Én épp most vizsgázom ezér tudok adni tanácsot,,
csalánlé mint rovarőlőszerkis menyiségben
Elkészités,, 5 lit viz 1fél kg nővényi drog 48 ora áztatás leszűrés kapok 1 lit 10százalékos koncentrátumot fől tőltőm 9 dcl vizzel és jőhet a permetezés,,,
tehát kisebb menyiség de lehet duplázni
Én már kiprobáltam és be vált,,
20 liter vízbe 5 kiló friss csalánt kell beáztatni, és napos helyen erjedni hagyni, kb. 10-12 napig. Ezt a koncentrált levet kell ötszörösére higítani tiszta vízzel, és ezt permetezni vagy kiöntözni.
Engem is a csalánból készített permetlé elkészítése érdekelne, főleg tetvek ellen. Viszonylag kis mennyiségre lenne szükségem, így a "kádas" recept szóba sem jöhet. Az interneten valaki csalánteát ír, alkalmas ez valóban a növényvédelmi felhasználásra? Ha igen, meddig kell áztatni a forrázatot? Gondolom, ez azért más mint a hideg vízben áztatás.
Köszönöm a válaszát!
Jövőre már bízom benne, hogy kevesebb lesz a tetű. Idén nem volt rá alkalmam, hogy megfelelően gondozzam, készítsem elő a szilvafát a vegetációs időszakra. Hirtelen kellett venni, mert kipusztult az előző. Talán ez is lehet az oka, hogy elég sok tetű jelent meg rajta. Ki tudja a kertészetben, hogyan kezelték. Szerencsére mostanra már alig látok rajta. Lehet használt a csalánlé. Pár levél fonákján apró kis fekete maradványokat látok, lehet, hogy a tetűk (?)
Csak abban bízom, hogy ugyan olyan lesz, mint az előző fa, ami a helyén volt. Sajnos az himlős lett. 6 évig húzta, és ez az idő alatt egyszer sem volt rajta levéltetű.
Ez a hamvas szilva-levéltetű lesz. A fatörzsre helyezett ragacsos csíkok a levéltetvek ellen nem nyújtanak megfelelő védelmet. A faj tojásként telel a fás részeken, és az ezekből kikelő alakok, valamint azok utódjai szárnyatlanok. A szárnyas forma később (nyár elején) jelenik majd meg. Nagy melegben a kolóniák összeomlanak. Mind a lárvák, mind a kifejlett szárnyatlan és szárnyas levéltetvek is szívogatnak a szilva és kökény hajtásain. Vannak nagyon hatékony levéltetűölő szerek, még olyanok is, melyek csak a tetveket pusztítják, azaz szelektív rovarölők, de gyümölcsfák levéltetvek elleni hatékony védelmére használható bio szert nem tudok önnek mondani. Természetesen próbálhatja a csalánlevet, de eredményessége bizonyosan el fog maradni a megfelelő kémiai rovarölő szerek esetében várhatótól.
Saját tapasztalatból én is már azt tudom mondani, hogy a jó másfél napos áztatás a legmegfelelőbb hatású. Eddig 3x permeteztem vele kb. 4 nap alatt, és úgy vettem észre, hogy valamelyest sikerült visszaszorítanom a tetveket. Egyszer két napig kellett áztatnom, mert annyira rossz idő volt, hogy nem tudtam permetezni, és akkor már tényleg beindult a rohadás is. Elég "kellemes" illata volt". Reméljük használni fog, később is folytatom a permetezést csalánlével.
Tervek között szerepel az is, hogy egy külön hordóban az udvaron rohasztani fogom a vízben, amit öntözésre használok majd fel. Úgy olvastam, hogy ez is jó a növényeknek.
Illetve idén egy tetű van, ami igen csak megkeseríti az életemet. Halvány kékes, zöldes színű. Olyasmi mint ezen az internetes oldalon a keresés fejlécének a színe. Ültettünk kökénybokrokat és azokon rengeteg van, de érdekes módon, csak az egyiken. Illetve van egy Besztercei szilvafám, amin pár napja vette észre a tetveket a levél fonákján. Idén ültettem a fát, így még kézzel lehúzogatom a tetveket, de ha nagyobb lesz nem tudom mi lesz. Ráadásul még a fa törzsére is ragasztottam ragacsos csíkot, amin nem tudnak átmászni, és ahogy nézem szárnyuk sincs. Hogyan kerülhetnek oda? Vegyszereket nem akarok használni. Az említett csalánlé mellett permetezek Biolával. Tud nekem valami hatásos ökológiai rovarölő szert ajánlani a tetvek ellen?
A csalánlé esetében kikísérletezett dózisok nincsenek, ellenben "házi megoldások" nagy számban vannak.
Németországi apátsági kísérletek alapján (ahol kb egy teli kád/teli vödör/teli hordó csalán zöldjéhez színültig felöntött mennyiségű vizet használtak) a legfontosabb tudnivaló az volt, hogy lehetőleg min 24, max 48 órás áztatás után alkalmazzuk a csalán levét növényvédelmi célokra (pl levéltetvek ellen), az ez után történő áztatásnál ugyanis olyan fokú erjedés történik, ami már növényvédelmi célokra alkalmatlanná teszi a levet. Ebben az esetben tápanyagutánpótlásra még használható lesz a csalánlé (nagy nitrogén tartalma végett).
A túl erjedt csalánlé egyéb iránt magas nitrogéntartalmával éppen hogy árthat a levéltetvek elleni védekezés során, hiszen a nagy N dózis a bőrszövetek elvékonyodásához vezethet, ami segít a tetveknek (a könnyebb hozzáférhetőségben) a növény szívogatásakor.
Kérdésem az lenne, hogy milyen arányban kell társítani a vizet a csalánnal, és meddig kell áztatni, mire hatásos permetlevet kapunk?
Próbáltam után olvasni, de sokféle arányt találtam.
Témakörök
Csalánlé tetvek ellen
Én épp most vizsgázom ezér tudok adni tanácsot,,
csalánlé mint rovarőlőszerkis menyiségben
Elkészités,, 5 lit viz 1fél kg nővényi drog 48 ora áztatás leszűrés kapok 1 lit 10százalékos koncentrátumot fől tőltőm 9 dcl vizzel és jőhet a permetezés,,,
tehát kisebb menyiség de lehet duplázni
Én már kiprobáltam és be vált,,
20 liter vízbe 5 kiló friss csalánt kell beáztatni, és napos helyen erjedni hagyni, kb. 10-12 napig. Ezt a koncentrált levet kell ötszörösére higítani tiszta vízzel, és ezt permetezni vagy kiöntözni.
Engem is a csalánból készített permetlé elkészítése érdekelne, főleg tetvek ellen. Viszonylag kis mennyiségre lenne szükségem, így a "kádas" recept szóba sem jöhet. Az interneten valaki csalánteát ír, alkalmas ez valóban a növényvédelmi felhasználásra? Ha igen, meddig kell áztatni a forrázatot? Gondolom, ez azért más mint a hideg vízben áztatás.
Tisztelt Vétek Gábor!
Köszönöm a válaszát!
Jövőre már bízom benne, hogy kevesebb lesz a tetű. Idén nem volt rá alkalmam, hogy megfelelően gondozzam, készítsem elő a szilvafát a vegetációs időszakra. Hirtelen kellett venni, mert kipusztult az előző. Talán ez is lehet az oka, hogy elég sok tetű jelent meg rajta. Ki tudja a kertészetben, hogyan kezelték. Szerencsére mostanra már alig látok rajta. Lehet használt a csalánlé. Pár levél fonákján apró kis fekete maradványokat látok, lehet, hogy a tetűk (?)
Csak abban bízom, hogy ugyan olyan lesz, mint az előző fa, ami a helyén volt. Sajnos az himlős lett. 6 évig húzta, és ez az idő alatt egyszer sem volt rajta levéltetű.
Tisztelt Pintér János!
Ez a hamvas szilva-levéltetű lesz. A fatörzsre helyezett ragacsos csíkok a levéltetvek ellen nem nyújtanak megfelelő védelmet. A faj tojásként telel a fás részeken, és az ezekből kikelő alakok, valamint azok utódjai szárnyatlanok. A szárnyas forma később (nyár elején) jelenik majd meg. Nagy melegben a kolóniák összeomlanak. Mind a lárvák, mind a kifejlett szárnyatlan és szárnyas levéltetvek is szívogatnak a szilva és kökény hajtásain. Vannak nagyon hatékony levéltetűölő szerek, még olyanok is, melyek csak a tetveket pusztítják, azaz szelektív rovarölők, de gyümölcsfák levéltetvek elleni hatékony védelmére használható bio szert nem tudok önnek mondani. Természetesen próbálhatja a csalánlevet, de eredményessége bizonyosan el fog maradni a megfelelő kémiai rovarölő szerek esetében várhatótól.
Tisztelt Pap Zoltán!
Köszönöm a válaszát!
Saját tapasztalatból én is már azt tudom mondani, hogy a jó másfél napos áztatás a legmegfelelőbb hatású. Eddig 3x permeteztem vele kb. 4 nap alatt, és úgy vettem észre, hogy valamelyest sikerült visszaszorítanom a tetveket. Egyszer két napig kellett áztatnom, mert annyira rossz idő volt, hogy nem tudtam permetezni, és akkor már tényleg beindult a rohadás is. Elég "kellemes" illata volt". Reméljük használni fog, később is folytatom a permetezést csalánlével.
Tervek között szerepel az is, hogy egy külön hordóban az udvaron rohasztani fogom a vízben, amit öntözésre használok majd fel. Úgy olvastam, hogy ez is jó a növényeknek.
Illetve idén egy tetű van, ami igen csak megkeseríti az életemet. Halvány kékes, zöldes színű. Olyasmi mint ezen az internetes oldalon a keresés fejlécének a színe. Ültettünk kökénybokrokat és azokon rengeteg van, de érdekes módon, csak az egyiken. Illetve van egy Besztercei szilvafám, amin pár napja vette észre a tetveket a levél fonákján. Idén ültettem a fát, így még kézzel lehúzogatom a tetveket, de ha nagyobb lesz nem tudom mi lesz. Ráadásul még a fa törzsére is ragasztottam ragacsos csíkot, amin nem tudnak átmászni, és ahogy nézem szárnyuk sincs. Hogyan kerülhetnek oda? Vegyszereket nem akarok használni. Az említett csalánlé mellett permetezek Biolával. Tud nekem valami hatásos ökológiai rovarölő szert ajánlani a tetvek ellen?
A csalánlé esetében kikísérletezett dózisok nincsenek, ellenben "házi megoldások" nagy számban vannak.
Németországi apátsági kísérletek alapján (ahol kb egy teli kád/teli vödör/teli hordó csalán zöldjéhez színültig felöntött mennyiségű vizet használtak) a legfontosabb tudnivaló az volt, hogy lehetőleg min 24, max 48 órás áztatás után alkalmazzuk a csalán levét növényvédelmi célokra (pl levéltetvek ellen), az ez után történő áztatásnál ugyanis olyan fokú erjedés történik, ami már növényvédelmi célokra alkalmatlanná teszi a levet. Ebben az esetben tápanyagutánpótlásra még használható lesz a csalánlé (nagy nitrogén tartalma végett).
A túl erjedt csalánlé egyéb iránt magas nitrogéntartalmával éppen hogy árthat a levéltetvek elleni védekezés során, hiszen a nagy N dózis a bőrszövetek elvékonyodásához vezethet, ami segít a tetveknek (a könnyebb hozzáférhetőségben) a növény szívogatásakor.
Üdv!
Kérdésem az lenne, hogy milyen arányban kell társítani a vizet a csalánnal, és meddig kell áztatni, mire hatásos permetlevet kapunk?
Próbáltam után olvasni, de sokféle arányt találtam.