A túlzott nitrogénadagolás igen: fellazulnak a szövetek.
A málna tápanyagigényes gyümölcsfajok közé tartozik. A sekélyen elhelyezkedő gyökérrendszer miatt a mélyebb talajrétegek tápanyagkészletét alig tudja hasznosítani. A tápanyagfelvétel az egész vegetációs ciklus alatt intenzív, de a virágzás végétől a szüret végéig tartó időszakban a legnagyobb. Mivel a hajtásrendszer két évig él, bármely év tápanyag-ellátottsága két egymást követő évben is hatással van a sarjfejlődésre és a terméshozamra. A kedvező tápanyagellátást szolgáló feltételek a telepítés előtti talaj-előkészítés során teremthetők meg. A foszforral és káliummal feltöltött talajokon (ezt talajanalízissel lehet ellenőrizni) az első 2-3 évben foszfor- és káliumtrágyázást rendszerint nem kell végezni. Nagy adagú szervestrágyázás esetén az első évben nitrogéntrágyázásra sincs szükség. A málna tápelemkivonása 1 tonna termés- re vonatkoztatva hozzávetőlegesen a következő: 8-10 kg N; 2,0-3,0 kg P2O5; 10-15 kg K2O; 5 kg Ca és 1,0 kg Mg.
A tápanyagellátásban a nitrogén- és káliumtrágyázásnak van jelentősége. Az ősszel tartalékolt nitrogénnek nagy szerepe van a generatív szervek fejlődésében és funkcióképességében, ezért a nitrogéntrágya 30-50%-át szeptemberben juttassuk ki. A N-műtrágya többi részét kora tavasszal – márciusban – szórjuk ki és sekélyen dolgozzuk a talajba. A foszfor- és káliumtrágyázás ideje október–november. Ezeket 10-12 cm mélyen dolgozzuk a talajba. A málna klórérzékeny gyümölcsfaj, ezért kloridok helyett szulfátokat, nitrátokat használjon. A termő ültetvény kedvezően reagál a szervestrágyázásra. 2-3 évenként 20-30 t/ha érett istállótrágyát használjunk, sekélyen a talajba dolgozva. A mikroelemek közül a vas és a bór hiánya jelentkezhet leggyakrabban. Virágzásban 1-2 alkalommal 0,1-0,2%-os bóraxszal végezhetünk bórtartalmú lombtrágyázást. Vashiányra a málna főleg meszes talajon érzékeny. Ellene vaskelátot is tartalmazó lombtrágyázással védekezhetünk.
Házi kertben termesztünk málnát(200m) szedret(300m) hosszan. Mekkora szervestrágya és műtrágya igénye van a két növénynek? A túlzott műtrágyázás okozhat e olyan tünetet szeder esetében mint a nap égés,ha nem lehet e védekezni valamilyen módon a nap égés ellen?
Témakörök
szeder és málna
A túlzott nitrogénadagolás igen: fellazulnak a szövetek.
A málna tápanyagigényes gyümölcsfajok közé tartozik. A sekélyen elhelyezkedő gyökérrendszer miatt a mélyebb talajrétegek tápanyagkészletét alig tudja hasznosítani. A tápanyagfelvétel az egész vegetációs ciklus alatt intenzív, de a virágzás végétől a szüret végéig tartó időszakban a legnagyobb. Mivel a hajtásrendszer két évig él, bármely év tápanyag-ellátottsága két egymást követő évben is hatással van a sarjfejlődésre és a terméshozamra. A kedvező tápanyagellátást szolgáló feltételek a telepítés előtti talaj-előkészítés során teremthetők meg. A foszforral és káliummal feltöltött talajokon (ezt talajanalízissel lehet ellenőrizni) az első 2-3 évben foszfor- és káliumtrágyázást rendszerint nem kell végezni. Nagy adagú szervestrágyázás esetén az első évben nitrogéntrágyázásra sincs szükség. A málna tápelemkivonása 1 tonna termés- re vonatkoztatva hozzávetőlegesen a következő: 8-10 kg N; 2,0-3,0 kg P2O5; 10-15 kg K2O; 5 kg Ca és 1,0 kg Mg.
A tápanyagellátásban a nitrogén- és káliumtrágyázásnak van jelentősége. Az ősszel tartalékolt nitrogénnek nagy szerepe van a generatív szervek fejlődésében és funkcióképességében, ezért a nitrogéntrágya 30-50%-át szeptemberben juttassuk ki. A N-műtrágya többi részét kora tavasszal – márciusban – szórjuk ki és sekélyen dolgozzuk a talajba. A foszfor- és káliumtrágyázás ideje október–november. Ezeket 10-12 cm mélyen dolgozzuk a talajba. A málna klórérzékeny gyümölcsfaj, ezért kloridok helyett szulfátokat, nitrátokat használjon. A termő ültetvény kedvezően reagál a szervestrágyázásra. 2-3 évenként 20-30 t/ha érett istállótrágyát használjunk, sekélyen a talajba dolgozva. A mikroelemek közül a vas és a bór hiánya jelentkezhet leggyakrabban. Virágzásban 1-2 alkalommal 0,1-0,2%-os bóraxszal végezhetünk bórtartalmú lombtrágyázást. Vashiányra a málna főleg meszes talajon érzékeny. Ellene vaskelátot is tartalmazó lombtrágyázással védekezhetünk.
Házi kertben termesztünk málnát(200m) szedret(300m) hosszan. Mekkora szervestrágya és műtrágya igénye van a két növénynek? A túlzott műtrágyázás okozhat e olyan tünetet szeder esetében mint a nap égés,ha nem lehet e védekezni valamilyen módon a nap égés ellen?