Vessünk borsót!

A zöldborsó az egyik legkorábban vethető zöldségféle a kertben. Igen jól tolerálja a hideget, már plusz 2-3 oC-on csírázni kezd, és a friss hajtások is elbírják az akár még mínusz 4-5 oC-ra visszahűlő éjszakai hőmérsékletet is. Sőt, mi több: a borsó, ha elfagy, képes újrahajtani.

A zöldborsót a konyhában is rengeteg módon tudjuk felhasználni. Készülhet belőle főzelék, köret, ragu, tehetjük levesbe, zöld hüvelyét vagy csíráját salátába. Sokoldalúsága és könnyű termeszthetősége a kertészkedők egyik kedvencévé tette. Magas fehérjetartalmával, A-, B1-, B2- és C-vitamin-tartalmával kiemelten egészséges élelemnek számít. 

Milyen borsót vessünk? 

A borsó rendszertani szempontból és kertészeti felhasználás szerint is sokféleképpen csoportosítható. Ezek javasolt vetése, kezelése, és felhasználása is eltérhet egymástól.

Alapvetően három típust különböztetünk meg:

Kifejtőborsó: Ebbe a típusba tartozó borsófajtákra jellemző a nagyméretű, gömbölyű szemek kialakulása. A borsószemek héja feszes, élénkzöld. A szemek az érés során sem válnak hajlamossá a ráncosodásra. Korán, már február végén, március elején vethetőek. Jól tolerálja a fagyokat, és az időjárási szélsőségeket. A  termés minősége viszont gyengébb, mint a velőborsók esetében. Jellemző fajták: Rajnai törpe, Debreceni világoszöld, Debreceni sötétzöld. 

Velőborsó: Közös jellemzőjük, hogy a szemek enyhén szögletesek, zsengék, édesek. A velőborsó jobban tartja az ízét, mivel a benne lévő cukor csak az érés után 3-4 nap múlva kezd keményítővé átalakulni. A termésminőség jóval magasabb, mint a kifejtőborsónál. A velőborsó ellenben kevésbé tolerálja a mostoha körülményeket, csak március második felében javasolt vetni. Népszerű fajtája például a Kelvedon csodája.

Cukorborsó: Ezek a borsófajták különösen zsenge hüvelyeket fejlesztenek, amelyekből hiányzik a többi borsóra jellemző belső hártya. Ez okból a cukorborsó hüvelye is fogyasztható. Igen magas cukortartalma miatt jól használható salátákba, párolt zöldségbe. Az ázsiai konyha egyik kedvelt alapanyaga. Jellemző fajtái: Sweet Horizon, Oregon Sugar, Gigant Sugar.

A zöldborsófajták rendszerezéséről itt talál egy hasznos táblázatot.

Az optimális termőhely 

A zöldborsó minden fajtája fényigényes. Mindenképp célszerű jó benapozottságú területet választani a borsó vetésére, árnyékos, félárnyékos helyeken nem várhatunk bő termést.

A zöldborsó nem igényes a talajtípusra, viszont legjobban a mély termőrétegű, enyhén meszes vályogtalajokat kedveli. Fontos a talaj jó vízelvezető képessége, a víznyomásos, pangóvizes területeket a zöldborsó nem kedveli, ezért kötött, agyagos talajon inkább kiemelt ágyásba vagy magaságyásba vessük. 

A vetés 

A vetés előtt a kijelölt helyet mindenképpen célszerű meglazítani kapálással, vagy sekély ásással. A borsófélék meghálálják a komposzt vagy az érett istállótrágya őszi bedolgozását.  Nitrogén szempontjából közepes igényű, hiszen a pillangósvirágúakra jellemző gyökérgümőkben található nitrogénmegkötő baktériumok segítségével jól hasznosítja a talaj, illetve a levegő nitrogéntartalmát. Fontos viszont a talaj jó foszfor-, kálium-, és mész (kalcium- és magnézium-) ellátása. Célszerű lehet inkább ezeket pótolni. 

A vetőmagok kerüljenek laza morzsalékos talajba, 6-8 cm mélyre. A mélyebb vetés biztonságosabb kelést eredményez. Egyrészt védelmet nyújt a madarak ellen, másrészt pedig a mélyebb talajrétegekben a vetőmag jobban hasznosítja a vizet, és könnyebben csírázásnak indul. Ha gyakran előfordulnak galambok a kertben, érdemes kelésig rachel hálóval vagy fátyolfóliával takarni a borsósorokat. Az optimális tőtávolság 4-6 cm, az optimális sortáv pedig 15-20 cm.  

Ahogy fentebb említettük, a zöldborsó hidegtűrő növény, ehhez mérten hőoptimuma alacsony 16-19 oC. A vetéssel tehát nem szabad késlekedni, április végéig célszerű minden borsófajtát elvetni. 

A zöldborsó gondozása

A zöldborsó nem tartozik a túlzott gondozást igénylő növények közé. Vízigénye közepesnek mondható, a vetés után célszerű jól beöntözni, kelesztő öntözést végezni. Majd a virágzás és a terméskötés időszakában igényel sok vizet.

Mivel a borsó kúszónövény, szüksége van támasztékra. Ez lehet kerítés, vagy csak egyszerűen egy kifeszített madzag, uborkaháló, illetve növénytámasz, ami lehet levágott ágas-bogas gally is. Egyes típusok, ha lehetőségük adódik rá, egészen magasra képesek felfutni, ilyen például a telefonpózna-borsó. 

A gyomosodás a borsóban csak a sorok záródásáig jellemző, utána a sűrű, tömött borsóállomány jó gyomelnyomó képességgel bír.

A betegségek közül a lisztharmat, vagy a borsóperonoszpóra jelenik meg legkönnyebben. Ezen kívül veszélyes betegség a fuzáriumos hervadás, amely jelentős terméskiesést is okozhat. 

Rovarkártevők közül a zöldborsó-levéltetű, a borsómoly, a csipkézőbarkó, valamint a borsózsizsik megjelenésének van legnagyobb esélye. Sűrű állomány alatt jól érzik magukat a házatlan csigák.

Javasolt növénytársításra retekkel, sárgarépával, kaporral vagy zellerrel. Önmaga után kifejezetten jó minőségű talajt hagy, ezért a helyére paradicsom, paprika, káposztafélék is ültethetők. 

Másodvetés, nem másodlagos 

A zöldborsó jól termeszthető másodvetésben is. Ehhez július végén vessük el a magokat. A másodvetésben mindenképpen rövid tenyészidejű fajtákat célszerű választani, ilyen lehet a Meteor, vagy a Kelvedon csodája. A másodvetésű borsónál mindenképpen számítsunk rá, hogy kevesebb hüvely fog kialakulni, és kisebb termésmennyiség várható, mint a főszezonban, viszont már a kezdetektől több öntözést igényel. 

Tipp

Ha nincsen kerted, viszont szeretnél zöldborsót fogyasztani, egyes fajták akár a balkon kertben is termeszthetők. Ilyen esetben viszont célszerű a legkisebb növekedésű, törpe borsók közül választani, amelyek akár egy nagyobb balkonládában is jól érzik magukat. Erkélyre, akár cserépben is jó választás a Rajnai törpe. Ha pedig csak egy napfényes ablakpárkány áll rendelkezésedre, ott is termeszthetsz borsót, mikrozöld formájában. Mikrozöldnek kizárólag csávazatlen, bio vetőmagot válassz!