Palántanevelés indul!
Minden kertész szezonja a palánták nevelésével kezdődik meg. Ugyan ilyenkor még odakint nem ritkák a keményebb fagyok, de beltérben, vagy a fűtött fóliasátorban már megkezdődik a komoly munka. A palántanevelés az egyik kulcsfontosságú lépés a sikeres zöldségtermesztés szempontjából. Az egészséges, ellenálló palánta megalapozhatja az egész év sikerét.
A palántanevelés célja, hogy szabályozott körülmények között neveljünk olyan fejlettségű növényeket, amelyek a fagyok elmúltával, kiültetve jobban ellenállnak a külső környezeti hatásoknak. Nagyobb eséllyel gyökeresednek meg és kezdenek termést hozni, mint a helyre vetett társaik. Szintén lényeges, hogy a sikeresen felnevelt, egészséges palántákat már nem fenyegetik olyan betegségek, vagy kártevők, mint a szabadföldben magról kelt növényeket.
Mely növényeket célszerű palántázni?
Az alapelv az, hogy a hosszú tenyészidejű, lassabban fejlődő, melegigényes növényeket javasolt palántázni. Ilyen például a paprika, különös tekintettel a chilipaprikák, a paradicsom, a padlizsán, vagy a tomatillo. Vannak növények, amelyek nagy biztonsággal termeszthetők helyrevetve is, ám palántázva jóval hamarabb hoznak termést és jobban ellenállnak a kártevőknek, betegségeknek is. Ilyen például a karfiol, a brokkoli, a karalábé, a fejes káposzta, a kelkáposzta vagy a zeller.
Az időjárási körülmények is sokat számítanak: melegebb zónákban például biztonságosan termeszthető magvetéssel az uborka, a dinnye, vagy a cukkini, de hidegebb területeken ezeket is célszerű palántáról nevelni
Az olyan gyors fejlődésű és hidegtűrő növények esetében is van értelme palántát nevelni, mint a fejes saláta, vagy a jégsaláta. Hiszen a kiültetett palántából még hamarabb alakul ki a kifejlett növény, így már a szezon elején primőr zöldségekhez jutunk.
Mire van szükség a sikeres palántaneveléshez?
A palántanevelés néhány egyszerű eszközzel és némi gyakorlattal otthon is elvégezhető, amivel pénzt is megtakaríthatunk. A palántanevelés megkezdéséhez viszont jó előre be kell szerezni a legfontosabb kellékeket és anyagokat.
Vetőmag
A vetőmag minősége kulcskérdés a sikeres palántanevelésben. Mindenképpen javasoljuk az úgynevezett fémzárolt vetőmag használatát. Ez azt bizonyítja, hogy az adott vetőmagot szakszerű körülmények között tesztelték és az bizonyítottan fajtaazonos, kórokozómentes, megfelelő csírázási arányt mutat és egészséges növény nevelésére alkalmas. Természetesen jó kísérlet lehet a magfogásból, csereberéből, vagy saját gyűjtésből származó vetőmagok kipróbálása is. (Megbízható minőségű, fémzárolt vetőmagokért nézz szét ITT !)
Ültetőközeg
Az optimális ültetőközeg szintén elengedhetetlen a sikeres palántaneveléshez. Ez lehet palántaföld, tőzeg, vagy akár kókuszrost is. Itt is kulcskérdés, hogy az ültetőközeg legyen optimális kémhatású, jó szerkezetű, a kórokozóktól és kártevőktől mentes. Használhatunk kifejezetten erre a célra kifejlesztett palántaföldet, tőzeget és préselt kókuszrostot is. Mindháromnak megvannak az előnyei és hátrányai egyaránt. A palántaföld kiváló tápanyagforrás a növények számára, viszont különösen lakásban történő palántanevelés esetén elég macerás bánni vele.
A palántaföld használata esetén az öntözővízzel is sokkal óvatosabban kell bánni, mert ha a föld sárossá válik, a mag, vagy a frissen kelt növény befulladhat. A tőzeg egy remek szerkezetű, jó vízáteresztő képességű ültetőközeg, viszont kitermelése környezetkárosító, ezért kitermelését és felhasználását korlátozzák. Előtérbe kerülnek a csökkentett tőzegtartalmú, illetve tőzegmentes ültetőközegek.
Alternatív megoldás a kókuszrost. Ez az anyag a kókuszdió feldolgozása során képződő melléktermék, amelyet jellemzően kockákba préselnek. Víz hozzáadásával a térfogatának többszörösére duzzad és egy laza szekezetű anyagot képez, ami kiváló csíráztató közeg. Tápanyagokban azonban szegény, ezért a kókuszrostba vetett növényeket vagy rövidesen át kell ültetni, vagy folyamatosan tápoldatozni szükséges.
Palántázó cserepek, tálcák
Számolni kell azzal, hogy a palántákat át kell ültetni egy bizonyos méret után. A növény gyökérzete úgy fejlődik a legjobban, ha először egy viszonylag kisméretű gyökértérben növekszik, majd amikor eléri az ültetőedény falát, akkor átültetésre kerül. Kézenfekvőnek tűnik, hogy egyből a végleges méretű cserépbe vessük a magot, és kihagyjuk az átültetés nehézkes feladatát. Ám így a növény gyökerének fejlődése sokkal lassabb és elhúzódó lesz.
Javasolt tehát az első időszakban sejtes szaporító tálcát használni. Töltsük fel az ültetőlyukakat palántafölddel, vagy kókuszrosttal úgy, hogy a talaj felszíne egy fél centiméterrel az ültető tálca pereme alatt legyen. Ebbe kerüljenek majd a magok, kb. 0,5 cm mélységbe.
Propagátor mini növényház használatával még izoláltabb és biztonságosabb környezetet teremthetünk a keléshez.
Amikor a növények elérik a 4 lombleveles állapotot, célszerű lesz őket átültetni. Ilyenkorra a növény gyökere már valószínűleg beszőtte a palántanevelő tálca ültetőlyukait. Az átültetéssel a gyökérzetet erőteljesebb fejlődésre késztethetjük.
Az átültetéshez szerezzünk be nagyobb ültető cserepeket. Ilyenkor a cserepeket már mindenképpen jó minőségű, tápanyagban gazdag palántafölddel töltsük fel, hiszen a növényeknek tápanyagokra lesz szükség a fejlődéshez. A javasolt minimum méret 7 x 7 centiméter szögletes, vagy 10-12 centiméter átmérőjű kerek cserép. Ez anyagát tekintve lehet műanyag, de léteznek már tőzegcserepek is. Ez utóbbiak a palántanevelés végén a növénnyel együtt kiültethetők a szabadföldbe. A tőzegcserepek száz százalékban lebomló, környezetbarát anyagok, a kiültetés után eggyé válnak a talajjal. Kis odafigyeléssel a műanyag cserepek is újrahasznosíthatók akár több szezonon keresztül is.
Megvilágítás
A palántanevelés első szakaszában a napfényes órák száma kevés a növények optimális fejlődéséhez. Kiegészítő világításra is szükség van. A fejlődő palánták számára a legkedvezőbb a 16 órás megvilágítás. Ezen felül a növények az palántanövekedés, lomblevél-fejlesztés szakaszában az úgynevezett kék fényt (400-500 nm) használják nagyobb arányban. Ezért gondoskodjunk kiegészítő világításról fénycsövekkel, vagy speciális növénynevelő lámpákkal. A fény kulcskérdés: keléskor emeljük a megvilágítást napi minimum 16 órára. A fény mennyiségét a tavasz előrehaladtával folyamatosan csökkenthetjük, és nagyjából március végére, a tavaszi napforduló idejére pont a 12 óra világos és 12 óra sötét szakasz az optimális.
Hőmérséklet
A sikeres palántanevelés során kulcskérdés a megfelelő hőmérséklet biztosítása. A legmagasabb hőmérsékleti igényű folyamat a csírázás. A csírázás segítése érdekében használjunk fűthető mini üvegházat, proragátort. Ez egyfajta mini üvegházhoz hasonlító csíráztató tálca, amelyben még kontrolláltabban biztosítható a megfelelő hőmérséklet és páratartalom. Csírázáskor biztosítsunk minimum 28 oC-os hőmérsékletet. Ilyenkor még nincs szükség fényre, így akár sötétben is tarthatjuk a csíráztatót. Érdemes lehet viszont beszerezni egy hőmérőt, és a hőmérsékletet folyamatosan ellenőrizni, akár naponta többször is. A kelés megindulása esetén a hőmérsékletet lassan kezdjük el csökkenteni. A túl magas hőmérsékleten könnyen elszaporodhatnak a gombák, amelyek betegségeket okozhatnak.
Az első fázis a szikleveles állapot, amikor a növények két egymással teljesen megegyező apró levelet hoznak. Ilyenkor a hőmérséklet optimálisan 24-26 oC között van. A 4-6 leveles állapottól a palánták számára a stabil 20-22 oC megfelelő.
Tápanyag-utánpótlás
A kikelő apró növények az első időben, az úgynevezett szikleveles állapotban nem igényelnek tápoldatozást. Ilyenkor a fiatal növény még a sziklevelekből táplálkozik. Az első tápoldatos kezelést csak a kelés után egy héttel célszerű időzíteni. A tápanyag-kijuttatás jól kombinálható az öntözéssel. De vigyázzunk! A túlöntözés és a túlzott mennyiségűtápanyag is a palánták felnyurgulását okozzák. Csak akkor öntözzünk, ha a talaj felszínét megnyomva, azt száraznak, szinte roppanósnak érezzük. Ha a talaj felszínét finoman megnyomjuk ujjbegyünkkel és a talajt plasztikusnak, nyirkosnak érezzük, ne öntözzünk.
Az első tápoldatos kezelés során az ajánlott arányhoz képest háromszoros hígítás. Majd a második tápoldatozása során már az ajánlott mennyiséget a kétszeresére hígítsuk. Így a növények nem kapnak egyszerre túl nagy dózist a tápoldatból. Használjunk kifejezetten palántaneveléshez készült terméket, például a Vitaflóra Palánta tápoldatot.
A tápoldat és az öntözővíz kijuttatásának egyaránt jó eszköze egy szórófejes palack. Ezzel óvatosan spriccelve tudjuk beöntözni a palántákat anélkül, hogy a hirtelen vízsugár károsítaná őket.
Mely növényekkel kezdjük a palántanevelést?
Minden növénynek megvan az optimális ideje, mikor célszerű elvetni, hogy a palánta a kiültetés időpontjára éppen elég fejlett és erős legyen. A vetést nem javasolt elkapkodni. Sokan esnek abba a hibába, hogy túl korán vetik el a magokat, így a palánta a kiültetés időpontjára túlfejletté válik. Egyesek azt gondolhatják, hogy csak jól járhatnak, ha már virágos, vagy terméskezdeményt érlelő növényt ültetnek ki, ez azonban nem igaz. A túlfejlett palánta sokkal nehezebben fog alkalmazkodni a hirtelen megváltozó külső körülményekhez. Ezért javasolt betartani a növényre és az adott fajtára ajánlott vetési időt, ami a vetőmagtasakokon is fel van tüntetve.
Mit mikor vessünk?
Január
Első körben mindenképpen a chilipaprikákat érdemes elvetni. Azok között is az extra csípős chilik vetésével kezdjünk. A Carolina Reaper, Trinidad Moruga Scorpion, vagy a Szellemchili teljes kifejlődéséhez és a terméskötéshez akár 180 nap is szükséges lehet. Ezért ezen növények vetőmagjait már vessük el január második felében. Így jutnak el július második felére a termésérlelés szakaszába.
Február
Az egyéb csípős paprikaféléket, a paradicsomot, a padlizsánt, a rebarbarát, vagy az articsókát vessük februárban. Ezeknek is elég időt kell hagyni a fejlődésre és a megerősödésre.
Március
Az édes paprika fajták, a tv-paprika, a kaliforniai paprika, a bazsalikom és a koktélparadicsomok többsége kerüljön elvetésre március első felében. A legkésőbbre hagyható a dinnye, a cukkini, az uborka, vagy a csillagtök.
Ha sikerül megfelelő körülmények között tartanunk a palántákat, akkor május második felében, mikor a talajmenti fagyok kockázata már elmúlik, biztonsággal kiültethetjük őket a szabadba.
Ez is érdekelheti még:
3+1 fontos teendő a palántanevelésben
Így neveld a legerősebb chili palántákat!
