Szürke levélfoltosság a sportgyepekben

A Magyar Sportpálya-fenntartók Egyesülete által szervezett idényindító konferencia külföldi előadója, dr. Andy Oven, az ICL gyep és park üzletágának nemzetközi technikai vezetője egyebek mellett egy súlyos problémát okozó gombabetegségről beszélt, amelyet nálunk elsősorban a hibrid sportpályákon tapasztaltak.

Az angolul Gray Leaf Spot (GLS) néven emlegetett betegséget magyarra talán szürke levélfoltosságnak lehetne lefordítani, de az egyszerűség kedvéért a továbbiakban a GLS rövidítést használom, ahogyan a szakemberek is nevezik. A GLS-t a Pyricularia oryzae (ivaros alakjának tudományos neve Magnaporthe oryzae, de egyes források Pyricularia grisea, illetve Magnaporthe grisea néven is említik) sokáig csak a trópusi, szubtrópusi éghajlati öveken károsította kultúrnövényeket, jellemzően a rizst, a kukoricát és egyéb gabonaféléket. A klímaváltozásnak köszönhetően a már Európában is elterjedt, hazánkban is évtizedek óta jelen lehet, de tüneteit más kórokozó(k)nak tulajdonították a szakemberek.

A GLS-t a stadion gyepeken Európában először 2020-ban az Egyesült Királyságban azonosították. 1991-ben az USA-ban már felfedezték, angolperjés golf fairway-en. Andy Oven elmondta, hogy a kórokozó a jellemzően meleg és párás körülmények között támad, elsősorban az angol perjés sportgyepen fordul elő, főleg rosszul átszellőző, fedett stadionokban. Az angol perje mellett az Európában jellemző gyepalkotó fűfajok közül még a nádképű csenkeszen jelenhet meg. A sportgyepek mellett a gombának kedvező időjárás esetén akár az angol perje-túlsúlyos közterületi és kerti gyepekben is felütheti a fejét. A fiatal, kelő gyepre különösen nagy veszélyt jelent, így az új telepítéseknél, illetve a rendszeres angol perjés felülvetéseknél kell résen lenni. Főleg a napos részeken jelentkezik, míg az árnyékos, félárnyékos helyek kevésbé érintettek.

Tünetek

A betegség tünetei fűfajonként, illetve a növények korától függően eltérőek lehetnek. Kezdetben kisméretű, 1-3 mm átmérőjű, sötétebb, akár lila szegélyű szürke, vagy világosbarna, vizenyős, ovális foltok mutatkoznak a levéllemezen. A foltok mellett a levélszövet sárgulhat, és a levéllemez csavarodhat. Alacsonyra nyírt gyepen gyakran nagyon nehéz észrevenni. Erős fertőzés esetén több folt is kialakulhat egy-egy levélen, a foltok összefolynak, és a teljes levéllemez elhal. Könnyen összetéveszthető a hő- és aszálystressz tünetével, illetve a pítiumos elhalással. Angol perjén a szártő is barnul, ami nagyon hasonló a kolletotrihumos szártőrothadáshoz (antraknózishoz). A gyepen nem foltokban, hanem összefüggő elhalásként jelentkezik. Kedvező körülmények között a teljes stadiongyepet 3-5 nap alatt tönkreteheti.

Jellemző tünet a szürke, „bársonyos” spóragyep, amely az egész levéllemezt befedi, ami első ránézésre a pítium micéliumtömegéhez hasonlít. Mikroszkóp alatt azonban jól kivehetők a körte alakú, háromsejtes spórák, így egyértelműen beazonosítható a kórokozó. A GLS esetén nincsenek felületi micéliumok, azok a levélszövet belsejében alakulnak ki.

A gombaspórák légmozgással, a madarakkal, illetve a gyepfenntartó eszközökkel, gépekkel, az emberek ruházatán terjednek tovább.

Meleg és pára

Ahhoz, hogy a betegség kialakulását megelőzhessük, ismerni kell azokat a környezeti körülményeket, amelyek kedveznek a fertőzésnek. Ez nemcsak a GLS, de már gyepbetegségek esetén is igaz.

A GLS nyári gyepbetegség. A kórokozó magas hőmérsékleten, magas, 70% fölötti relatív levegő-páratartalom mellett fertőz, illetve, amikor a gyepfelszín tartósan nedves. A kutatások szerint 27 – 32°C-os hőmérséklet és 9 órán át nedves lombozat kell ahhoz, hogy a fertőzés „beinduljon”. Alacsonyabb hőmérsékleten, 20 – 23°C-kon 21 órára van szükség. 9°C alatt a gomba fejlődése leáll. Tartós levélnedvesség és megfelelően meleg és párás körülmények között a gombaspórák gyorsan csíráznak, megfertőzik a leveleket és kialakulnak a vizenyős foltok, majd újra tetemes mennyiségű spóra képződik és terjed tovább az egész gyepfelületen. Éppen ezért a tünetek nyáron válnak szembetűnővé, de akkor már sokszor megkésett a beavatkozás. Minél melegebb van, annál kevesebb időre van szükség a tömeges fertőzéshez és a gyepfelület teljes pusztulásához.

Megelőzés

A kutatók úgy vélik, hogy a kórokozó a korhadó szerves anyagon (gyepfilcen) szaprofita módon is képes fennmaradni. Ezért rendszeresen távolítsuk el a gyepfilcet. 

A gombaspórák azonban kívülről is bekerülhetnek, széllel, madarakkal, gépekkel, emberek ruházatán. Éppen ezért nagyon fontos a gyepfenntartó gépek és eszközök folyamatos fertőtlenítése nagyon fontos a terjedés megelőzése érdekében, különösen akkor, ha egy gépet több pályán is használunk. Ugyanígy nagyon fontos a pályakarbantartó dolgozók lábbelijének fertőtlenítése is, pl. az állattartó telepeken használt fertőtlenítő szerrel átitatott matracok alkalmazása.

Andy Oven arra figyelmeztetett, hogy a GLS kialakulásának megelőzése érdekében elsősorban a relatív levegő páratartalmat és a levélnedvességet tudjuk csökkenteni. Ehhez használhatunk ventillátorokat, amik hűtenek is, illetve nyissunk ki minden lehetséges nyílászárót, oldalfalat.

A ritka, de mélyrétegű öntözéssel megelőzhetjük, hogy a talajfelszín tartósan nedves maradjon. Az öntözést a hajnali órákra időzítsük, hogy a lombfelület napközben gyorsan felszáradjon, éjszakára ne maradjon nedves.

Fontos a megfelelő, kiegyensúlyozott tápanyagellátás. Mellőzzük a túlzott nitrogénadagolást, különösen a folyékony, gyorsan felvehető nitrogénformák egyoldalú használatát. Inkább többször kevesebb nitrogént adjunk, kijuttatásonként kevesebb mint 1,25 g N-hatóanyagot négyzetméterenként. A nitrogéntöbblettől fellazul a levélszövet, így a csírázó gombaspóra könnyebben behatol. Az fogékony nyári időszakban szabályozott, illetve lassú feltáródású burkolt műtrágyák használatát részesítsük előnyben.

Használjuk harmatlepergető hatású nedvesítő szereket (pl. H2Pro DewSmart), illetve a jobb vízhasznosulás, aszálystressz-tűrés javítása, a levélszövet-szilárdítás érdekében káliumot, foszfort és szilíciumot tartalmazó készítményeket (pl. Vitalnova SilK, monokálium-foszfát).

A gyepet a használatnak megfelelő optimális magasságban nyírjuk. Amennyiben a GLS tüneteit tapasztaljuk, kissé csökkentsük a vágási magasságot és a nyesedéket távolítsuk el a gyepről. Ez éppen ellentétes azzal a gyakorlattal, amit egyéb levélfolt-betegségek, pl. Drechslera spp. vagy Bipolaris sp. esetén szoktak alkalmazni. Meg kell azonban jegyezni, mondta Andy Oven, hogy súlyos GLS-fertőzés esetén az alacsonyra nyírás már nem sokat segít. 

A betegségre a fiatal növények a legérzékenyebbek, éppen azért ha a fertőzést követően újra szeretnénk telepíteni a gyepet, akkor a fűmag kelése után 4-5 héttel legyünk résen. Kémiai védekezésre az azoxistobin-tartalmú készítmények jöhetnek szóba. Biológiai védekezésben a Trichoderma gombaparazita gombatörzseket tartalmazó készítmények jöhetnek számításba.

Vannak próbálkozások az UV-C fertőtlenítő lámpatestek alkalmazásával a GLS esetében is, az UV fény ugyanis megakadályozza a spórák csírázását. Pyricularia esetében bevált módszer. A fény azonban a gyökérnyaknál, illetve a gyepfilcben lévő spórákat nem éri el, ezért a módszer nem ad 100 %-os eredményt.

Munkaigényes, de hatékony módszer a gyepfelület kórokozó gomba-populációjának, spóraterheltségének folyamatos ellenőrzése ragadós lapokkal. Korszerű mikrobiológiai vizsgálati módszerekkel, DNS-vizsgálattal valósidejű képet kaphatunk a sportgyep gombaterheltségéről.

Ellenálló fűfajták

A szakemberek régóta kísérleteznek GLS-ellenálló angol perje fajták kinemesítésével. A 2000-es években az USA-ban több fajtával kísérleteztek, de egyik sem bizonyult teljesen rezisztensnek, inkább csak toleránsnak, vagy kevésbé érzékenynek. Mindazonáltal ott, ahol korábba, már felütötte a fejét a betegség, vagy a környezeti viszonyok hajlamosítanak a betegség kialakulására, ott mindenképpen célszerű ezek közül a fajták közül választani. Ezek a fajták általában sötétebb zöld színűek, felülvetés esetén elüthet a színük a meglévő gyep színétől. Az ICL kínálatában megtalálható ilyen keverék a ProSelect® Renovator 3GLSD néven.

Másik megoldás, mondja Andy Oven, ha olyan fűfajokból alakítjuk ki a sportgyepet, amelyek nem fogékonyak a GLS-re, pl. réti perjével. Mivel a réti perje és az angol perje csírázása és kelése eltérő, ezért az egyik lehetséges módszer először a réti perjét (lehetőleg sötétebb lombú faját) elvetni, majd néhány héttel később pedig a GLS-toleráns angol perjét. Másik lehetséges opció a 30% réti perjét és 70% GLS-toleráns angol perjét tartalmazó keverék vetése a nyári felújítás során.

Háttérinformáció:
https://thegma.org.uk/news/exclusive-detailed-look-gray-leaf-spot-potentially-devastating-turfgrass-disease