Van-e élet a tőzeg után?
A professzionális termesztőközegek gyártói már jó néhány éve és egyre nagyobb választékban kínálnak olyan földkeverékeket, amelyek tőzeg mellett egyéb megújuló alapanyagokat is tartalmaznak. A leggyakoribb kiegészítő a farost, amellyel kapcsolatban hazánkban is többéves tapasztalattal rendelkeznek a termelők és a forgalmazók. A tőzeg teljes kiváltására egyelőre kevés az esély az anyag egyedi, mással össze nem hasonlítható tulajdonságai miatt, illetve amiatt is, mert a helyettesítő anyagok jelenleg csak korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre.
A holland agrárbank, a Rabobank tanulmánya szerint a tőzeg alapú földkeverékek iránti igény évről évre nő, a kereslet meghaladja a kínálatot. Új bányák nyitása nehézkes, a tőzegkitermelés környezetvédelmi szempontok miatti visszaszorítására a társadalmi nyomás (főként a hobbipiac részéről) fokozódik.
Azonban mielőtt pellengérre állítanánk a dísznövénykertészeket, illetve úgy döntenénk, hogy holnaptól nem veszünk cserepes növényt, jó, ha tudjuk, hogy a világszerte kitermelt mintegy 200-220 millió m3 tőzeg 70-75 %-át a kitermelő országokban energetikai célokra használják fel, azaz elégetik, és csupán 25-30 %-át használja fel a kertészet, annak is nagyobb részét a hobbikertészek.
A Rabobank tanulmány szerint már jelentős az előrelépés a tőzegpótló anyagok terén. Ugyanis amíg az Európában forgalmazott földkeverékekben a tőzeg aránya 2000-ben mintegy 90% volt, addig ez az arány 2023-ra körülbelül 60-65%-ra csökkent.
Intenzív kutatások zajlanak a termesztőközegben a tőzeg helyettesítésének lehetőségeivel kapcsolatban. Szinte minden növény esetében külön-külön kell megvizsgálni, hogy a hozam, dísznövényeknél a díszérték, illetve a minőség befolyásolása nélkül milyen arányban milyen anyag adható a tőzeghez, illetve kiváltható-e egyáltalán 100 %-ban ez az anyag.
A hollandiai székhelyű Eurofins mezőgazdasági laboratórium-hálózat szakemberei számos ismert és újszerű anyagot vizsgálnak, közöttük van a Sphagnum moha, az aktív szén, a kókuszrost, a farost, a zöldkomposzt, a fakéreg, az elefántfű (Miscanthus) és a len rostjai. Az ilyen keverékekben történő termesztés során első sorban a nitrogén- és mikroelemek pótlására, illetve az öntözés során a nedvesíthetőségre kell odafigyeli. Az Eurofins által elvégzett kutatások eredményei azt mutatják, hogy az újszerű közegek nagyon eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek a hagyományos és megszokott tőzeges földkeverékektől.
A megújuló alternatív nyersanyagok a felhasználása során számos kihívással kell szembenéznie a termesztőknek. Gyakori probléma a magas, instabil pH, illetve a tőzeghez képest kisebb pufferképesség, vagyis a közegnek azon tulajdonsága, hogy hozzáadott anyagok hatását mennyire képes közömbösíteni vagy csökkenteni.
Gyakran tapasztaltak pentozánhatást ezen közegek vizsgálata során a nitrogén immobilizációja, azaz a megkötődése miatt. Egyes mikroelemeknek, például a mangánnak és a cinknek a szintje hirtelen megemelkedett.
Sok újszerű tőzegpótló nyersanyag a nagyobb pórusok miatt más fizikai tulajdonságokkal rendelkezik. Előnyös tulajdonság a nagyobb levegő pórustérfogat, ellenben a vízmegtartó képességük rosszabb, mint a tőzegé. Ezeknek az anyagoknak a korhadékán megtelepedhetnek olyan gombafajok (pl. Leucocoprinus, Sphearobolus), amelyekkel a kertészek eddig még nem találkoztak. A hátrányuk között szerepel még, hogy nem eléggé stabil a szerkezetük, gyorsabban bomlanak, és a cserépben alján egyszerűen szétfolynak.
Az új keverékeken való termesztés során a tápanyag-utánpótlást és az öntözést nagyon pontosan be kell állítani, és a talajértékeket folyamatosan figyelemmel kísérni, mérni. A kísérleti tapasztalatok szerint az egyes tápanyagok megfelelő mennyiségének a beállítása érdekében a monoműtrágyák használatával jobban lehet alkalmazkodni a gyorsan változó értékekhez, kiigazítani a tápanyagarányokat, illetve a pH-t. Az öntözővíz mennyiségét és az öntözés gyakoriságát is pontosan be kell állítani. Az alternatív közegek használata során tehát nem lehet a tőzegnél bevált általános receptúrákat alkalmazni, több, többféle és gyakoribb mérés, monitorozás szükséges.
Forrás: hortidaily.com
További cikkek a témában itt.
