Új élet kezdődhet az új földben
Sokféle módon és időpontban lehet az edényes növényeket átültetni. Vannak, amelyeknek az ősz, a téli pihenő előtti időszak a legkedvezőbb, másoknak viszont a tavasz. A legtöbb növénybarát, ha úgy véli, kedvence felélte a tápanyagot, kinőtte a cserepet, egyszerűen átülteti újonnan vásárolt talajba. Általában ez a legegyszerűbb gyógymód a növény elveszített életkedvének visszaszerzésére. Természetesen, ha szükséges, akkor ilyenkor is sort keríthetnek az új cserépbe költöztetésre.. A növények eredeti élőhelyükön megszokott földben szeretnének élni. Kis túlzással majdnem minden dísznövény más talajt kívánna magának. Mostanában már tucatnyi különböző típusú virágföld között lehet a szakkereskedésekben válogatni. A fő különbség a talajok kémhatásában van, ezt „A”, „B”, „C”, „általános” jelzéssel különböztetik meg.
A kémhatását tekintve semleges, általános virágfölddel egyik növénynek sem árt az átültető. De vannak olyan növények, amelyek „A” típusú – magas tőzegtartalmú, laza szerkezetű, jó víztartó képességű, savanyú (5,5 pH) és magas nitrogéntartalmú – földet igényelnek. Ilyenben érzi jó magát többek között az afrikai ibolya, alokázia, ananász, azálea, begónia, gardénia, gloxínia, hortenzia, a páfrányok, a rododendron és a szobafenyő. A „B” típusú – kissé kötött, tartós szerkezetű, jó vízháztartású és gyengén savanyú (6-6,5 pH) – virágföldeket kell használni a petúniák, dáliák, mályvák, hagymás és gumós növények ültetésekor. A „C” jelű virágföld kötött, de jó szerkezetű és vízháztartású, közömbös kémhatású (7 pH) föld, a rózsa, muskátli, leander és szegfűfélék talaja.
Érdemes a virágföld zacskóján, zsákján olvasható feliratot tanulmányozni, mert itt szerepel az is, hogy mennyi tápanyagot tartalmaz, s ebből következtetni lehet arra, mikor lesz szükség a tápoldatozásra.
Vannak speciális összetételű, szerkezetű és kémhatású földek. Többek között külön keverék készül nagyobb vízmegtartó képességgel muskátliknak, s más balkonnövényeknek. Különleges a kaktuszoknak, orchideáknak, vízi-növényeknek és az örökzöldeknek való föld is.
A növényeket ugyanis nemcsak átültetéssel, hanem tápoldatozással is lehet nevelni. A dísznövénykertészek számtalan hasznos trükköt ismernek, érdemes tőlük tanácsot kérni. Az egyik ilyen trükk a szobanövények szervestrágyázása. Nincs szükség a lakás összebüdösítésére, ha a kertészáruházban megvásárolható szárított szerves trágyából - a lakáson kívül - egy tejfölös pohárnyit tízliteres öntözőkannában egy napig pihentetnek. Az esetleges kellemetlen szag ennyi idő alatt elillan, és ezt az oldatot tovább hígítva igazi csemegéhez juttatjuk növényeinket.
A műtrágyák használata mellett szól, hogy velük egyszerűbb a tápanyag-utánpótlás. Mivel a hatóanyag tartalom pontosan ismert, a növények igényeihez mérten pontosan adagolhatóak. A környezetek kímélők számára is megfontolandó a műtrágyagyártók legújabb fejlesztése eredményeként megjelent új szabályozott leomlású kemikália. Egyelőre nagyon drága, hiszen a csomagolástól függően, a hagyományos műtrágyák árának sokszorosát is elkérik értük. A jobban felszerelt árudákban többféle különleges, növénycsaládok számára összeállított (makró-, mezó- és mikroelemeket tartalmazó keverékből lehet válogatni. Érdemes egy kézi nagyított vinni a válogatáshoz, mert így a használati útmutató apró betűs része is elolvasható.