Sok és sokféle oka lehet ennek az ismétlődő problémának:
1. Ilyen tüneteket okoz fenyőféléken - főleg a luc-, ezüstfenyőn a szürkepenész. A fiatal, friss, még puha állományú hajtásvéget könnyen megtámadja. Ellene - az első tünetek megjelenésekor a Switch gombaölő szert ajánlom.
2. Lehet aknázómoly, tünetei hasonlóak. Biztosan úgy határozható meg, hogy pusztuló hajtásvég megfogása után könnyen leválik és apró, kb. 2 - 3 mm átmérőjű lyuk marad utána. Mivel a lárva telel át elég korán, április felszívódó rovarölő szerrel /Mospilan/ A kezelést június elején újra kell elvégezni.
3. Végül lehet tartási hiba, okai széles körben találhatók: sok öntözővíz, csapi víz, beszorultság /nincs elég levegő és fény/, talajtömörödés, trágyázott, vagy meszes talaj.
A gombabetegség jelenlétét az elpusztult hajtásvég párás helyre - pl. nejlon zacskó - zárásával, rajta szürke színű penészgyep alakul ki.
Ha mindezt nem hoz eredményt, küldjön új felvételt - az elhelyezés, a károsodott rész külön fotózásával.
Kedves Gazdabolt!
Szeretném a segìtségüket kérni a fenyőm friss hajtàsànak konyulàsa miatt. 2 db , méretes, szèp fenyőt ültettem tavaly ősszel. Gyönyörűen kihajtottak a hajtàsok viszont többször lekonyulnak . Gondoltam a melegtől, vizet kaptak. Eddig reggelre visszaàllrak, de most ùgy làtom ez nem következik be, gyengèk a hajtàsok. A fenyőket a többi fa közè ültettem. Koràbban a feketefenyőim is így pusztultak el, új hajtàs elhajlik, majd nem àll vissza, majd kiszàrad. Mi lehet a baj. Sok vagy kevés vìz. Nem elèg a fény? Tàpanyag hiàny? Köszönöm vàlaszàt. Üdvözlettel Snè Szita Lìvia
Kedves Gazdabolt!
Szeretném a segìtségüket kérni a fenyőm friss hajtàsànak konyulàsa miatt. 2 db , méretes, szèp fenyőt ültettem tavaly ősszel. Gyönyörűen kihajtottak a hajtàsok viszont többször lekonyulnak . Gondoltam a melegtől, vizet kaptak. Eddig reggelre visszaàllrak, de most ùgy làtom ez nem következik be, gyengèk a hajtàsok. A fenyőket a többi fa közè ültettem. Koràbban a feketefenyőim is így pusztultak el, új hajtàs elhajlik, majd nem àll vissza, majd kiszàrad. Mi lehet a baj. Sok vagy kevés vìz. Nem elèg a fény? Tàpanyag hiàny? Köszönöm vàlaszàt. Üdvözlettel Snè Szita Lìvia
Az ember mindig jót akar és ilyenkor gyakran túl sokat ad a dédelgetett élőnek.
A feketefenyő nem a könnyen kezelhető fenyőfélék közé tartozik. Sokféle betegség és még több kártevő támadja meg. Különösen azok a példányok lesznek a károsítók "áldozatai", melyek valamilyen oknál fogva legyengültek. Az óriások mindent, sőt a kívántnál többet kaptak tápanyagból és a fontos tápelemek mennyiségére sem figyeltek. Nem is figyelhettek, mert erre nincs vizsgálati eredmény.
Szerintem a nagy növények egyenlőre "igazodnak" Új helyre kerültek, a régi, megszokott dolgokat - talaj tulajdonságai nem azonosak, gyökerei - különösena a tápanyag- és víz-felvevő vékony gyökerek egy részét biztosan visszavágták akármekkora földlabdával emelték ki. Biztos vagyok abban, hogy méretének megfelelően nem kapott elegendő vizet az új életéhez. Az ültetőgödörbe több kannányi vizet kell adagolni, beiszapolni - mert beültetés után már semmi módon nem lesz erre lehetőség. A növények jelenleg szenvednek Fényüket vesztették - ami bizony nagy baj.
Betegségei, a tűn látható kártevő rágás ellen lehet védekezni. Ajánlott gombaölő szerek: Score+Polyram, rovarölő szer: Mospilan. Együtt kipermetezhetők. Tehető hozzá erősítés, stresszoldás céljából keserűsó is. Tapadásfokozó nélkül a permetlé lepereg. Irja, hogy többször permetezték, ezért most elég lenne a keserűsó lombtrágyaként kipermetezve /10 l vízben 2 evőkanállal/ Ehhez is kell adni tapadás- illetve hatásfokozót /Biosol káliszappan/
És öntözni, öntözni kell. A gyökerek közelébe juttatni a vizet a fák körül kisebb árok - 20-25 cm mély, kapával kihúzható - és ebbe az árokba lassan, részletekben 10 l vizet önteni - 5-7 naponta legalább kétszer.Az árok a koronaszél távolságában felelne meg, ott vannak a fák vízfelvevő gyökerei.
Remélem, a nagy fenyők megmenthetők lesznek!
Tanácsot szeretnék kérni március végén vásárolt és ültetett 2db 3 méteres feketefenyő kapcsán.
Az ültetés előtt a 70x70x70 cm ültetőgödör elő lett készítve, marhajóval az alsó 70 m alatt, komposzt is lett szórva, majd az ültetéskor egy kis virágföld és a kihantolt föld.
Az ültetést követően naponta be volt locsolva kb. két héten át, ekkor folyékony fenyő tápot is kapott hetente (fitohorm). Ültetés után kapott még symbivit biostimulátort is. (biztos ami biztos)
Kb. 3-4 héttel az ültetést követően vettem észre h a fénye megfakult, néhány tűlevél elkezdett sárgulni, száradni a végétől kezdődően és tűlevél csúcsán barna hosszűkás foltok jelentek meg.
Érdeklődtem és utánanéztem és ez tűkarcgombára utaló jel volt. Ekkor többször le lett permetezve gombaölő szerrel, több féle keverékkel amiben Dithane is volt.
Mindezek ellenére a fa nagyon rosszul néz ki, egyre nagyobb részeken száradnak a tűlevelek.
A két fa egy családi hát előkertjét díszíti, ahol 1,5 méterre van a háztól, egymástól 3 méter távolságra vannak, reggel kb 10 óráig közvetlen nap éri őket. A fákat "nem direktben, de huzat is éri, mivel nem messze tőlük van egy hőszivatyú külső egység, ami levegő fújást eredményez naponta többször a fák közötti területen.
A fák kaptak Megafol levéltrágyát is kb. két héttel ezelőtt.
Szeretném megmenteni, ehhez kérnék tanácsot mivel kezeljem őket!
Köszönöm!
Mivel valószínűleg nem gombás betegségről vagy állati kártevőről van szó, és a gyomirtó szer okozta károsodást is kizárhatjuk elmondása alapján, megkérdezem növényápolással foglalkozó kolléganőmet a problémával kapcsolatban.
Először is köszönöm,hogy foglalkozik a problémámmal!
A területen nem volt vegyszeres gyomirtás.
Az elváltozás megjelenése óta kétszer permeteztem felszívódó és kontakt gombaölővel valamint felszívódó rovarölővel. Most úgy néz ki,hogy megállt,vagy legalább is lelassult a terjedés,de lehet,hogy csupán átmeneti jelleggel és nem is a permetezéstől.
A már eltorzult fákon semmiféle javulás nem történt.
Meglehetősen furcsa tünetek ezek, magam nem is ismerek olyan fertőző eredetű kórokot, amely ilyen elváltozást idézne elő. Kémiai gyomirtás volt a területen a tünetek megjelenését megelőzően?
Remélhetőleg akkor az alkalmazott módszerrel sikerül jobb állapotba hozni a növényt. Annyi viszont biztos, hogy a képen látható elváltozásnak sem a vadgesztenyéhez, sem a platánhoz nincs köze, úgyhogy emiatt nem kell aggódni, és valószínűleg a többi balkonnövény sincs veszélyben.
Köszönöm az információkat.
A növényminta bevitel sajnos kevés eséllyel lehetséges, mivel Veszprémben lakunk, persze, ha Budapesten járok önök felé akkor megejtem a dolgot, ha még fennáll a probléma.
Egy ismerősöm tanácsára a szappanos denaturált szeszes lemosást választottam (2l víz + 20g natúr szappan + 40ml denaturált szesz). Még nem tudom, hogy jól tettem-e, mindenesetre a habos képződményeket és a sok apró szürke élősködőt (?) sikeresen eltávolította.
A többi erkélyen lévő növényt úgy tűnik nem támadta meg (vagy még nem feltűnő).
Maga a fenyő kb a levelei negyedét vesztette el, remélem sikeresen átvészeli a dolgot.
Mellékelek néhány makró képet még a lemosás előtti állapotról nagyobb felbontásban:
A "habos" részeken sok helyen a gyanta is a felszínre jött. Ott a kis szürke "bogarakból" is több van (ezzel táplálkoznak?).
A kiültetést már mi is terveztük, de még nem találtunk megfelelő helyet. Szerencsére elég árnyékos az erkély, naponta max 2 órát süti a nap a fát. Platán és Vadgesztenye fák vannak a közvetlen közelben (esetleg azokról érkeztek az élősködők?), a Platánnak az ága az erkély mellett van.
Nos, sokféle problémát említett. Egyfelől tudni kell, hogy az ezüstfenyő - erőteljes karógyökere miatt - előbb-utóbb nem fogja szeretni a dézsás tartást, legyengülhet. Így könnyebben megtámadhatják a károsítók, pl. a takácsatkák is. Ez utóbbiak a meleg, száraz viszonyokat kedvelik (ilyen lehet egy erkélyen is), így a növény rendszeres, alapos lemosása mindenképpen javallott, és érdemes lenne megnézni, hogy más növények nem atkásak, vagy nem atkásodtak-e be. A növényzuhanyozáson kívül szabad térben a Flumite 200 használható az atkák ellen, eredményesen főként a fertőzöttség korai szakaszában. A képen viszont sajnos nem látom pontosan az elváltozást. Ha esetleg hoz növénymintát gazdaboltunkba, kollégáim részletesebben meg tudják vizsgálni a tüneteket, mivel az biztos, hogy ezt nem atkák okozták!
Az erkélyünkön nevelgetünk már másfél éve ezüstfenyőt. Eddig különösebb probléma nélkül, nagyon jól viselte a "cserepes" tartást.
Sajnos most tavasszal viszont úgy tűnik sikerült "lebetegednie". Semilyen növénykezelői előképzettségem nincs, így a neten próbálok tájékozódni. A tünetek alapján valószínűsítem, hogy a Takácsatka lesz a bűnös. Tavaly már volt kismértékű levélhullás, de ez idén jóval hamarabb kezdődött. A "pókhálósodás" is feltűnt, de nem tulajdonítottunk neki különösebb jelentőséget.
Hetente egyszer locsoljuk a fát, amikor lehet akkor a leveleit is. Az apró tetvek (?) nem túl feltűnőek, így azokat észre sem vettük, nem tudjuk mikor jelentek meg. A fehér habos "képződmények" viszont már elég jellegzetesek, hogy észrevegyük őket. A menyasszonyom szerint már legalább két hete megjelentek (de csak sajnos ma szólt). Először a fa felső részein jelentek meg, de mára már az egész fa tele van velük.
Úgy tűnik a friss hajtásokon nincsenek (ezért is gondolom, hogy Takácsatka és nem Gubacstetű), pesze bizonyosságot csak egy hozzáértő tudna mondani.
A mellékeltem egy fotót is a könnyebb azonosításhoz.
Ha még lehetséges a védelem, akkor milyen növényvédő szert javasolnak, és milyen dózisban?
Témakörök
Fenyő betegség
Sok és sokféle oka lehet ennek az ismétlődő problémának:
1. Ilyen tüneteket okoz fenyőféléken - főleg a luc-, ezüstfenyőn a szürkepenész. A fiatal, friss, még puha állományú hajtásvéget könnyen megtámadja. Ellene - az első tünetek megjelenésekor a Switch gombaölő szert ajánlom.
2. Lehet aknázómoly, tünetei hasonlóak. Biztosan úgy határozható meg, hogy pusztuló hajtásvég megfogása után könnyen leválik és apró, kb. 2 - 3 mm átmérőjű lyuk marad utána. Mivel a lárva telel át elég korán, április felszívódó rovarölő szerrel /Mospilan/ A kezelést június elején újra kell elvégezni.
3. Végül lehet tartási hiba, okai széles körben találhatók: sok öntözővíz, csapi víz, beszorultság /nincs elég levegő és fény/, talajtömörödés, trágyázott, vagy meszes talaj.
A gombabetegség jelenlétét az elpusztult hajtásvég párás helyre - pl. nejlon zacskó - zárásával, rajta szürke színű penészgyep alakul ki.
Ha mindezt nem hoz eredményt, küldjön új felvételt - az elhelyezés, a károsodott rész külön fotózásával.
Kedves Gazdabolt!
Szeretném a segìtségüket kérni a fenyőm friss hajtàsànak konyulàsa miatt. 2 db , méretes, szèp fenyőt ültettem tavaly ősszel. Gyönyörűen kihajtottak a hajtàsok viszont többször lekonyulnak . Gondoltam a melegtől, vizet kaptak. Eddig reggelre visszaàllrak, de most ùgy làtom ez nem következik be, gyengèk a hajtàsok. A fenyőket a többi fa közè ültettem. Koràbban a feketefenyőim is így pusztultak el, új hajtàs elhajlik, majd nem àll vissza, majd kiszàrad. Mi lehet a baj. Sok vagy kevés vìz. Nem elèg a fény? Tàpanyag hiàny? Köszönöm vàlaszàt. Üdvözlettel Snè Szita Lìvia
Kedves Gazdabolt!
Szeretném a segìtségüket kérni a fenyőm friss hajtàsànak konyulàsa miatt. 2 db , méretes, szèp fenyőt ültettem tavaly ősszel. Gyönyörűen kihajtottak a hajtàsok viszont többször lekonyulnak . Gondoltam a melegtől, vizet kaptak. Eddig reggelre visszaàllrak, de most ùgy làtom ez nem következik be, gyengèk a hajtàsok. A fenyőket a többi fa közè ültettem. Koràbban a feketefenyőim is így pusztultak el, új hajtàs elhajlik, majd nem àll vissza, majd kiszàrad. Mi lehet a baj. Sok vagy kevés vìz. Nem elèg a fény? Tàpanyag hiàny? Köszönöm vàlaszàt. Üdvözlettel Snè Szita Lìvia
Az ember mindig jót akar és ilyenkor gyakran túl sokat ad a dédelgetett élőnek.
A feketefenyő nem a könnyen kezelhető fenyőfélék közé tartozik. Sokféle betegség és még több kártevő támadja meg. Különösen azok a példányok lesznek a károsítók "áldozatai", melyek valamilyen oknál fogva legyengültek. Az óriások mindent, sőt a kívántnál többet kaptak tápanyagból és a fontos tápelemek mennyiségére sem figyeltek. Nem is figyelhettek, mert erre nincs vizsgálati eredmény.
Szerintem a nagy növények egyenlőre "igazodnak" Új helyre kerültek, a régi, megszokott dolgokat - talaj tulajdonságai nem azonosak, gyökerei - különösena a tápanyag- és víz-felvevő vékony gyökerek egy részét biztosan visszavágták akármekkora földlabdával emelték ki. Biztos vagyok abban, hogy méretének megfelelően nem kapott elegendő vizet az új életéhez. Az ültetőgödörbe több kannányi vizet kell adagolni, beiszapolni - mert beültetés után már semmi módon nem lesz erre lehetőség. A növények jelenleg szenvednek Fényüket vesztették - ami bizony nagy baj.
Betegségei, a tűn látható kártevő rágás ellen lehet védekezni. Ajánlott gombaölő szerek: Score+Polyram, rovarölő szer: Mospilan. Együtt kipermetezhetők. Tehető hozzá erősítés, stresszoldás céljából keserűsó is. Tapadásfokozó nélkül a permetlé lepereg. Irja, hogy többször permetezték, ezért most elég lenne a keserűsó lombtrágyaként kipermetezve /10 l vízben 2 evőkanállal/ Ehhez is kell adni tapadás- illetve hatásfokozót /Biosol káliszappan/
És öntözni, öntözni kell. A gyökerek közelébe juttatni a vizet a fák körül kisebb árok - 20-25 cm mély, kapával kihúzható - és ebbe az árokba lassan, részletekben 10 l vizet önteni - 5-7 naponta legalább kétszer.Az árok a koronaszél távolságában felelne meg, ott vannak a fák vízfelvevő gyökerei.
Remélem, a nagy fenyők megmenthetők lesznek!
a tűlevélről friss fotó csatolva
ilyen fehér foltok is megjelentek
a jelen forró napokon bőségesen be vannak locsolva is minden nap
további képeket mellékelek
további képeket mellékelek
további képeket mellékelek
Kedves Gazdabolt!
Tanácsot szeretnék kérni március végén vásárolt és ültetett 2db 3 méteres feketefenyő kapcsán.
Az ültetés előtt a 70x70x70 cm ültetőgödör elő lett készítve, marhajóval az alsó 70 m alatt, komposzt is lett szórva, majd az ültetéskor egy kis virágföld és a kihantolt föld.
Az ültetést követően naponta be volt locsolva kb. két héten át, ekkor folyékony fenyő tápot is kapott hetente (fitohorm). Ültetés után kapott még symbivit biostimulátort is. (biztos ami biztos)
Kb. 3-4 héttel az ültetést követően vettem észre h a fénye megfakult, néhány tűlevél elkezdett sárgulni, száradni a végétől kezdődően és tűlevél csúcsán barna hosszűkás foltok jelentek meg.
Érdeklődtem és utánanéztem és ez tűkarcgombára utaló jel volt. Ekkor többször le lett permetezve gombaölő szerrel, több féle keverékkel amiben Dithane is volt.
Mindezek ellenére a fa nagyon rosszul néz ki, egyre nagyobb részeken száradnak a tűlevelek.
A két fa egy családi hát előkertjét díszíti, ahol 1,5 méterre van a háztól, egymástól 3 méter távolságra vannak, reggel kb 10 óráig közvetlen nap éri őket. A fákat "nem direktben, de huzat is éri, mivel nem messze tőlük van egy hőszivatyú külső egység, ami levegő fújást eredményez naponta többször a fák közötti területen.
A fák kaptak Megafol levéltrágyát is kb. két héttel ezelőtt.
Szeretném megmenteni, ehhez kérnék tanácsot mivel kezeljem őket!
Köszönöm!
Tisztelettel,
Csiffáry Zoltán
Aszód
Kedves Gábor!
Nagyon köszönöm!
Kedves Attila!
Mivel valószínűleg nem gombás betegségről vagy állati kártevőről van szó, és a gyomirtó szer okozta károsodást is kizárhatjuk elmondása alapján, megkérdezem növényápolással foglalkozó kolléganőmet a problémával kapcsolatban.
Kedves Gábor!
Először is köszönöm,hogy foglalkozik a problémámmal!
A területen nem volt vegyszeres gyomirtás.
Az elváltozás megjelenése óta kétszer permeteztem felszívódó és kontakt gombaölővel valamint felszívódó rovarölővel. Most úgy néz ki,hogy megállt,vagy legalább is lelassult a terjedés,de lehet,hogy csupán átmeneti jelleggel és nem is a permetezéstől.
A már eltorzult fákon semmiféle javulás nem történt.
Kedves Tóth Attila!
Meglehetősen furcsa tünetek ezek, magam nem is ismerek olyan fertőző eredetű kórokot, amely ilyen elváltozást idézne elő. Kémiai gyomirtás volt a területen a tünetek megjelenését megelőzően?
Az előbb lemaradt a kép,remélem most sikerül.
Tisztelt Vétek Úr!
Az utóbbi időkben a 6-7 éves fekete és eredei fenyőim kezdenek igy kinézni.
Mi lehet ennek az oka és lehet-e valamivel védekezni ez ellen.
Fáradozását megköszönve!
Tisztelettel!
Tóth Attila
Kedves Attila!
Remélhetőleg akkor az alkalmazott módszerrel sikerül jobb állapotba hozni a növényt. Annyi viszont biztos, hogy a képen látható elváltozásnak sem a vadgesztenyéhez, sem a platánhoz nincs köze, úgyhogy emiatt nem kell aggódni, és valószínűleg a többi balkonnövény sincs veszélyben.
Kedves Gábor!
Köszönöm az információkat.
A növényminta bevitel sajnos kevés eséllyel lehetséges, mivel Veszprémben lakunk, persze, ha Budapesten járok önök felé akkor megejtem a dolgot, ha még fennáll a probléma.
Egy ismerősöm tanácsára a szappanos denaturált szeszes lemosást választottam (2l víz + 20g natúr szappan + 40ml denaturált szesz). Még nem tudom, hogy jól tettem-e, mindenesetre a habos képződményeket és a sok apró szürke élősködőt (?) sikeresen eltávolította.
A többi erkélyen lévő növényt úgy tűnik nem támadta meg (vagy még nem feltűnő).
Maga a fenyő kb a levelei negyedét vesztette el, remélem sikeresen átvészeli a dolgot.
Mellékelek néhány makró képet még a lemosás előtti állapotról nagyobb felbontásban:
http://medvek800.tvn.hu/fenyo/betegfenyo1.jpg
http://medvek800.tvn.hu/fenyo/betegfenyo2.jpg
http://medvek800.tvn.hu/fenyo/betegfenyo3.jpg
http://medvek800.tvn.hu/fenyo/betegfenyo4.jpg
A "habos" részeken sok helyen a gyanta is a felszínre jött. Ott a kis szürke "bogarakból" is több van (ezzel táplálkoznak?).
A kiültetést már mi is terveztük, de még nem találtunk megfelelő helyet. Szerencsére elég árnyékos az erkély, naponta max 2 órát süti a nap a fát. Platán és Vadgesztenye fák vannak a közvetlen közelben (esetleg azokról érkeztek az élősködők?), a Platánnak az ága az erkély mellett van.
Kedves Szalai Attila!
Nos, sokféle problémát említett. Egyfelől tudni kell, hogy az ezüstfenyő - erőteljes karógyökere miatt - előbb-utóbb nem fogja szeretni a dézsás tartást, legyengülhet. Így könnyebben megtámadhatják a károsítók, pl. a takácsatkák is. Ez utóbbiak a meleg, száraz viszonyokat kedvelik (ilyen lehet egy erkélyen is), így a növény rendszeres, alapos lemosása mindenképpen javallott, és érdemes lenne megnézni, hogy más növények nem atkásak, vagy nem atkásodtak-e be. A növényzuhanyozáson kívül szabad térben a Flumite 200 használható az atkák ellen, eredményesen főként a fertőzöttség korai szakaszában. A képen viszont sajnos nem látom pontosan az elváltozást. Ha esetleg hoz növénymintát gazdaboltunkba, kollégáim részletesebben meg tudják vizsgálni a tüneteket, mivel az biztos, hogy ezt nem atkák okozták!
Tisztelt szerkesztőség!
Az erkélyünkön nevelgetünk már másfél éve ezüstfenyőt. Eddig különösebb probléma nélkül, nagyon jól viselte a "cserepes" tartást.
Sajnos most tavasszal viszont úgy tűnik sikerült "lebetegednie". Semilyen növénykezelői előképzettségem nincs, így a neten próbálok tájékozódni. A tünetek alapján valószínűsítem, hogy a Takácsatka lesz a bűnös. Tavaly már volt kismértékű levélhullás, de ez idén jóval hamarabb kezdődött. A "pókhálósodás" is feltűnt, de nem tulajdonítottunk neki különösebb jelentőséget.
Hetente egyszer locsoljuk a fát, amikor lehet akkor a leveleit is. Az apró tetvek (?) nem túl feltűnőek, így azokat észre sem vettük, nem tudjuk mikor jelentek meg. A fehér habos "képződmények" viszont már elég jellegzetesek, hogy észrevegyük őket. A menyasszonyom szerint már legalább két hete megjelentek (de csak sajnos ma szólt). Először a fa felső részein jelentek meg, de mára már az egész fa tele van velük.
Úgy tűnik a friss hajtásokon nincsenek (ezért is gondolom, hogy Takácsatka és nem Gubacstetű), pesze bizonyosságot csak egy hozzáértő tudna mondani.
A mellékeltem egy fotót is a könnyebb azonosításhoz.
Ha még lehetséges a védelem, akkor milyen növényvédő szert javasolnak, és milyen dózisban?