A lemosó szerek a téli - vagyis rügyfakadáskor - engedélyezett dózisban ebben az időszakban is felhasználhatók. A rézzel vigyázni kell az őszibarack rézérzékenysége miatt. A nyárra engedélyezett töménységben ajánlom a felhasználást. Az almatermésűeknél javasolt 8 l/ha dózis helyett csak 1%-ban /mint a Bordóilé-t/
A kajszit közvetlenül rügyfakadás után szeretném metszeni és utána akarom megcsinálni a lemosópermetezést. Alkalmazható még rügyfakadás után az agroterm által gyártott Bordóilé+Kén NEO SC? Milyen töménységben? Őszibarackra és szilvára is vonatkozik a kérdés. Válaszát előre is köszönöm!
A Vegesol eReS a felsoroltak közül csak málnában engedélyezett felhasználásra. Mindamellett ez idő tájt inkább már ne használja a szert lemosó permetezésre. Az ön által említett növényeknél egyébként sok esetben el is hagyható a lemosó permetezés.
Tanácsot szeretnék kérni. A Vegesol eReS lemosó permetezővel szabad még így rügyfakadás után permetezni? vagy ilyenkor már káros lehet? Szeder, málna, orgona, rózsa, ezeket terveztem vele kezelni. Köszönöm válaszát
Őszintén szólva ez egy elég furcsa kérdés, felvetés, és valójában nem is értem a gyakorlati hasznát. Miért kellene az olajat "felmarni"? Mindazonáltal az almafák - de általában más gyümölcsfák esetében is - olajos lemosó permetezésére legfeljebb a pajzstetvek évről-évre tapasztalt, növekvő arányú megjelenése esetén lehet szükség. Ha ezt nem észlelték, akkor számos egyéb indok is amellett szól, hogy elegendő csak a rezes lemosó. Ha ragaszkodnak mégis ahhoz, hogy olaj is legyen a szerben, akkor kijuttatható almában lemosó permetezésre a Vegesol eReS vagy a Vektafid R.
Újból tanácsot szeretnék kérni öntől. Egyik ismerősöm szerint az olajos lemosó permetezés után réztartalmú szerrel is meg kell locsolni az almafákat, azért, hogy a rátapadt olajat felmarja. Igaz ez az állítás?
Válaszát előre is köszönöm.
Ternován Éva
Az ön által említett károsítók közül egyik ellen sem nyújt hatékony védelmet a lemosó permetezés. A zöld alma-levéltetű ellen az első egyedek, ill. kisebb telepek megjelenésekor kijuttatott speciális levéltetűölő szerek vagy más felszívódó rovarölők adhatnak védelmet, szükség szerint később is megismételve a kezelést.
A bimbólikasztó nehéz ügy, általában már jóval a bimbók megjelenése előtt, kb. rügypattanástól (március vége felé) jelenik meg - folyamatosan - az ültetvények fáin. Ellene engedélyezett növényvédő szer nincsen, bár az almában más kártevők ellen használható Calypso 480 SC (II. forg. kat.) hatásos lehet, ha megfelelő módon és időben kerül kijuttatásra.
A varasodás az egyik legnagyobb kórtani probléma almában. A tavalyi év extrém fertőzésekkel járt számos ültetvényben. A védekezést itt is időben meg kell kezdeni, és az időjárás alakulásától függően többször meg kell ismételni a megfelelő gombaölő szerekkel, ügyelve a szerrotációra! A varasodás elleni védekezési stratégiáról honlapunk fórum rovatában, de egyéb felületeken és szakkönyvekben is számos információt találhat. Természetesen egy-egy konkrét kérdésben szívesen állunk rendelkezésre.
A fába bújt "féreg" vélhetően farontó lepke hernyója lesz. Mivel a károsítás jellegéből adódóan permetezésre nincs mód, meg kellene próbálni egy erős, de hajlékony dróttal befurkálni a lyuk(ak)ba, amennyire csak lehet. Így jó eséllyel elpusztítható(k) a bent táplálkozó lárvá(k).
A tavalyi év során- minden igyekezetünk ellenére - almástermésünkben jelentős kárt okoztak a zöld almalevél tetvek, a bimbólikasztó bogár, illetve a varasodás. A kérdésem az lenne, hogy milyen lemosó permetezést javasol a kártevőkkel illetve varasodással szembeni hatékony védekezésként?
Emellett azt is tapasztaltuk, hogy valamilyen "féreg" belebújt több fa törzsébe, és ott akár fél méter hosszú járatot is csinált magának. Sajnos nem tudjuk, hogy milyen kártevő fészkelte be így magát a fáinkba. Hogyan tudnánk ellene mégis védekezni?
A kajszi metszéséről növényápolással foglalkozó kollégánk rövidesen bővebb információt fog adni önnek.
Növényvédelmi szempontból megjegyezném azonban, hogy a kajszit a közismert (népi) nevén tűzelhalásként emlegetett betegség (a kórkozó egy baktérium) sosem támadja meg. Ez csak almatermésűeken károsít. Ugyanakkor a csonthéjasokat, és különösen a kajszit valóban gyakran pusztítja a gutaütés nevű betegségkomplex, amelyet baktériumos, gombás és más betegségek gyakran együttesen idéznek elő. Leglátványosabb tünete a részleges vagy teljes ágelhalás, súlyos esetben fapusztulás. Ellene leginkább a rezes lemosó permetezéssel, a metszőeszközök folyamatos és megfelelő anyaggal való fertőtlenítésével, valamint a nagyobb metszfelületek sebkezelő szerrel való kezelésével tudunk védekezni. Mivel a betegség első számúnak nevezhető kórokozója a növény nyugalmi időszakában a legaktívabb, így a tél végi (fás)metszés kapcsán annyi mindenképpen hangsúlyozandó, hogy kajszinál ezt rügypattanás után, de még a virágzás előtt érdemes elvégezni. Ha erre nincs mód, akkor viszont a nyugalmi időszakban végzett metszést azonnal kövesse rézszulfáttal végzett lemosó permetezés, majd a sebkezelés. Mindezeket figyelembe véve kajszinál előtérbe kell helyezni a vegetációs időszakban végzett zöldmetszést és hajtásválogatást.
A kajszibarack fa metszéséről ritkításáról szeretném ha tájékoztatnál mert alig merek hozzányúlni ollóval mert úgy is elviszi pár éven belül a tűzhalál.
Arra kell figyelni, hogy a vegetációban végzett további növényvédő szeres kezelések a megfelelő anyaggal, módon és időben történjenek, így eredményes lehet a védekezés a különböző károsítók ellen. A lemosót most már ne próbálják meg "bepótolni"!
Konyhakertben használható pl. a Stomp 330, mely elsősorban az egynyári egyszikűeket irtja. A készítményt jól elmunkált, aprómorzsás, lehetőleg nedves és csírázó gyomoktól mentes középkötött (tehát nem homok) talajra célszerű kijuttatni a zöldségnövények vetése után, de kelése előtt (burgonyánál is), vagy palántázás előtt legalább két héttel. A kijuttatást követően két héten belül 15-20 mm csapadék vagy öntözés szükséges a kívánt gyomirtó hatás eléréséhez, de a túl sok víz (öntözés) kerülendő, inkább a gyakoribb, kisebb vízadagok javasoltak.
A hagyma esetében figyelni kell arra, hogy a magvetést követően 3 napon belül, dughagyma kiültetése után pedig azonnal megtörténjen a kezelés, és ügyeljen a megfelelő vetésmélységre is (3 cm)!
Borsónál min. 5-6 cm vetésmélység javasolt.
Érdeklődöm, hogy a konyhakertekben milyen gyomírtót szabad alkalmazni. Vetés elött vagy vetés után? Pl. cukorborsó, hagyma, zöldségek és burgonyára. Válaszát előre megköszönöm.
A kórokozók áttelelő képleteinek gyérítésére a tenyészidőszak végén, a lombhullás kezdetén nagy lémennyiséggel lemosásszerű permetezést célszerű végezni. Fontos, hogy a növényvédő szer a leveleket és a fás részeket is borítsa (további részleteket itt olvashat: http://www.gazdabolt.hu/index.php?content=206). A Funguran-OH-val történő kezelés esetén a meggyben javasolt dózis 2-3 kg/ha. Hektáronként kb. 1000 l vizet kellene számolni (és ennek megfelelően bekeverni a szert - a töménység növelése nélkül), így a borítottság jobb lenne.
Arra a kérdésemre szeretnék választ kapni, hogy mi az ideális ideje meggyesben ősszel lemosó permetezésnek? (mikor elkezd hullni a levél, vagy amikor már lehullott) Erre most a Funguran OH 50WP használnák kérdésem még, hogy milyen mennyiségben használjam?
Kb 4 hektáros területről van szó és átlagos permetezéskor géppel 2200 l víz mennyiség, jut ki, és hogy ez a víz mennyiség elég e a lemosó permetezésnél is, géppel történő lemosáskor? (ilyenkor inkább növeljem inkább a koncentrátumot ????)
Előre is köszönöm Zsolt
MIndenhol azt olvasom,hogy rezes lemosó permetezés.Tiosollal permeteztem,ez mészkénlé.Ezek szerint ez nem elég?
Esetleg kevernem kellett volna pl.rézoxikloriddal?Egyáltalán lehet-e,kell-e?
Az Agrol Plusz olajtartalmú készítmény, így megfelelő célra használta. A gond esetleg az lehetett, hogy a szer alacsony hőmérsékleten nem kellőképpen hatásos. Fakadás előtt próbálja még megismételni a kezelést. E célra "erősebb" szer nincs. Ha nem változik a helyzet, akkor kérem, jelezze, hogy megbeszélhessük, mit más módon lehetne még védekezni.
Témakörök
lemosópermetezés
A lemosó szerek a téli - vagyis rügyfakadáskor - engedélyezett dózisban ebben az időszakban is felhasználhatók. A rézzel vigyázni kell az őszibarack rézérzékenysége miatt. A nyárra engedélyezett töménységben ajánlom a felhasználást. Az almatermésűeknél javasolt 8 l/ha dózis helyett csak 1%-ban /mint a Bordóilé-t/
Tisztelt Lázár Attila!
Igen, használható az említett gyümölcsfélék lemosó permetezésére 0,4 dl / 10 l víz koncentrációban.
Tisztelt Szakértő!
A kajszit közvetlenül rügyfakadás után szeretném metszeni és utána akarom megcsinálni a lemosópermetezést. Alkalmazható még rügyfakadás után az agroterm által gyártott Bordóilé+Kén NEO SC? Milyen töménységben? Őszibarackra és szilvára is vonatkozik a kérdés. Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Le Corse!
A Vegesol eReS a felsoroltak közül csak málnában engedélyezett felhasználásra. Mindamellett ez idő tájt inkább már ne használja a szert lemosó permetezésre. Az ön által említett növényeknél egyébként sok esetben el is hagyható a lemosó permetezés.
Üdvözlöm!
Tanácsot szeretnék kérni. A Vegesol eReS lemosó permetezővel szabad még így rügyfakadás után permetezni? vagy ilyenkor már káros lehet? Szeder, málna, orgona, rózsa, ezeket terveztem vele kezelni. Köszönöm válaszát
Kedves Ternován Éva!
Őszintén szólva ez egy elég furcsa kérdés, felvetés, és valójában nem is értem a gyakorlati hasznát. Miért kellene az olajat "felmarni"? Mindazonáltal az almafák - de általában más gyümölcsfák esetében is - olajos lemosó permetezésére legfeljebb a pajzstetvek évről-évre tapasztalt, növekvő arányú megjelenése esetén lehet szükség. Ha ezt nem észlelték, akkor számos egyéb indok is amellett szól, hogy elegendő csak a rezes lemosó. Ha ragaszkodnak mégis ahhoz, hogy olaj is legyen a szerben, akkor kijuttatható almában lemosó permetezésre a Vegesol eReS vagy a Vektafid R.
Üdvözlöm!
Újból tanácsot szeretnék kérni öntől. Egyik ismerősöm szerint az olajos lemosó permetezés után réztartalmú szerrel is meg kell locsolni az almafákat, azért, hogy a rátapadt olajat felmarja. Igaz ez az állítás?
Válaszát előre is köszönöm.
Ternován Éva
Tisztelt Ternován Éva!
Az ön által említett károsítók közül egyik ellen sem nyújt hatékony védelmet a lemosó permetezés. A zöld alma-levéltetű ellen az első egyedek, ill. kisebb telepek megjelenésekor kijuttatott speciális levéltetűölő szerek vagy más felszívódó rovarölők adhatnak védelmet, szükség szerint később is megismételve a kezelést.
A bimbólikasztó nehéz ügy, általában már jóval a bimbók megjelenése előtt, kb. rügypattanástól (március vége felé) jelenik meg - folyamatosan - az ültetvények fáin. Ellene engedélyezett növényvédő szer nincsen, bár az almában más kártevők ellen használható Calypso 480 SC (II. forg. kat.) hatásos lehet, ha megfelelő módon és időben kerül kijuttatásra.
A varasodás az egyik legnagyobb kórtani probléma almában. A tavalyi év extrém fertőzésekkel járt számos ültetvényben. A védekezést itt is időben meg kell kezdeni, és az időjárás alakulásától függően többször meg kell ismételni a megfelelő gombaölő szerekkel, ügyelve a szerrotációra! A varasodás elleni védekezési stratégiáról honlapunk fórum rovatában, de egyéb felületeken és szakkönyvekben is számos információt találhat. Természetesen egy-egy konkrét kérdésben szívesen állunk rendelkezésre.
A fába bújt "féreg" vélhetően farontó lepke hernyója lesz. Mivel a károsítás jellegéből adódóan permetezésre nincs mód, meg kellene próbálni egy erős, de hajlékony dróttal befurkálni a lyuk(ak)ba, amennyire csak lehet. Így jó eséllyel elpusztítható(k) a bent táplálkozó lárvá(k).
Tisztelt Szakértő!
A tavalyi év során- minden igyekezetünk ellenére - almástermésünkben jelentős kárt okoztak a zöld almalevél tetvek, a bimbólikasztó bogár, illetve a varasodás. A kérdésem az lenne, hogy milyen lemosó permetezést javasol a kártevőkkel illetve varasodással szembeni hatékony védekezésként?
Emellett azt is tapasztaltuk, hogy valamilyen "féreg" belebújt több fa törzsébe, és ott akár fél méter hosszú járatot is csinált magának. Sajnos nem tudjuk, hogy milyen kártevő fészkelte be így magát a fáinkba. Hogyan tudnánk ellene mégis védekezni?
Köszönettel:
Ternován Éva
Kedves Kálmán Árpádné!
A kajszi metszéséről növényápolással foglalkozó kollégánk rövidesen bővebb információt fog adni önnek.
Növényvédelmi szempontból megjegyezném azonban, hogy a kajszit a közismert (népi) nevén tűzelhalásként emlegetett betegség (a kórkozó egy baktérium) sosem támadja meg. Ez csak almatermésűeken károsít. Ugyanakkor a csonthéjasokat, és különösen a kajszit valóban gyakran pusztítja a gutaütés nevű betegségkomplex, amelyet baktériumos, gombás és más betegségek gyakran együttesen idéznek elő. Leglátványosabb tünete a részleges vagy teljes ágelhalás, súlyos esetben fapusztulás. Ellene leginkább a rezes lemosó permetezéssel, a metszőeszközök folyamatos és megfelelő anyaggal való fertőtlenítésével, valamint a nagyobb metszfelületek sebkezelő szerrel való kezelésével tudunk védekezni. Mivel a betegség első számúnak nevezhető kórokozója a növény nyugalmi időszakában a legaktívabb, így a tél végi (fás)metszés kapcsán annyi mindenképpen hangsúlyozandó, hogy kajszinál ezt rügypattanás után, de még a virágzás előtt érdemes elvégezni. Ha erre nincs mód, akkor viszont a nyugalmi időszakban végzett metszést azonnal kövesse rézszulfáttal végzett lemosó permetezés, majd a sebkezelés. Mindezeket figyelembe véve kajszinál előtérbe kell helyezni a vegetációs időszakban végzett zöldmetszést és hajtásválogatást.
A kajszibarack fa metszéséről ritkításáról szeretném ha tájékoztatnál mert alig merek hozzányúlni ollóval mert úgy is elviszi pár éven belül a tűzhalál.
Kedves Légrádi Gáborné!
Arra kell figyelni, hogy a vegetációban végzett további növényvédő szeres kezelések a megfelelő anyaggal, módon és időben történjenek, így eredményes lehet a védekezés a különböző károsítók ellen. A lemosót most már ne próbálják meg "bepótolni"!
Kedves szakértő!
Mit lehet tenni, ha elkéstünk a lemosó permetezéssel ?Válaszát előre is köszönöm.
Üdv.:L.Ildikó
Kedves Katalin!
Konyhakertben használható pl. a Stomp 330, mely elsősorban az egynyári egyszikűeket irtja. A készítményt jól elmunkált, aprómorzsás, lehetőleg nedves és csírázó gyomoktól mentes középkötött (tehát nem homok) talajra célszerű kijuttatni a zöldségnövények vetése után, de kelése előtt (burgonyánál is), vagy palántázás előtt legalább két héttel. A kijuttatást követően két héten belül 15-20 mm csapadék vagy öntözés szükséges a kívánt gyomirtó hatás eléréséhez, de a túl sok víz (öntözés) kerülendő, inkább a gyakoribb, kisebb vízadagok javasoltak.
A hagyma esetében figyelni kell arra, hogy a magvetést követően 3 napon belül, dughagyma kiültetése után pedig azonnal megtörténjen a kezelés, és ügyeljen a megfelelő vetésmélységre is (3 cm)!
Borsónál min. 5-6 cm vetésmélység javasolt.
Érdeklődöm, hogy a konyhakertekben milyen gyomírtót szabad alkalmazni. Vetés elött vagy vetés után? Pl. cukorborsó, hagyma, zöldségek és burgonyára. Válaszát előre megköszönöm.
Kedves Zsolt!
A kórokozók áttelelő képleteinek gyérítésére a tenyészidőszak végén, a lombhullás kezdetén nagy lémennyiséggel lemosásszerű permetezést célszerű végezni. Fontos, hogy a növényvédő szer a leveleket és a fás részeket is borítsa (további részleteket itt olvashat: http://www.gazdabolt.hu/index.php?content=206). A Funguran-OH-val történő kezelés esetén a meggyben javasolt dózis 2-3 kg/ha. Hektáronként kb. 1000 l vizet kellene számolni (és ennek megfelelően bekeverni a szert - a töménység növelése nélkül), így a borítottság jobb lenne.
Tisztelt szakértő!
Arra a kérdésemre szeretnék választ kapni, hogy mi az ideális ideje meggyesben ősszel lemosó permetezésnek? (mikor elkezd hullni a levél, vagy amikor már lehullott) Erre most a Funguran OH 50WP használnák kérdésem még, hogy milyen mennyiségben használjam?
Kb 4 hektáros területről van szó és átlagos permetezéskor géppel 2200 l víz mennyiség, jut ki, és hogy ez a víz mennyiség elég e a lemosó permetezésnél is, géppel történő lemosáskor? (ilyenkor inkább növeljem inkább a koncentrátumot ????)
Előre is köszönöm Zsolt
Tisztelt Mészáros László!
Nem, nem kell keverni a mészkénlevet réztartalmú szerrel, lemosó permetezésre a Tiosol is alkalmas.
Tisztelt Szakértő!
MIndenhol azt olvasom,hogy rezes lemosó permetezés.Tiosollal permeteztem,ez mészkénlé.Ezek szerint ez nem elég?
Esetleg kevernem kellett volna pl.rézoxikloriddal?Egyáltalán lehet-e,kell-e?
Köszönettel Mészáros László
Kedves Jázmin!
Az Agrol Plusz olajtartalmú készítmény, így megfelelő célra használta. A gond esetleg az lehetett, hogy a szer alacsony hőmérsékleten nem kellőképpen hatásos. Fakadás előtt próbálja még megismételni a kezelést. E célra "erősebb" szer nincs. Ha nem változik a helyzet, akkor kérem, jelezze, hogy megbeszélhessük, mit más módon lehetne még védekezni.