Szőlő feketerothadása

A 90-es évek végén Mikulás József cikkében részletesen beszámolt a betegség hazai megjelenéséről és előfordulási helyeiről. A későbbiekben alig-alig tudósítottak a kollegák a kórokozó fellépéséről. 2010-ben azonban szüret idejére a szőlő feketefoltosságának fürtön jelentkező tünetei súlyos mértékben mutatkoznak, az előzőleg peronoszpórától és helyenként lisztharmattól sújtott fürtök épen maradt bogyóin.

Nyár elején a betegség piknokonídiumai megbetegítik a szőlő zöld részeit, kerek, kissé szegletesedő, vöröses-rozsdabarna, sötétbarna szegélyű foltok formájában. Kezdetben 2-3 mm nagyságúak, majd 6-10 mm nagyságot is elérnek. A sötét szegély mentén, gyakran gyűrűs elrendezésben szemmel is jól láthatóak a fekete pontok (piknídiumok). A hajtástengelyen kifejlődő foltok kissé oválisak, besüppedők, némely esetben hosszában kissé beszakadoznak. A kacson, levéléren, levél- és fürtnyélen továbbá a fürtkocsányon is a hajtásokon lévőkhöz hasonlóak a foltok.

A fürt teljes egészében ritkán fertőződik és a fiatalkorú bogyók megbetegedése is ritkább jelenség. Ilyenkor a bogyók gyorsan barnulnak és zsugorodnak. Gyakoribb a már fele nagyságot elért, vagy ennél fejlettebb bogyók fertőződése. Egy vagy több, kezdetben szürkés majd barna színű folt keletkezik rajtuk, ezek gyorsan nagyobbodnak. A bogyók teljes egészükben megbarnulnak 2-3 nap alatt, száraz időben gyorsan zsugorodnak, míg nedves időben gyorsan elrothadnak. A zsugorodó bogyók feketére színeződnek és felületükön kifejlődnek a fekete piknidiumok. Ettől a bogyók érdessé válnak. A bogyók belsejében, a magvak felületén nem fejlődnek piknídiumok. Most ez látható szőlőinkben mindenütt tömegesen.

A fertőzött, zsugorodott múmiákban áttelelés után, május-júniusban kifejlődnek a gömb alakú peritéciumok. Tömlőiben színtelen, egysejtű aszkospórák képződnek.

A betegség legsúlyosabb következménye a fürtrothadás, amely jelentős termésveszteséggel jár. Ez a helyzet idén nálunk is bekövetkezett.

A betegség kevésbé ismert, az ellene való védekezés hatásos fungicidjei nálunk még nem kerültek kipróbálásra. Valószínűsíthető, hogy a csapadékos évjáratok hatására a kórokozó terjedésével számolhatunk.


Dr. Varga Mária
szaktanácsadó