Zsigó György – Hasznos közlendők kertbarátoknak – 2016/10

Az ország legtöbb pontján párás melegben állnak a növényeink. A gombák támadására továbbra is számítani
kell, ismételjék a permetezéseket a lisztharmat fajok, a varasodás, a csonthéjasok levélbetegségei és szükség
esetén már a peronoszpóra ellen is. Az előző felhívásokban írtam a technológiáról. Az előrejelző eszközeink
erősödő molyrajzást mérnek, már legtöbb fajnál a lárvák károsításával is találkozhatunk.

►Az emelkedő hőmérsékletnél a tűzelhalás baktériumával is számolnunk kell. A hajtásokon és a
másodvirágzású almafélék bibéjén keresztül is fertőzhet. Az idén több kertben is találkoztam a hasonló tüneteket
okozó, a hajtásvég száradást okozó hajtáshervasztó darázs kárképével. A barnuló levelek alatt a spirális
mentén elhelyezkedő szúrásnyomok jelzik, hogy itt nem az Erwinia amylovora baktériummal állunk szemben.
Ez kevésbé veszélyes ellenfél. A beteg hajtások lemetszésével akadályozhatjuk meg a darázs további, jövő évi
kártételét. A levélen a körterozsda első tünete is feltűnik, a narancssárga „pötty”.

► Újabb kórokozók is csatlakoztak a fenti gombatársasághoz. A körtén tehát megjelentek a körterozsda első
tünetei, amelyek akár a tavaly júniusi fotón látható szinten is károsíthatják a lombot. Ezeknél a fáknál már most
érdemes védekezni, réz és mankoceb hatóanyagú gombaölők (5. felhívás) és a Score 250 EC engedélyezettek.

► A 2010-es csapadékos évben súlyos, a dióbelet is elsorvasztó fertőzést okozott a dió baktériumos betegsége.
Most a levélereken és a hajtásvégeken is láthatóak a tünetei. Ez már nem a fagykár! Amennyiben marad a párás,
meleg időjárás, akkor a termést is támadni fogja. Szerencsére a dió „bírja” a rezet, mellyel egyben, a most induló
gnomóniás gombabetegsége ellen is védekezhetünk (az első tünetét bekarikáztam). Sokan a növényvédelem
nélkül is termő növények közé sorolják a diót. Sajnos ez mára megdőlt, az ültetvényekben évente
6-9 alkalommal is kénytelenek védekezni a dió károsítói ellen.

► Érdemes megnézni a rajzási táblázatunkat. Gyakorlatilag az összes gyümölcsmoly rajzik és a lárvák már
károsítnak is. Aki még nem tette volna, az most már rovarölő szert is adagoljon a gombaölők mellé. Akinek az
aknázómolyokkal is gondja van (most nagy számban repülnek a fénycsapdába) illetve az a kertbarát, aki csak a
hétvégeken tud permetezni, az a kitinszintézis-gátló Dimilin 25 WP –t máris bevetheti. Ennek már a tojásokra
is hatása van, később a táplálkozó hernyók vedlését gátolja. Hasonló vegyület a Runner 2 F, melyet a „rajzás
erősödésekor” kell bevetni. Ennek is van tojásölő hatása, de később be kell jutnia a hernyó tápcsatornájába is.
A repülő lepkék és a már kikelt, még a felületen tartózkodó hernyók gyérítésére egy kontakt rovarölőt is
adhatunk a fentiekhez. A kontakt szerek, amit eltalálnak, azt elviszik. Rövidebb-hosszabb ideig tartó
tartamhatásuk abból ered, hogy némelyikük a szagával elriasztja az ismételt betelepülésre készülő kártevőket. A
8. felhívás piretroidjai mellett a szőlőben még néhány egyéb piretroid is engedélyezett pl. Fendona 10 EC,
Cyperkill 25 EC, Nagomi, stb.

Ne feledkezzünk meg az almásokban és csonthéjasokban, a felszívódó Mospilan 20 SP (SG)-ről sem, erre is
alapozhatjuk a technológiánkat. Ez utóbbival a lárvák kelésekor kell permetezni, a molyfaj rajzásának az
intenzív beindulása után kb. 7-10 nappal. Egyben a levéltetvek ellen is hatásos, akárcsak a piretroidok.
Hasonlóan kell időzíteni az almásokban és a szőlőben engedélyezett Mavrik 24 EW-t is.

A fiatal lárvákat kell megcéloznunk a bio rovarölő Dipel DF-fel. A hernyó táplálkozása fél óra múlva már leáll,
2-5 nap múlva elpusztul. Az é.v.i. -je csupán 1 nap. Újdonság a bioban engedélyezett NeemAzal T/S.

Tehát a feromoncsapdák mérési eredményeire mindenki támaszkodhat. De míg a tojásölő hatással is
rendelkező készítményt vásárló kertbarát először a rajzás elején illetve a csúcson, addig pl. a Mospilan 20 SP
(SG)-t vagy a Dipelt használó, a rajzáscsúcs után 7-10 nappal, a hernyók megjelenésekor permetezzen.
A felsorolt rovarölőkkel ismételni kell! A kitinszintézis-gátló, a kontakt és a felszívódó szerekkel is. Általában
7-14 napos fordulót javasolnak a gyártók. Intenzív lombfelület és gyümölcsnövekedésnél és elhúzódó
molyrajzásnál sűrűbben permetezzenek. Ebben csak Önök, a kertészek tudnak dönteni!

► Almamoly ellen most érdemes kihelyezni a hernyófogó öveket. Az első nemzedék lárvái költöznek alájuk,
bábozódni. A fa törzsére erősített öveket az érésig 10-14 naponta cseréljék és semmisítsék meg. (Hajdan
jogszabályok kötelezték a kertészeket a használatára, almára és körtére, még a cseréjüket is ellenőrizték.) Készen
is kaphatóak, de házilag is elkészíthetőek. Szárazon kell tartani, érdemes lefedni a búvóhelynek szánt kötelet,
papírtekercset a fényképen látható módon.

► Vasárnap reggel almán, körtén, dión, szilván, cseresznyén, őszibarackon, szedren, káposztán, borsón,
mákon, mogyorón, rózsán, szivarfán, hárson és gyomokon is bőségesen találtam levéltetveket, kolóniákat.
A jelenleginél még nagyobb fertőzésre is számíthatunk! A párás melegben jól érzik magukat, az esőktől
zöldellő, fehérjékben dús friss növényi részeken gyorsan szaporodnak. (6. felhívás) Csalánon fotóztam a
tetvekkel táplálkozó haralekinkatica lárváját. Most hasznot hajtanak a kertekben. Ha permeteznek, akkor ne a
piretroidok közül válasszanak. Ezek a készítmények „mindent visznek”, a hasznos segítőinket is.

► Liszteske! Több fajuk is károsít, egyidőben az összes fejlődési alakjukkal is találkozhatnak, a lárvák
viaszréteggel védik magukat, a rovarölő szereknek ellenállnak, szabadföldön is áttelelnek, a gyomokon is
megélnek, mézharmatot termelnek, vírust terjesztenek, stb. stb. Sokan már nem ültetnek káposztaféléket.
100%-os permetszer nincs ellenük. Most idemásolom Taxner Ágnes kolléganőm cikkét, a Kerti Hírmondóból.
(Csak a III. kategóriás szereket hagytam bent az ajánlottak között.)

„VÉDEKEZÉS. Az első szabály, hogy kártevőtől mentes palántákat vásároljunk! Már az első betelepedések
észlelésekor meg kell kezdeni a permetezést! Erős fertőzésnél sűrűn, akár 3-4 naponta is ismételnünk kell a
permetezéseket. Váltogassuk a hatóanyagokat, mert nagyon gyorsan ellenállóvá válnak egy-egy növényvédő
szerrel szemben. A lehetséges szabadforgalmú készítmények a teljesség igénye nélkül a következők lehetnek:
Cyperkill 25 EC, Kasio Garden, Mospilan 20 SG, Sanmite 20 WP. Dísznövényben használhatók a
szabadforgalmú Fazilo, illetve Axoris rovarölő permet készítmények is. Bizonyos zöldségekben engedélyezett a
szabadforgalmú biológiai készítmény, a Naturalis-L, valamint a NeemAzal-T/S, bár ezek 1 literesnél kisebb
kiszerelése egyelőre nem kapható. Szintén biológiai rovarölő a zárt termesztő berendezésekben alkalmazható
Koppert fürkészdarázs, mely a molytetű természetes ellenségeit, a fürkészdarazsak kartonlapokra ragasztott
bábjait tartalmazza. A bábokból kikelő fürkészdarazsak a molytetű lárváiba helyezik tojásaikat, így azok
elpusztulnak.” A ragacsos sárgalapokkal elcsíphetjük az első imágókat, ekkor kezdhetik a permetzést.

Budapest, 2016. június 1. Jó egészséget, szép kertet kívánok:

Zsigó György, NMNK