növény számára, és hiánytünetek jelentkeznek rajtuk.
A fahamu felhasználható mennyisége a kertben a talaj típusától és kémhatásától függően változó. 5,5 pH alatti savanyú talajon mészkedvelő növények számára évi egy alkalommal 10dkg/m2 fahamu 15 centiméter mélységben történő bedolgozásával kedvezőbbé tehetjük a talaj kémhatását. A káliumigényes zöldségkultúrák esetében, így a gyökérzöldségeknél bátran használhatjuk, de olyan területre ahová a következő évben burgonyát kívánunk vetni, semmi esetre se vigyük ki. A dísznövények közül a rózsa töve köré szórhatjuk, gyümölcsösökben az őszibarack esetében használhatjuk hasonló módon. A fahamut a biokertészek is kedvelik. A növények köré szórva megvédhetik vele az állományt a csigáktól és a hernyóktól. Káposztaféléknél megelőzhető vele a tőrothadás és a káposztalepke hernyójának kártétele is csökkenthető.
A fahamut a legjobb télen összegyűjteni, és kora tavasszal, száraz talajra szórni, majd bedolgozni. Vegyes (fa-szén) tüzelésű kályhákból származó, vagy más hulladék (papír, műanyag) égéstermékével kevert hamut nem szabad felhasználni a kertben! A fahamut ne használjuk együtt nitrogéntartalmú műtrágyákkal. A fahamut a gyepre csak olyan területeken szórjuk ki, ahol a talaj savanyú kémhatása miatt gondot okoz az erős mohásodás. Gyepben történő használata esetén nitrogén műtrágyát egy hónap elteleltével szórjunk ki a területre.
A komposzthoz a többi alapanyaghoz viszonyítva legfeljebb 3%-os arányban adjunk fahamut. Nagyobb arányban használhatunk fahamut a komposztásához, ha sok tűlevelet halmoztunk a komposztra.
Tisztelt Szakértő!
Szeretném megtudni, hogy a fa eltüzeléséből származó hamut hogyan lehet hasznosítani a kertben. Úgy hallottam valahol, hogy a rózsát lehet vele tápozni. Kérem jelezze hogy ez valóban így van-e.
Köszönettel:
Orosz Kornél