Tavaszi ültetés és műtrágyázás okosan
Itt a tavasz, az ültetések, a vetések és a növények elindításának az ideje. De jól csináljuk-e, vagy megszokásból végezzük a munkákat? A növények igényéhez választunk termőföldet és műtrágyát, vagy mindegy, csak olcsó legyen? A siker a jó kezdésen múlik!
Kezdjük mindjárt az ültetőközeggel, vagyis a növényföldekkel. Hatalmas a választék! Ön hogyan választ, Kedves Kertészkedő? A legpénztárcabarátabb terméket veszi meg, vagy „a drága az úgy is jó” elv alapján, esetleg a növény igényeit figyelembe véve?
Először is nézzük meg a közeg kémhatását, azaz pH-ját, ami nagyon fontos a növények szempontjából. Például egy havasszépe (Rhododendron), hortenzia, kamélia, magnólia, csarab, áfonya csak savanyú közegben tud megélni. A pH-skála: 4-5,5 pH savanyú, az 5,5-6,8 pH gyengén savanyú, a 6,8-7,2 közömbös, a 7,2-8,5 pH gyengén lúgos, a 8,6-9,0 pH lúgos és a 9,0 pH-nál nagyobb érték erősen lúgos. Erősen lúgos pH esetén inkább csak sziki növényeket (kamilla, sóvirág, sziki őszirózsa) ültessünk. Azt is vegyük figyelembe, hogy az öntözővíz semleges, vagy lúgos, ha savanyú talajt igénylő növényt ültetünk, inkább egy kicsit savanyúbb közeget, pl. natúr tőzeget válasszunk. Vegyük figyelembe, hogy a tőzegnek nincs tápanyagtartalma, ezért tartós hatású műtrágya bekeverése ajánlott a növény igényének megfelelően!
A talajok általában víztaszítóak (hidrofóbok), ha öntözük, a cserép szélén lefolyik a víz, a gyökerek keveset kapnak. A jobb minőségű közegek sok esetben tartalmaznak nedvesítő szert, vagy vízmegkötő anyagot (sok esetben műtrágyát is). Ilyet keressünk, ha nem találunk, akkor keverjünk utólag a közeghez (pl. VízŐr, H2Gro, Zeba, Stockosorb stb.)
Nézzük meg, hogy mennyi szerves anyagot, tőzeget tartalmaz a földkeverék. Ha levegős talajt igénylő a növényünk, van-e a közegben perlit, agyaggolyó, kvarchomok, kavics. Ezek is pótolhatók.
A legjobb, ha magunk állítjuk össze a termesztőközeget, de ha nem akarunk pepecselni a földkeveréssel, olyan ültetőközeget vegyünk, ami az adott növény talajigényeinek megfelel.
Kedves Kertészkedő, most jön a neheze! A növényünknek „enni is kell”, hogy szép legyen, vagy sok termést hozzon. Tehát nézzük meg, hogy a vásárolt földünk tartalmaz-e tápanyagot, mennyit, milyen arányban és az hány napra elég. A tápanyagellátást a talajból kell elsődlegesen megoldani. A levéltrágyázással csak a pillanatnyi, enyhe hiányokat tudjuk kezelni.
A tápoldatozás jó megoldás, annak, aki nagyon ráér, mert hetente akár többször is kell öntözéssel kijuttatni a tápanyagot. Vigyázni kell, hogy ne adjunk sokat, ne égjen meg a gyökér, és figyeljünk, hogy ne kapjon a növényünk valamelyik elemből túl sokat. A tápoldatozás ezért bizonyos szakértelmet igényel. A szilárd műtrágyák könnyebben kezelhetők. Vannak olyanok, amelyek 1 hónapig tartanak ki, de vannak olyanok is, amelyek akár 1 évig is harmonikusan ellátják a növényűnket. Ezt az árak is tükrözik.
A tápanyagozásnál is érvényes szabály a növény igénye. Ahol a zöldtömeg növelése a cél, salátát, borostyánt, esetleg fenyőt tápanyagozunk, fontos a nitrogén túlsúlya, ellenkező esetben nem kívánatos termések jelennek meg. Viszont ha termést és/vagy sok virágot szeretnénk, vagyis a növényünk értékét és hasznát ezek adják, akkor foszfor- és káliumtöbbletre lesz szükségünk. A gyümölcsfák tápanyagigényénél vegyük figyelembe, hogy a fa növekedéséhez is kell tápanyag.
Nagyon fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy mit jelentenek a műtrágyák csomagolásán pl. az NPK 10:15:20 betű és számsor. Ez azt jelenti, hogy 10 kg műtrágyában 1kg nitrogén, 1,5 kg foszfor, és 2 kg kálium hatóanyag van. A többi már egyszerű matematika.
Nagyon népszerűek lettek a szárított szerves trágyák, baktériumtrágyák. Az általános hiba használatuknál, hogy nem vesszük figyelembe a hasznos talajbaktériumok felszaporodásához szükséges tápanyagszükségletet. A baktériumok eleszik a tápanyagot a növények elől és a növények lesárgulnak. Ezt a hibát a szaknyelv pentozán hatásnak nevezi.
A növényeinknek szüksége van makroelemekre: nitrogén (N), foszfor (P), kálium (K), kén (S), kalcium (Ca), magnézium (Mg) és mikroelemekre: vas (Fe), mangán (Mn), réz (Cu), zink (Zn), molibdén (Mo), bór (B). Ha egy műtrágya nevének a végén ME betűket látjuk, akkor tartalmaz mikroelemeket.
Ahhoz, hogy megfelelő növekedésünk, termésünk legyen, minden tápelemnek rendelkezésre kell, hogy álljon a növényünk számára. Liebig minimumtörvénye, amely szerint a növények növekedését mindig az igényekhez képest legkisebb mennyiségben jelenlevő tápanyag korlátozza. Hiába van bőséggel a többi tápanyagból, felesleges lesz.
Van még egy fontos szabály: „a fák nem nőnek az égig”. A növények növekedése genetikailag determinált, tehát hiába adunk igen sok tápanyagot, a növényünk akkor sem növekszik tovább.
Kifejezetten károsak a növényekre a nehézfémek: kadminum (Cd), króm (Cr), higany (Hg), nikkel (Ni), ólom (Pb). Egyes növények képesek arra, hogy kivonják a talajból a káros nehézfémeket. A szennyezett környezet növényekkel való megtisztítását nevezzük fitoremediációnak. A sárga vadárvácska (Viola calaminaria), a tarsóka, a repce, a retek, a lúdfű a cinket, káposztafélék az ólmot és a nikkelt, ajakosok pedig a rezet a kobaltot vonják ki a talajból, ezért ilyen növényeket célszerű zöldtrágyaként vagy talajtakaróként vetni.
Összefoglalva: Drágák a vetőmagok, a műtrágyák, az ültető közegek, ezért fontos hogy okosan válasszunk. A növényvédelem alapja a jól táplált növény. Ha jól érzi magát a növényünk, sok kártevőtől, korokozótól tudja megvédeni magát (viaszbevonattal, nedvességtartalommal stb.)!
Ez is érdekelheti:
Ismerjük meg jobban talajunkat!
A granulált szerves trágyák 10 előnye
