Van 3 kis pirosviragu vadgesztenyehajtasom amibol 2 megbetegedett. A vadgesztenye-aknázómoly es a guignardia aesculi egyideju jelenletere gondolok, persze nem vagyok biztos onmagamban ezert jobbnak latom egy szakember velemenyet kikerni magarol a betegsegrol es arrol hogy milyen novenyvedo szert lenne jo hasznalni. Tisztelettel: Toth Denes
Van 3 kis pirosviragu vadgesztenyehajtasom amibol 2 megbetegedett. A vadgesztenye-aknázómoly es a guignardia aesculi egyideju jelenletere gondolok, persze nem vagyok biztos onmagamban ezert jobbnak latom egy szakember velemenyet kikerni magarol a betegsegrol es arrol hogy milyen novenyvedo szert lenne jo hasznalni. Tisztelettel: Toth Denes
Védekezésre valószínűleg évről évre szükség lesz, mert 100%-os eredményt minden bizonnyal sosem lehet majd elérni. Ugyanakkor lehet, hogy mindössze egy, időben végzett permetezés már jó hatásfokú lesz. A fa általános védettsége nem fog kialakulni, mivel a szer csak a levelek felületén terül szét. Az viszont jó hír, ha nincs a közelben sok vadgesztenyefa, mert így kisebb az "áttelepedés" veszélye. Igaz, ez az apró moly a levegőáramlatokkal könnyen, messzebbről is besodródhat a kertbe.
A csapda hatékonysága kiváló, jól jelzi a rajzás megindulását. Önmagában azonban nem alkalmas a védekezésre (tehát az összes egyed begyűjtésére). Használatával a védekezés időpontját lehet jobban meghatározni (rajzáskezdet), mellyel kapcsolatban a csapdát forgalmazó intézet (NKI) munkatársai tudnak részletesebb felvilágosítást adni. Ha úgy dönt, hogy mégsem venne ilyen szerkezetet, akkor a levelek kiterülésekor ajánlott elvégezni a permetezést a korábban jelzett készítménnyel. Érdemes azt is tudni, hogy a pirosvirágú vadgesztenye (Aesculus carnea) a kártevővel szemben sokkal ellenállóbb, mint az elterjedtebb, ismertebb fehér vadgesztenye (Aesculus hippocastanum).
A fa egyelőre mér elég kicsi, ezért nem okoz problémát a permetezése. A leveleket is össze szoktuk szedni alatta, de majd az elégetéssel is próbálkozni fogok. Az lenne még a kérdésem, hogy ezzel a problémával folyamatosan (évről-évre) kell foglalkozni, vagy egy bizonyos idő elteltével kialakul valamiféle védettség (lehet, buta kérdés)? A másik kérdés, hogy a csapda mennyire megbízható? A közelben (kb. 50m-en belül) biztosan nincs gesztenye fa, nem tudom, ez számíthat-e valamit.
Amennyiben a vadgesztenye-aknázómolyról van szó, akkor már érthető, hogy miért nem hozott eredményt a réztartalmú szer. Ez ellen a kártevő ellen leghatékonyabban tavasszal, a levelek kiterülésének idején lehet védekezni (a rajzásmegindulás megfigyelését - amely a kezelés jobb időzítését teszi lehetővé - a faj feromoncsapdája is segítheti: www.julia-nki.hu / Csalomon csapdacsalád / Dísznövények, díszfák speciális kártevői). Permetezésre a Dimilin 25 WP javasolható. Mivel ez kontakt hatású készítmény, fontos a lomb megfelelő fedettsége, amit valójában, házikertek esetén, csak kisebb fáknál lehet elérni. A permetezés a vegetációs időszakban később, a 2. nemzedék rajzása idején esetleg megismételhető. Szintén hasznos a lehullott lomb folyamatos összegyűjtése és megsemmisítése, ugyanis a kártevő a levelekben telel. (Ez utóbbi módszer csak akkor adhat kielégítő eredményt, ha a környék többi vadgesztenyefájánál is elvégzik). További információkat a kártevőről itt olvashat: http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1997/9746/oriasrem/oriasrem.html
Ma reggel megnéztem egy levelet, nem a második, hanem az első probléma (aknázómoly) áll fenn. A levél alsó része valóban fel van hólyagosodva, szétszedve megtaláltam az említett lárvákat. Kérdésem az lenne, mit kell tennem ezután?
Köszönöm a segítséget, vélhetően a második pontban leírt problémáról lehet szó, mivel a levél nem hólyagosodott fel. Folyamatában úgy nézett ki, hogy megjelent a levélen egy kb. 5-6mm átmérőjű világoszöld kör alakú folt, majd idővel bebarnult. A kör közepén egy fekete (?) pont volt. Ez a folt "vándorolt" idővel és elindult a levél belsejétől kifelé az erezet között. Egy-egy levélen kb. egy hónap alatt ment végig ez a valami. A mellékelt linken nem találtam már képeket, lehet, kicsit későn néztem volna már rájuk...
Két ok valószínűsíthető leginkább, de a képek alapján nem látni teljesen egyértelműen, hogy mi váltotta ki a barnulást:
1. Amennyiben a vadgesztenye-aknázómolyról (Cameraria ohridella) van szó, akkor azt látja, ha megvizsgálja a leveleket, hogy a foltok valójában felhólyagosodások (ún. aknák), melyeket felbontva azokban megtalálható a kis hernyók ürüléke, illetve esetenként maga a rovar is valamely fejlődési formában. Az ilyen foltos levelek a fény felé tartva áttetszők a károsítás helyén.
2. A guignardiás betegség (Guignardia aesculi) esetén a foltok csak beszáradások, elbarnult elhalások formájában jelentkeznek.
Egyébként az sem kizárható, hogy mindkét károsító tüneteit megtalálja a leveleken. Kérem, vizsgálja meg az elmondottak alapján, hogy melyikről lehet szó, hogy annak megfelelően tudjunk tanácsot adni a védekezésre. (Az azonosításban az itt található képek is segíthetnek: http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.cameraria.de/IMAGES/cameraria.ohridella_mi03s.jpg&imgrefurl=http://www.cameraria.de/DIAGNOSE/diagnose_e.html&h=110&w=150&sz=6&hl=hu&start=18&um=1&usg=__SvRJ-BvJufT0cTr4mhHhGw_vSwY=&tbnid=p0_K6SGjYPYt8M:&tbnh=70&tbnw=96&prev=/images%3Fq%3DGuignardia%2Baesculi%26um%3D1%26hl%3Dhu%26sa%3DN).
Kertünkben lévő fiatal vadgesztenye fa levélzete a nyár közepén elkezdett pöttyösen bebarnulni. Kaptunk rá champion gomba elleni permetszert, de nem ért semmit. A foltosodás a levelek színén jelentkezik, ritkábban a levelek alján. A levelek elszáradtak, összecsavarodnak, de a fáról (egyelőre) nem hullottak le. Várom tanácsukat!
Üdvözlettel:
Nyemcsok Zoltán
u.i. Ha lehetne több képet feltölteni, lehet az segítene jobban körülírni a problémát.
Témakörök
Vadgesztenye gombásodása
A feltételezett károsítók közül egyik sem lehet. Az aknázómoly semmiképpen, a Guignardia azért nem, mert a tünetek egészen mások. Szerintem fagyhatás.
Van 3 kis pirosviragu vadgesztenyehajtasom amibol 2 megbetegedett. A vadgesztenye-aknázómoly es a guignardia aesculi egyideju jelenletere gondolok, persze nem vagyok biztos onmagamban ezert jobbnak latom egy szakember velemenyet kikerni magarol a betegsegrol es arrol hogy milyen novenyvedo szert lenne jo hasznalni. Tisztelettel: Toth Denes
Van 3 kis pirosviragu vadgesztenyehajtasom amibol 2 megbetegedett. A vadgesztenye-aknázómoly es a guignardia aesculi egyideju jelenletere gondolok, persze nem vagyok biztos onmagamban ezert jobbnak latom egy szakember velemenyet kikerni magarol a betegsegrol es arrol hogy milyen novenyvedo szert lenne jo hasznalni. Tisztelettel: Toth Denes
Tisztelt Nyemcsok úr!
Védekezésre valószínűleg évről évre szükség lesz, mert 100%-os eredményt minden bizonnyal sosem lehet majd elérni. Ugyanakkor lehet, hogy mindössze egy, időben végzett permetezés már jó hatásfokú lesz. A fa általános védettsége nem fog kialakulni, mivel a szer csak a levelek felületén terül szét. Az viszont jó hír, ha nincs a közelben sok vadgesztenyefa, mert így kisebb az "áttelepedés" veszélye. Igaz, ez az apró moly a levegőáramlatokkal könnyen, messzebbről is besodródhat a kertbe.
A csapda hatékonysága kiváló, jól jelzi a rajzás megindulását. Önmagában azonban nem alkalmas a védekezésre (tehát az összes egyed begyűjtésére). Használatával a védekezés időpontját lehet jobban meghatározni (rajzáskezdet), mellyel kapcsolatban a csapdát forgalmazó intézet (NKI) munkatársai tudnak részletesebb felvilágosítást adni. Ha úgy dönt, hogy mégsem venne ilyen szerkezetet, akkor a levelek kiterülésekor ajánlott elvégezni a permetezést a korábban jelzett készítménnyel. Érdemes azt is tudni, hogy a pirosvirágú vadgesztenye (Aesculus carnea) a kártevővel szemben sokkal ellenállóbb, mint az elterjedtebb, ismertebb fehér vadgesztenye (Aesculus hippocastanum).
Tisztelt Vétek Úr!
A fa egyelőre mér elég kicsi, ezért nem okoz problémát a permetezése. A leveleket is össze szoktuk szedni alatta, de majd az elégetéssel is próbálkozni fogok. Az lenne még a kérdésem, hogy ezzel a problémával folyamatosan (évről-évre) kell foglalkozni, vagy egy bizonyos idő elteltével kialakul valamiféle védettség (lehet, buta kérdés)? A másik kérdés, hogy a csapda mennyire megbízható? A közelben (kb. 50m-en belül) biztosan nincs gesztenye fa, nem tudom, ez számíthat-e valamit.
Köszönöm segítségét és várom további válaszát.
Üdvözlettel:
Nyemcsok Zoltán
Tisztelt Nyemcsok Zoltán!
Amennyiben a vadgesztenye-aknázómolyról van szó, akkor már érthető, hogy miért nem hozott eredményt a réztartalmú szer. Ez ellen a kártevő ellen leghatékonyabban tavasszal, a levelek kiterülésének idején lehet védekezni (a rajzásmegindulás megfigyelését - amely a kezelés jobb időzítését teszi lehetővé - a faj feromoncsapdája is segítheti: www.julia-nki.hu / Csalomon csapdacsalád / Dísznövények, díszfák speciális kártevői). Permetezésre a Dimilin 25 WP javasolható. Mivel ez kontakt hatású készítmény, fontos a lomb megfelelő fedettsége, amit valójában, házikertek esetén, csak kisebb fáknál lehet elérni. A permetezés a vegetációs időszakban később, a 2. nemzedék rajzása idején esetleg megismételhető. Szintén hasznos a lehullott lomb folyamatos összegyűjtése és megsemmisítése, ugyanis a kártevő a levelekben telel. (Ez utóbbi módszer csak akkor adhat kielégítő eredményt, ha a környék többi vadgesztenyefájánál is elvégzik). További információkat a kártevőről itt olvashat: http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1997/9746/oriasrem/oriasrem.html
Tisztelt Vétek Úr!
Ma reggel megnéztem egy levelet, nem a második, hanem az első probléma (aknázómoly) áll fenn. A levél alsó része valóban fel van hólyagosodva, szétszedve megtaláltam az említett lárvákat. Kérdésem az lenne, mit kell tennem ezután?
Köszönettel:
Nyemcsok Zoltán
Tisztelt Vétek Úr!
Köszönöm a segítséget, vélhetően a második pontban leírt problémáról lehet szó, mivel a levél nem hólyagosodott fel. Folyamatában úgy nézett ki, hogy megjelent a levélen egy kb. 5-6mm átmérőjű világoszöld kör alakú folt, majd idővel bebarnult. A kör közepén egy fekete (?) pont volt. Ez a folt "vándorolt" idővel és elindult a levél belsejétől kifelé az erezet között. Egy-egy levélen kb. egy hónap alatt ment végig ez a valami. A mellékelt linken nem találtam már képeket, lehet, kicsit későn néztem volna már rájuk...
Köszönettel:
Nyemcsok Zoltán
Tisztelt Nyemcsok Zoltán!
Két ok valószínűsíthető leginkább, de a képek alapján nem látni teljesen egyértelműen, hogy mi váltotta ki a barnulást:
1. Amennyiben a vadgesztenye-aknázómolyról (Cameraria ohridella) van szó, akkor azt látja, ha megvizsgálja a leveleket, hogy a foltok valójában felhólyagosodások (ún. aknák), melyeket felbontva azokban megtalálható a kis hernyók ürüléke, illetve esetenként maga a rovar is valamely fejlődési formában. Az ilyen foltos levelek a fény felé tartva áttetszők a károsítás helyén.
2. A guignardiás betegség (Guignardia aesculi) esetén a foltok csak beszáradások, elbarnult elhalások formájában jelentkeznek.
Egyébként az sem kizárható, hogy mindkét károsító tüneteit megtalálja a leveleken. Kérem, vizsgálja meg az elmondottak alapján, hogy melyikről lehet szó, hogy annak megfelelően tudjunk tanácsot adni a védekezésre. (Az azonosításban az itt található képek is segíthetnek: http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.cameraria.de/IMAGES/cameraria.ohridella_mi03s.jpg&imgrefurl=http://www.cameraria.de/DIAGNOSE/diagnose_e.html&h=110&w=150&sz=6&hl=hu&start=18&um=1&usg=__SvRJ-BvJufT0cTr4mhHhGw_vSwY=&tbnid=p0_K6SGjYPYt8M:&tbnh=70&tbnw=96&prev=/images%3Fq%3DGuignardia%2Baesculi%26um%3D1%26hl%3Dhu%26sa%3DN).
Még kép
Még kép
Még kép
T. Gazdabolt!
Kertünkben lévő fiatal vadgesztenye fa levélzete a nyár közepén elkezdett pöttyösen bebarnulni. Kaptunk rá champion gomba elleni permetszert, de nem ért semmit. A foltosodás a levelek színén jelentkezik, ritkábban a levelek alján. A levelek elszáradtak, összecsavarodnak, de a fáról (egyelőre) nem hullottak le. Várom tanácsukat!
Üdvözlettel:
Nyemcsok Zoltán
u.i. Ha lehetne több képet feltölteni, lehet az segítene jobban körülírni a problémát.