Zöldségtermesztés derékkímélő módon – magaságyásban
A kertészkedés, bizony, fárasztó hobbi. Nem ritka, hogy egy-egy munkafolyamathoz hosszasan hajolni, guggolni, vagy térdelni kell. Gondoljunk csak bele: ültetés, vagy gyomlálás után mennyire el tudnak gémberedni a végtagok. Estére pedig a tompa fájdalom még a kertészkedés élményét is beárnyékolja. Van egy jó megoldás ezek elkerülésére: a magaságyás.
A magaságyás lényege, hogy kiemeljük a talaj síkjából az ültetvényt. Ezzel egy könnyebben hozzáférhető és kezelhető kiskertet hozunk létre. Napjainkban egyre népszerűbbé válik a magaságyásos növénytermesztés, hiszen a kényelmes munkán kívül számtalan más előnye is van. Ám itt is számolni kell néhány hátránnyal is. Nézzük hát meg miért, és hogyan érdemes magaságyásos zöldségtermesztésbe fogni.
Mi is a magaságyás?
A technológia alapja a németalföldi eredetű emelt dombágyásos, úgynevezett hügel kultúrás zöldségtermesztés. A magaságyás egy a föld felszínétől 60-80 cm-re kiemelt ágyás, amelyet valamiféle anyagból készült keret tart egyben. Ez a keret jellemzően fa, de készülhet magaságyás akár kő, tégla, vagy horganyzott acéllemez felhasználásával is. Ha pedig éppen nem áll rendelkezésre otthon olyan anyag, amelyből a keretet alakíthatjuk, akkor akár készen is vásárolhatunk magaságyásokat. Ezt a keretet töltjük fel később megfelelően olyan szerves anyagokkal, és talajjal, amely majd az ágyásba kerülő növények fejlődését biztosítja.
A magaságyás előnyei
Sok esetben, ha a környezeti, elsősorban a talajkörülmények nem optimálisak, csak hatalmas munkák, és beruházások árán lehet termőre fordítani egy kertet. Egy komplett talajcsere, vagy hosszú távú gyommentesítés, esetleg tuskózás hatalmas feladat, és rengeteg időt, pénzt, és energiát emészt fel. A magaságyások kialakításával könnyebben és gyorsabban hozhatunk létre optimális zöldségtermő területeket.
Az első és legfontosabb előny, hogy a magaságyásba akkor is tehetünk kiváló minőségű termőföldet, komposztot, ha egyébként a kerti talajunk rossz minőségű, esetleg szennyezett, törmelékes. Így a teljes talajcsere helyett elegendő, ha a magaságyásokba kerül első osztályú termesztőközeg.
Másik jelentős előny a vízgazdálkodás. A megfelelő módon és rétegrenddel kialakított magaságyás talaja jó vízhasznosítású és jó vízmegtartó képességű. A magaságyás esetében könnyű kiküszöbölni az olyan problémákat, mint a túl gyorsan kiszáradó homokos felszín, vagy éppen az agyagos talaj rossz vízelvezetése.
Szintén érdemes magaságyásban gondolkodni olyan területeken, ahol a talaj annyira gyomos, hogy a kertben kialakított ásott ágyásokat azonnal visszafoglalják a gyomnövények. A magaságyába a gyomnövények nehezebben telepszenek meg, illetve akár azonnal, még csíranövény korban eltávolíthatók a nemkívánatos jövevények.
Végül, de nem utolsósorban a szépen kialakított magaságyás a kert dísze lehet. Elfelejthetjük az órákon át tartó csúszást-mászást, és kényelmesen rendben tarthatjuk kertünket.
A magaságyás kialakítása
Fontos, hogy a magaságyás helyét jól válasszuk meg. Hiszen a kertet áshatjuk akár minden évben máshol, de a magaságyás több éven át ugyanazon a helyen fog maradni. Mindenképpen kerüljön napfényes helyre. Az altalaj legyen stabil, például ne építsük az ágyást homokra. Ha nagyon laza a talaj, célszerű lehet inkább alapot készíteni neki, és azt meghordani kötöttebb földdel, esetleg megdöngölni. Mérjük ki a magaságyás helyét. Optimálisan másfél méter szélességű legyen az ágyás, hogy mindkét oldalról kényelmesen átérhető legyen.
Kezdeti lépésben a merevítőket kell elhelyezni. Erre célszerű vastagabb gerendákat célszerű használni, és legalább egyharmadig leásni a földbe. A faanyagokat célszerű lenmagolajjal kezelni, így tartósabbak lesznek. A támasztógerendákból maradjon minimum 80 cm a földfelszín felett. Ha már a merevítőket elhelyeztük, csavarozzuk fel a deszkákat, vagy pallókat az ágyás oldalára. Célszerű ilyenkor egy oldalt szabadon hagyni, hogy a magaságyás feltöltése egyszerűbb legyen.
Rétegrend
A keret elkészülte után kezdődik a feltöltés. Alulról felfelé építkezve célszerű olyan anyagokkal feltölteni az ágyást, amelyek a talajosodás folyamatán keresztül később tápanyagul szolgálnak a növények számára. Plusz előny hogy a magaságyásban rengeteg olyan kerti melléktermék is „elnyelethető” és komposztálható, mint a levágott gallyak, a kaszálék vagy a faforgács. A magaságyás aljára kerüljön olyan vízáteresztő szövet, amely megakadályozza, hogy a talajlakó kártevők, vagy a rágcsálók a magaságyás belsejébe jussanak a talajból. Ez lehet geotextil vagy agroszövet. Erre kerüljön a durva réteg, ami lehet szalma, ágnyesedék, paprika-, vagy paradicsomszár.
Ezt követően hozzunk létre egy réteget lomblevelek, levágott fű, friss komposzt segítségével. Ne felejtsük el a rétegeket lerakás után tömöríteni, hiszen enélkül az ágyásunkban a föld “összeesik”. Erre már csak komposztot kell hordani. Kapható kifejezetten emelt ágyásba való speciális komposzt, amely mentes a gyommagvaktól, és kártevőktől. Ezután kell a felszínt kiváló minőségű talajjal borítani. Célszerű itt már magas szervesanyag tartalmú és optimális szerkezetű emelt ágyásba való földdel vagy gilisztahumusszal dolgozni.
Milyen növényeket ültessünk a magaságyásba?
A magaságyásba gyakorlatilag zöldségnövényektől kezdve fűszernövényeken át a dísznövényekig bármit ültethetünk. Célszerű figyelni arra, hogy a magaságyás később se váljon túlzsúfolttá. A zsúfoltság elkerülése érdekében a magaságyásba olyan kisebb növekedésű növényeket javasolt választani, mint a tépősaláta, a bab, vagy a sárgarépa. Nagyobb növekedésű zöldségfélékből, mint a paprika vagy a paradicsom javasolt inkább kevesebbet ültetni, csak az ágyások széleibe, vagy közepébe. Vannak kifejezetten kompakt növekedésű fajták, mint például a Korall, vagy a Bajaja paradicsom.
Csípős paprikák is sikerrel termeszthetők a magaságyásokban. Kifejezetten jó fajta emelt ágyásos termesztésre az Apacs chili vagy az Etna chili.
Az erős növekedésű növényeket, mint például az indeterminált, folyamatosan növekvő paradicsomok, a kukorica, vagy a burgonya nem kifejezetten javasolt a magaságyásokba telepíteni.
Mire ügyeljünk a magaságyásban?
A számtalan előny ellenére a magaságyásos technológiának is vannak árnyoldalai. Egyrészt a talaj ugyan hamarabb felmelegszik, de ez által hamarabb ki is szárad. Kánikulában akár minden nap többszöri öntözést igényelhet az ágyásunk.
A másik probléma a már fentebb említett zsúfoltság. Ha a növényállomány túl sűrűvé válik, az könnyen gombás betegségek kialakulásához vezethet. A kártevők is hamar elszaporodhatnak a zsúfolt ágyásokban. A keret faanyagában, a repedésekben, vagy akár a talajban több kártevő sikeresen áttelel, és a következő szezonban azonnal támadásba lendül a növények ellen. A rovarkártevők távoltartására telepítsünk az ágyások széleibe kártevőriasztó növényeket, mint a sarkantyúkát, vagy a bársonyvirágot.
A magaságyást védhetjük rovarhálóval, a nyári hőség napfény ellen pedig árnyékoló hálóval. A keret faanyagát célszerű rendszeresen neem-olajjal kezelni, illetve permetezni. Ezzel gyéríthetjük a megbújt kártevők számát.
Ez is érdekelheti még:
