Túrások és lyukak a kertben! Ki lehet az elkövető?
A tettes megtalálása nem egyszerű feladat, igazi krimibe illő nyomozásra lesz szükségünk. A lyuk alakja, nagysága, a túrások formája táppontot adhat, de ezek talajtípusonként eltérhetnek. Sőt egyes talajlakó emlősök ásott lyukainak mérete is hasonló.
Rovartúrások
Sokan a tücsök „barlangját” is pocoklyuknak azonosítják. Nagy kárt nem okoz. A mezei tücsök (Gryllus campestris) mellett a fekete, erdei, házi, közönséges pirregő tücsök is ismert. Ciripelésükkel májustól októberig zavarhatják a pihenésünket, fajtól függően. Ne tévesszük össze a kabócák hangjával. A lyuk pici. 2 cm átmérőjű.
A közönséges lótücsök vagy közönséges lótetű (Gryllotalpa gryllotalpa) járatrendszere vízszintes, általában nem túl mélyen húzódik, de függőleges, mély lyukakat is ás a teleléshez, költéshez vagy vedléshez. Jól repül és úszik. Több évig is él. Leginkább május-júniusi párzási időszakában lehet találkozni a kifejlett egyedekkel. Komoly károkat tud okozni, sekély járataival mindent tönkretesz. A lyuk mellett mindig találunk földet.
Ügyeljünk a kisebb lyukakra a földben. Darazsak is élhetnek benne, ha megzavarjuk őket agresszíven támadhatnak!
Emlősök a föld alatt
A föld alatt élő emlősök népes tábora telepedhet meg a kertünkbe. Méretük szerint megpróbáljuk bemutatni őket.
A mezei cickány (Crocidura leucodon) a talajban és a talajfelszínen élő gerinctelen állatokkal táplálkozik. Növényi részeket egyáltalán nem eszik. Hasznos állat.
A mezei egér (Mus agrarius) fű- és gabonafélék kalászait fogyasztja, de rovarokkal is táplálkozik. A zárt térbe behúzódva a házi egérrel megegyező táplálékot fogyaszt. Nem alszik téli álmot. Éjjel-nappal aktív állat. Ha a talaj puha, „szivacsos", akkor valószínű, hogy ott mezei egér van jelen. Nyitott árokjáratok is előfordulnak.
A mezei pocok (Microtus arvalis) leggyakrabban mezőgazdaságilag megművelt területeken él. Ősszel az őszi növények között, szalmakazlak alatt sok pockot lehet találni. Télen behúzódhat a házakba, istállókba is. Szivacsos föld, szabadon futó járatok jellemzik. Összekeverhető a mezei egér kártételével.
A nagyobb testű föld alatt élő emlősöket túrásaik alapján is tudjuk azonosítani. Az alábbi illusztráció a segítségünkre lehet.
A közönséges kószapocok, vagy, ahogy régen hívták, vízipocok (Arvicola amphibius) általában kis családi kötelékben él. Az üregnek, amely a vízparton helyezkedik el, több bejárata van. Rágásával komoly károkat okozhat a gyümölcsösökben, zöldségeskertekben. Tápláléka növényi eredetű, gumók és gyökerek. Ovális keresztmetszetű járatai jellemzően egy fő- és több mellékfolyosóból állnak. A kijárattól általában jól kitaposott ösvény vezet a vízparthoz, mivel a kószapocok szívesen és jól úszik, akár hosszan a víz alatt is. A kiterjedt járatrendszerből kitermelt földet gyakorta kupacokba hordja, így azt összetéveszthetjük a vakondtúrásokkal, de a kijárat a kupac oldalán, néha mellette található.
A közönséges vakond, régiesebb nevén vakondok (Talpa europaea) nem alszik téli álmot, hanem éjjel-nappal örökös mozgásban van, követi a gilisztákat és a rovarokat. Nagy mennyiségű kártevő rovart pusztít el táplálkozása során, igen hasznos állat, de a konyhakertben, pázsitunkon sok kárt okoz. A túrásai össze-vissza vannak a területen, vannak kisebbek, nagyobbak, mert a járat tisztítása során egyre nagyobb lesz a kitermelt földkupac. A vakond jól úszik és nem fél a víztől. A járatokba folyatott víz nem kecsegtet megfelelő eredménnyel.
A magyar földikutya (Nannospalax (leucodon) hungaricus) növényevő állat, gyökereken, gumókon, hagymákon él. Magyarországi elterjedése korlátozott, több populációja ismert: Tompapusztai populáció, Battonyai populáció, Mezőtúri populáció, Kunmadarasi populáció. Laza talajokon él, kemény talajokban, mivel a fejével ás, nem fordul elő. Ritkán jön a föld felszínére. Túrásai jellemzően szélesebbek és magasabbak a vakondénál, és egyenes vonal vagy ív mentén sorakoznak egymástól, 1,5–2 m-re.
Tehát a térkép alapján a földi kutyára fogni a túrást – ha nem a megjelölt területeken élünk – teljesen alaptalan. A vízpartokon a kószapocok garázdálkodik, a vakond elég gyakori, de legtöbbször a mezei egér, és a mezei pocok a tettes.
A mezei hörcsög (Cricetus cricetus) október végétől márciusig téli álmot alszik ezért egész évben éléskamrájába gyűjtöget. A hímek és a nőstények külön élnek. Vigyázzunk vele, mert igen agresszív állat, nálánál nagyobb állatokba is beleköt! Táplálékát elsősorban zöld növényi részek, gabonamagvak, gyümölcsök, rovarok és csigák alkotják. Pofazacskójában szállítja a zsákmányt. A kotorék messzire elágazó, akár 6-8 méter hosszú is lehet, járatoknak több kijárata és függőleges vészkijárata van. A lyuk környékén több irányú csapa van, mert sokat jár gyűjtögetni a télre.
A vándorpatkány (Rattus norvegicus) legszívesebben az épületek közvetlen közelében, földlyukakban él. Fészkét közvetlenül az épület alatt, védett helyen alakítja ki, de gyakran telepszik meg kész üregben, amelyet kibővít. Néha a vakondcsapdák patkányt fognak. Nagyon vigyázzunk az úgy nevezett lyuk gázosításokkal, mert a járat istállókba, lakótérbe is vezethet! Használt szerektől függően akár halálos is lehet a háziállatainkra, vagy akár ránk is!
Ha sikeresen azonosítottuk a „kertbérlőnket”, akkor jöhet a védekezés. Használjunk riasztó növényeket, tartsunk háziállatot, szereljünk elektromos riasztókat. Ha nem jártunk sikerrel jöhetnek a házi praktikák, de azért sok reményt ehhez ne fűzzünk. A hasznos állatokat csapdákkal fogjuk be, és vigyük messzire ki a mezőre. Sok bosszúságot kerülünk el, ha irtáshoz is szakembert hívunk.
Both Gyula
egészségügyi gázmester
Ez a cikk is érdekelheti:
Növényvédelmi teendők – 2024. augusztus 5. hét
