Nos, az hiszem, ezzel annyira gond nem lesz, eddig is termett, csak nem sokat - egy évben volt csak normális mennyiségű eddig. Abban az évben letört az egyik karvastagságú ága a szél miatt, és a helyébe vagy 5-6 vízhajtás nőtt. MIndenesetre azt hiszem, kipróbálom az ifjítást, sokat nem vesztek, ha nem sikerül, kivágjuk, olyan rossz állapotban van sajnos.
Idén ültettünk a közelkébe még 3 különböző fajtájú mandulát, azak közül sajnos csak egy eredt meg, de ősszel újrarakjuk őket. Szerintem porzójuk lesz... több fajta mandulát egy faiskolában sem találtam.
Kedves Richárd!
Örömmel olvasom beszámólóit kertjének művelésével kapcsolatban! Jó, ha az embernek van sikerélménye, és azt megoszthatja másokkal is! Bátran írjon, hátha más is tud a tapasztatlataiból, sikereiből és kudarcaiból ötletet merítnei.
A mandula sajnos nem igen bírja az ifjítást. Saját fáját tartsa jól karban, de mivel a mandula önmeddő, azonos virágzási idejű pollenadó fajtára is szükség van, ezért a mandula inkább ültetvényben ad jó termést, mint házikertben.
A beteg fa sajnos, akármit tettem is érte, elpusztult, valamint még két másik is. Az azonban megnyugtat, hogy három másik kajszit, amelyek majdnem ugyanolyan súlyos állapotban voltak, sikerült teljesen megmenteni, és most szép erős hajtásokat hoznak, már megtöbbszörözték előző évi koronácskájuk méretét. Ezeken kívül még egy fa stagnál, de úgy tűnik, rendbejön. Topas-zal kezeltem őket, és az új hajtások egészségesek maradnak.
Az őszibarackokat megpermeteztem Score-al, a kúraszerű kezelés felénél járok, már csak kétszer kell, abből egyet ma fogok. A levélfodrosodás teljesen elmúlt, és ezek is szép leveleket hoznak, és idén lesznek az első terméseik is, igaz csak néhány. Az almafákat is Topas-zal permeteztem, ha jól emlékszem, mert a levelek befodrosodása mellett lisztharmatosak is lettek, de mára ezek is szép egészségesek, igaz, néhány hajtást vissza kellett csípnem. A nagy cseresznyefánk is sokkal épebb, mint ez előtt, igaz a termés lefagyott róla...
Ja, és \"támadtak\" a pajzstetvek is. Nem volt egyszerű és gyors munka, de kézzel kiirtottam őket - gusztustalan -, de legalább hatásosnak bizonyult. Most már a hangyák sem szaladgálnak a fatörzsön miattuk.
Végeredméynben azt mondhatom, hogy idén sikerült egyelőre megvédeni a fáink nagyobb részét, s remélem, jövőre már elég lesz gyengébb permetszerekkel permetezni, és sokkal hatásosabb lehet majd a megelőzés. A gond az volt, hogy tavaly szinte minden elképzelhető cuccot elkaptak :) Még jó, hogy nem pusztult ki az egész kert :)
Már csupán az idősebb mandulafánk néz ki rosszul, de azt hiszem, \"csak\" a pajorok és fonalférgek rágják a gyökerét, bár lehet hogy más baja is van, de a permetezés nem változattott. Ágai, egész koronarészek elhaltak, teljesen fölkopaszodott, már csak a legtetején van kis lomb. Amennyi pajort lehet, kiszedek a földből, de az hiszem , kora ősszel, ha leterem ott a bab, körbebuvatoxozom, talán segít. Jövő tavasszal pedig megifjítom, mert a törzse és a vázágai még egészségesek.
Most jutott eszembe: eléggé idős mandulafát van értelme ifjítani? A mienk törzse még csak 10-15 cm átmérőjű, de tudok két öreg fát nem messze a mezőn, egy kis ligetes akácos részen. Még elvétve látok rajtuk egy-két termést is. Törzsük talán 20-30 cm átmérőjű, és teljesen egészségesek, annak elenére, hogy talán már évtizedek óta nem gondozták őket. Tehát most gyakorlatilag csak enyi lenne a kérdésem, a többi az csak rizsa és fölös beszéd, csak már nagyon írhatnékom volt :DDD
A beteg ágrészek eltávolítása mindenképpen célszerű, de metszés után használjon valamilyen sebkezelőt (pl. Fixpol). A fertőzött részeket egy kis egészséges résszel együtt vágja le.
A másik kajszi fa rendellenes hervadási tünetei (melyek a többi, hasonló körülmények között nevelt kajszi fánál eddig nem jelentkeztek) sajnos lehet, hogy az ú.n. gutaütést okozó betegség együttes jelei. Nézzen meg egy friss metszfelületet a \"gyanús\" részen, és amennyiben a szár belsejében barna elszíneződés, nedvedzés látható (esetleg kellemetlen szag is érezhető), akkor a feltételezés beigazolódni látszik. Ez ellen a betegség komplex ellen sokat tenni nem lehet. A kórokozók ellen a többi fát is védje a tél végi rezes lemosással, melyet a metszés után kell elvégezni, és a későbbi (vegetációs időszakban keletkezett) metszfelületek mindenkori sebkezelésével. A fertőzött részeket mihamarabb távolítsa el, és semmisítse meg.
Azt szeretném megkérdezni, hogy a kajszi- moníliában szenvedő fáról le lehet-e most metszeni az elszáradt ágakat, hajtásokat. Így jövő tavasszal könnyebb lenne a dolgom metszéskor, másrészt talán a fának is jót tenne, ha megszabadulna a beteg részeitől. (?)
Másik kérdésem a másik kajszifánkra vonatkozik. Úgy néz ki, mintha teljesen elfagyott volna: lanyhán lógnak a kis levelei, termést nem is hozott. Ez valóban fagyás lehet, vagy egy betegség megnyilvánulási formája is? Mi itt a teendő?
Üdv, köszönettel: Nagy Judit
A virágfertőző monília elleni védekezés lényege a tél végi rezes lemosó permetezés, majd virágzás elején (csapadékos, ködös időben a közepén is) és a végén kell permetezni pl. Orthocid 50 WP-vel vagy Rovral 25 FW-vel. A lehullott, fertőzött gyümölcsöt forgassa mélyen a talajba vagy semmisítse meg.
Véleményem szerint a sérült fát ne vágják ki. Ha a fa körülnövi az nem baj, próbál regenerálódni.
A sok betegségbe pedig minden bizonnyal hozzásegít az is, hogy körülöttünk ige ón sok kertben egyálltalán nem, vagy néhol csak alig permeteznek, és tiszta betegek a fák, terjesztik a kórokozókat és a rovarok is megtelepszenek rajtuk. Sajnos ezzel nem tudunk mit csinálni... a legtöbb kertnek évtizedek óta nincs meg a tulajdonosa.
Köszönöm válaszát.
Valójában nem tudom, a kajszit gutaütés vagy monília támadta-e meg, mert egyeseken rákos sebeket, másokon meg az említett hajtás- és virágszáradást és mézgafolyást látom, vagy mindet egyszerre. Eh, jobban kellett volna már erre tavaly is figyelni... És ha mégis moníliás, akkor jövőre még tehetek valamit?
Az egyik kisfánkon (4 éves) a törzs alján, a földszint felett kb. 10-15 centivel van egy jókora, olyan arasznyi rákos seb, amit a fa már nő körül, és így nem tudom már lekaparni az ép részig. Megmenthető-e ez a fa, vagy már nincs remény, és inkább ültessünk ősszel újat?
Perzselés elvileg nem fordulhatott elő, mert eddig csak Zolone-nal és Orthociddal permeteztem rügyfakadás után, az előre kimért tasakokból. Remélem nem egy vírus támadta meg az almafákat, mert akkor azok sem megmenthetőek.
A Basudin kontakt, a Zolone mélyhatású szer. Mivel a bepöndörödött levelek védelmében táplálkozó hernyókat legfeljebb az utóbbiak érhetik el, javaslom annak használatát, de kizárólag csak méhkímélő technológiával (alkonyattól legkésőbb este 23h-ig kijuttatva)! Figyeljen a 8 napos m.v.i.-re és a 21 napos é.v.i.-re! Ez a készítmény a cseresznyelegyek, a cserebogarak és lepkehernyók ellen is hatásos. A permetezéseket 1 hétnél gyakrabban lehetőleg ne ismételje. Ha még környezetkímélőbb szeretne lenni, és a fiatal, még szabadon táplálkozó hernyók okozzák a legnagyobb gondot, akkor használhatja a Dimilin 25 WP kitinszintézis-gátló szert is (m.v.i.: 0 nap; é.v.i.: gyümölcskultúrától függően: 14-18 nap).
Az őszibarack tafrinás betegsége (levélfodrosodás) ellen ne Fundazolt használjon, mert nem engedélyezett rá! Ha végzett tavaszi rezes lemosást, akkor elég az Orthocid 50 WP használata max. május közepéig még kb. 2 alkalommal, ha nem volt lemosó permetezés, akkor Score 250 EC-vel permetezhet, amely szisztémikus hatású készítmény. Természetesen már korábban is kellett védekezni éppen a csapadékos idő miatt. Ha ezek elmaradtak, az eredmény sajnos kisebb lesz, és a károsodott részek meggyógyulni persze már nem fognak, csak a továbbfertőzést lehet valamelyest korlátozni .
Ha moníliás a kajszi (virág- és hajtásszáradás, mézgafolyás figyelhető meg), akkor ott virágzás után már semmit sem lehet tenni. Ha a gutaütést feltételezi, az ellen csak a tavaszi rezes lemosó permetezéssel lehet kémiai úton védekezni, melyet a metszés után kell végrehajtani. A károsodott részeket minden esetben el kell távolítani, és meg kell semmisíteni. Javasolható még kajszinál (jövőre) a rügyfakadás és virágzás közti metszés, mert ilyenkor a gutaütést okozó betegségkomplex már kevésbé fertőzőképes. A nagyobb ágrészek eltávolításánál mindig használjon sebkezelőt (pl. Fixpol).
A fák leveleinek bepöndörödését, elszíneződését okozhatja fagy, növényvédőszer perzselés, levéltetvek, esetleg kórokozók. A kórokról csak úgy lehet meggyőződni, ha tüzetesen megvizsgáljuk a tüneteket. Ha nem tudja eldönteni, mi lehet az ok, hozzon mintát Gazdaboltunkba, vagy a Kertészeti Egyetem Rovartani Tanszékére.
A rózsák esetében ugyanazt tudom mondani a hernyók ellen, mint a gyümölcsöknél, a Dimilin 25 WP jöhet szóba.
A Basudin 600 EW m.v.i.-je 0 nap, tehát elvileg már a kezelés másnapján a területre lehet menni védőfelszerelés nélkül. Ennek ellenére a gyerekeket szerintem még 1-2 napig ne engedje a kezelt növények közelébe. Az é.v.i. pedig 10 nap.
Sőt.. lehet elírtam de a kajszifákat valószínűleg a gutaütést előidéző baktérium támadta meg. Nem tudom, ezek ellen lehet-e védekezni valamiféleképpen a manuális védekezésen kívül, mert a gombaölő vegyszerek tudtommal nem pusztítják el a baktériumokat és vírusokat.
Lehetséges, hogy a kertet a gyapjaslepke hernyói lepték el főként? Ezek ellen melyik vegyszerrel védekezhetnék minél hamarabb, mielőtt még nagyobb kárt tesznek?
A sok eső miatt sajnos nem tudtam kellőképpen permetezni, vagy ha igen, az eső hamar jött...
Most pedig mindenfele sok apró fekete, szőrös kis hernyók és egyéb hernyófajták is rágják a fiatal hajtásokat. Arra gondoltam, esetleg a sziromhullás után, mikor a méheket már nem veszélyezteti, Basudinnal permetezhetnék, és akkor a permetezést egybeköthetném a cserebogarak és cseresznyelegyek elleni védekezéssel, addig is pedig a környezetkímélő Zolone-nal próbálom kordában tartani a rovarokat... sajnos a levelek egyik napról a másikra bepöndörödtek a rágások nyomán, így a közvetlen hatású szer nem tudom mennyit fog használni, de a semminél biztos jobb.
A másik, hogy az őszibarackon újra kijött a levélfodrosodás, már az első fiatal hajtásokon. A szirmait már elhullatta. Felszívódó gombaölő vegyszerrel (pl. Fundazol 50 WP) való permetezés hatásos lehet ellene?
A sárgabarackon pedig a monília, vagy minek a tünetei súlyosbodtak. A felszívódó gombaölő ez ellen is hatásos lehet?
A cseresznye virágai sajnos zömmel elfagytak, de nagyobb gond is adódik. A levelei ennek is elszíneződnek, bepöndörödnek vagy eldeformlódnak. Ugyanez van a meggyel is, a mandulafa levelein pedig barna lyukacsok vannak. A fiatal almafák levelei alsó felük felé összepöndörödnek, és ez az alsó, szőrösebb fél elválik a viaszosabb felső résztől, néhol barna elszíneződés található alul.
A rózsák fiatal hajtásit mind megtámadta vagy 3-4 féle hernyó, a rózsát mivel lehetne eredményesen védeni ezektől? A Zolone szerintem nem lenne hatásos, mert a levelek összeragdtak és aligha férkőzhene be közéjük egy csepp permetszer is. Egyenként pedig képtelenség elpusztítani a hernyókat.
--> Egyszóval kétségbe vagyok esve, több betegség támadta meg a fáinkat egyszerre, mint eddig bármikor, pedig idén gondos lemosó permetezést és későbbi permetezéseket is végztem. Más magyarázatot nem találok, csak a csapadékos tavaszt.
/Még egy kérdés: ha permetezek mondjuk Basudinnal, gyerekeket mennyi idő után lehe kiengedni a kertbe, és milyen távol kell addigis lenniük a kezelt fáktól? Sajnos nehezen tudom csak megoldani, hogy ne menjenek ki a kistestvéreim.../
Témakörök
2005 - esős tavasz
Tegye azt! Az 5-6 vízhajtásból válasszon ki egy erőset pótlásnak.
Nos, az hiszem, ezzel annyira gond nem lesz, eddig is termett, csak nem sokat - egy évben volt csak normális mennyiségű eddig. Abban az évben letört az egyik karvastagságú ága a szél miatt, és a helyébe vagy 5-6 vízhajtás nőtt. MIndenesetre azt hiszem, kipróbálom az ifjítást, sokat nem vesztek, ha nem sikerül, kivágjuk, olyan rossz állapotban van sajnos.
Idén ültettünk a közelkébe még 3 különböző fajtájú mandulát, azak közül sajnos csak egy eredt meg, de ősszel újrarakjuk őket. Szerintem porzójuk lesz... több fajta mandulát egy faiskolában sem találtam.
Kedves Richárd!
Örömmel olvasom beszámólóit kertjének művelésével kapcsolatban! Jó, ha az embernek van sikerélménye, és azt megoszthatja másokkal is! Bátran írjon, hátha más is tud a tapasztatlataiból, sikereiből és kudarcaiból ötletet merítnei.
A mandula sajnos nem igen bírja az ifjítást. Saját fáját tartsa jól karban, de mivel a mandula önmeddő, azonos virágzási idejű pollenadó fajtára is szükség van, ezért a mandula inkább ültetvényben ad jó termést, mint házikertben.
Tisztelt Ódor Richard!
Az ifjítással kapcsolatos kérdésére szakértő kollégánk rövidesen válaszol.
A beteg fa sajnos, akármit tettem is érte, elpusztult, valamint még két másik is. Az azonban megnyugtat, hogy három másik kajszit, amelyek majdnem ugyanolyan súlyos állapotban voltak, sikerült teljesen megmenteni, és most szép erős hajtásokat hoznak, már megtöbbszörözték előző évi koronácskájuk méretét. Ezeken kívül még egy fa stagnál, de úgy tűnik, rendbejön. Topas-zal kezeltem őket, és az új hajtások egészségesek maradnak.
Az őszibarackokat megpermeteztem Score-al, a kúraszerű kezelés felénél járok, már csak kétszer kell, abből egyet ma fogok. A levélfodrosodás teljesen elmúlt, és ezek is szép leveleket hoznak, és idén lesznek az első terméseik is, igaz csak néhány. Az almafákat is Topas-zal permeteztem, ha jól emlékszem, mert a levelek befodrosodása mellett lisztharmatosak is lettek, de mára ezek is szép egészségesek, igaz, néhány hajtást vissza kellett csípnem. A nagy cseresznyefánk is sokkal épebb, mint ez előtt, igaz a termés lefagyott róla...
Ja, és \"támadtak\" a pajzstetvek is. Nem volt egyszerű és gyors munka, de kézzel kiirtottam őket - gusztustalan -, de legalább hatásosnak bizonyult. Most már a hangyák sem szaladgálnak a fatörzsön miattuk.
Végeredméynben azt mondhatom, hogy idén sikerült egyelőre megvédeni a fáink nagyobb részét, s remélem, jövőre már elég lesz gyengébb permetszerekkel permetezni, és sokkal hatásosabb lehet majd a megelőzés. A gond az volt, hogy tavaly szinte minden elképzelhető cuccot elkaptak :) Még jó, hogy nem pusztult ki az egész kert :)
Már csupán az idősebb mandulafánk néz ki rosszul, de azt hiszem, \"csak\" a pajorok és fonalférgek rágják a gyökerét, bár lehet hogy más baja is van, de a permetezés nem változattott. Ágai, egész koronarészek elhaltak, teljesen fölkopaszodott, már csak a legtetején van kis lomb. Amennyi pajort lehet, kiszedek a földből, de az hiszem , kora ősszel, ha leterem ott a bab, körbebuvatoxozom, talán segít. Jövő tavasszal pedig megifjítom, mert a törzse és a vázágai még egészségesek.
Most jutott eszembe: eléggé idős mandulafát van értelme ifjítani? A mienk törzse még csak 10-15 cm átmérőjű, de tudok két öreg fát nem messze a mezőn, egy kis ligetes akácos részen. Még elvétve látok rajtuk egy-két termést is. Törzsük talán 20-30 cm átmérőjű, és teljesen egészségesek, annak elenére, hogy talán már évtizedek óta nem gondozták őket. Tehát most gyakorlatilag csak enyi lenne a kérdésem, a többi az csak rizsa és fölös beszéd, csak már nagyon írhatnékom volt :DDD
Kedves Nagy Judit!
A beteg ágrészek eltávolítása mindenképpen célszerű, de metszés után használjon valamilyen sebkezelőt (pl. Fixpol). A fertőzött részeket egy kis egészséges résszel együtt vágja le.
A másik kajszi fa rendellenes hervadási tünetei (melyek a többi, hasonló körülmények között nevelt kajszi fánál eddig nem jelentkeztek) sajnos lehet, hogy az ú.n. gutaütést okozó betegség együttes jelei. Nézzen meg egy friss metszfelületet a \"gyanús\" részen, és amennyiben a szár belsejében barna elszíneződés, nedvedzés látható (esetleg kellemetlen szag is érezhető), akkor a feltételezés beigazolódni látszik. Ez ellen a betegség komplex ellen sokat tenni nem lehet. A kórokozók ellen a többi fát is védje a tél végi rezes lemosással, melyet a metszés után kell elvégezni, és a későbbi (vegetációs időszakban keletkezett) metszfelületek mindenkori sebkezelésével. A fertőzött részeket mihamarabb távolítsa el, és semmisítse meg.
Tisztelt Szakértő!
Azt szeretném megkérdezni, hogy a kajszi- moníliában szenvedő fáról le lehet-e most metszeni az elszáradt ágakat, hajtásokat. Így jövő tavasszal könnyebb lenne a dolgom metszéskor, másrészt talán a fának is jót tenne, ha megszabadulna a beteg részeitől. (?)
Másik kérdésem a másik kajszifánkra vonatkozik. Úgy néz ki, mintha teljesen elfagyott volna: lanyhán lógnak a kis levelei, termést nem is hozott. Ez valóban fagyás lehet, vagy egy betegség megnyilvánulási formája is? Mi itt a teendő?
Üdv, köszönettel: Nagy Judit
Tisztelt Ódor Richard!
A virágfertőző monília elleni védekezés lényege a tél végi rezes lemosó permetezés, majd virágzás elején (csapadékos, ködös időben a közepén is) és a végén kell permetezni pl. Orthocid 50 WP-vel vagy Rovral 25 FW-vel. A lehullott, fertőzött gyümölcsöt forgassa mélyen a talajba vagy semmisítse meg.
Véleményem szerint a sérült fát ne vágják ki. Ha a fa körülnövi az nem baj, próbál regenerálódni.
A sok betegségbe pedig minden bizonnyal hozzásegít az is, hogy körülöttünk ige ón sok kertben egyálltalán nem, vagy néhol csak alig permeteznek, és tiszta betegek a fák, terjesztik a kórokozókat és a rovarok is megtelepszenek rajtuk. Sajnos ezzel nem tudunk mit csinálni... a legtöbb kertnek évtizedek óta nincs meg a tulajdonosa.
Köszönöm válaszát.
Valójában nem tudom, a kajszit gutaütés vagy monília támadta-e meg, mert egyeseken rákos sebeket, másokon meg az említett hajtás- és virágszáradást és mézgafolyást látom, vagy mindet egyszerre. Eh, jobban kellett volna már erre tavaly is figyelni... És ha mégis moníliás, akkor jövőre még tehetek valamit?
Az egyik kisfánkon (4 éves) a törzs alján, a földszint felett kb. 10-15 centivel van egy jókora, olyan arasznyi rákos seb, amit a fa már nő körül, és így nem tudom már lekaparni az ép részig. Megmenthető-e ez a fa, vagy már nincs remény, és inkább ültessünk ősszel újat?
Perzselés elvileg nem fordulhatott elő, mert eddig csak Zolone-nal és Orthociddal permeteztem rügyfakadás után, az előre kimért tasakokból. Remélem nem egy vírus támadta meg az almafákat, mert akkor azok sem megmenthetőek.
Tisztelt Ódor Richard!
A Basudin kontakt, a Zolone mélyhatású szer. Mivel a bepöndörödött levelek védelmében táplálkozó hernyókat legfeljebb az utóbbiak érhetik el, javaslom annak használatát, de kizárólag csak méhkímélő technológiával (alkonyattól legkésőbb este 23h-ig kijuttatva)! Figyeljen a 8 napos m.v.i.-re és a 21 napos é.v.i.-re! Ez a készítmény a cseresznyelegyek, a cserebogarak és lepkehernyók ellen is hatásos. A permetezéseket 1 hétnél gyakrabban lehetőleg ne ismételje. Ha még környezetkímélőbb szeretne lenni, és a fiatal, még szabadon táplálkozó hernyók okozzák a legnagyobb gondot, akkor használhatja a Dimilin 25 WP kitinszintézis-gátló szert is (m.v.i.: 0 nap; é.v.i.: gyümölcskultúrától függően: 14-18 nap).
Az őszibarack tafrinás betegsége (levélfodrosodás) ellen ne Fundazolt használjon, mert nem engedélyezett rá! Ha végzett tavaszi rezes lemosást, akkor elég az Orthocid 50 WP használata max. május közepéig még kb. 2 alkalommal, ha nem volt lemosó permetezés, akkor Score 250 EC-vel permetezhet, amely szisztémikus hatású készítmény. Természetesen már korábban is kellett védekezni éppen a csapadékos idő miatt. Ha ezek elmaradtak, az eredmény sajnos kisebb lesz, és a károsodott részek meggyógyulni persze már nem fognak, csak a továbbfertőzést lehet valamelyest korlátozni .
Ha moníliás a kajszi (virág- és hajtásszáradás, mézgafolyás figyelhető meg), akkor ott virágzás után már semmit sem lehet tenni. Ha a gutaütést feltételezi, az ellen csak a tavaszi rezes lemosó permetezéssel lehet kémiai úton védekezni, melyet a metszés után kell végrehajtani. A károsodott részeket minden esetben el kell távolítani, és meg kell semmisíteni. Javasolható még kajszinál (jövőre) a rügyfakadás és virágzás közti metszés, mert ilyenkor a gutaütést okozó betegségkomplex már kevésbé fertőzőképes. A nagyobb ágrészek eltávolításánál mindig használjon sebkezelőt (pl. Fixpol).
A fák leveleinek bepöndörödését, elszíneződését okozhatja fagy, növényvédőszer perzselés, levéltetvek, esetleg kórokozók. A kórokról csak úgy lehet meggyőződni, ha tüzetesen megvizsgáljuk a tüneteket. Ha nem tudja eldönteni, mi lehet az ok, hozzon mintát Gazdaboltunkba, vagy a Kertészeti Egyetem Rovartani Tanszékére.
A rózsák esetében ugyanazt tudom mondani a hernyók ellen, mint a gyümölcsöknél, a Dimilin 25 WP jöhet szóba.
A Basudin 600 EW m.v.i.-je 0 nap, tehát elvileg már a kezelés másnapján a területre lehet menni védőfelszerelés nélkül. Ennek ellenére a gyerekeket szerintem még 1-2 napig ne engedje a kezelt növények közelébe. Az é.v.i. pedig 10 nap.
Sőt.. lehet elírtam de a kajszifákat valószínűleg a gutaütést előidéző baktérium támadta meg. Nem tudom, ezek ellen lehet-e védekezni valamiféleképpen a manuális védekezésen kívül, mert a gombaölő vegyszerek tudtommal nem pusztítják el a baktériumokat és vírusokat.
Lehetséges, hogy a kertet a gyapjaslepke hernyói lepték el főként? Ezek ellen melyik vegyszerrel védekezhetnék minél hamarabb, mielőtt még nagyobb kárt tesznek?
A sok eső miatt sajnos nem tudtam kellőképpen permetezni, vagy ha igen, az eső hamar jött...
Most pedig mindenfele sok apró fekete, szőrös kis hernyók és egyéb hernyófajták is rágják a fiatal hajtásokat. Arra gondoltam, esetleg a sziromhullás után, mikor a méheket már nem veszélyezteti, Basudinnal permetezhetnék, és akkor a permetezést egybeköthetném a cserebogarak és cseresznyelegyek elleni védekezéssel, addig is pedig a környezetkímélő Zolone-nal próbálom kordában tartani a rovarokat... sajnos a levelek egyik napról a másikra bepöndörödtek a rágások nyomán, így a közvetlen hatású szer nem tudom mennyit fog használni, de a semminél biztos jobb.
A másik, hogy az őszibarackon újra kijött a levélfodrosodás, már az első fiatal hajtásokon. A szirmait már elhullatta. Felszívódó gombaölő vegyszerrel (pl. Fundazol 50 WP) való permetezés hatásos lehet ellene?
A sárgabarackon pedig a monília, vagy minek a tünetei súlyosbodtak. A felszívódó gombaölő ez ellen is hatásos lehet?
A cseresznye virágai sajnos zömmel elfagytak, de nagyobb gond is adódik. A levelei ennek is elszíneződnek, bepöndörödnek vagy eldeformlódnak. Ugyanez van a meggyel is, a mandulafa levelein pedig barna lyukacsok vannak. A fiatal almafák levelei alsó felük felé összepöndörödnek, és ez az alsó, szőrösebb fél elválik a viaszosabb felső résztől, néhol barna elszíneződés található alul.
A rózsák fiatal hajtásit mind megtámadta vagy 3-4 féle hernyó, a rózsát mivel lehetne eredményesen védeni ezektől? A Zolone szerintem nem lenne hatásos, mert a levelek összeragdtak és aligha férkőzhene be közéjük egy csepp permetszer is. Egyenként pedig képtelenség elpusztítani a hernyókat.
--> Egyszóval kétségbe vagyok esve, több betegség támadta meg a fáinkat egyszerre, mint eddig bármikor, pedig idén gondos lemosó permetezést és későbbi permetezéseket is végztem. Más magyarázatot nem találok, csak a csapadékos tavaszt.
/Még egy kérdés: ha permetezek mondjuk Basudinnal, gyerekeket mennyi idő után lehe kiengedni a kertbe, és milyen távol kell addigis lenniük a kezelt fáktól? Sajnos nehezen tudom csak megoldani, hogy ne menjenek ki a kistestvéreim.../