Őszi beköltöző rágcsálók

Vannak olyan rágcsálók, amelyek a hideg elől beköltöznek a lakásunkba, és vannak olyanok, melyek csak élelmiszerszerzés miatt látogatnak meg minket.

Az utóbbiak közé tartozik a mezei cickány, a mezei egér és a mezei pocok. Ezekkel a Túrások és lyukak a kertben! Ki lehet az elkövető? cikkben foglalkoztunk részletesen.

Ezeket az állatokat nagyon nehéz elkapni. Ha kell, még a vékony betont is átfúrják. A szokásos tálcás, szerelvényes csapdák általában hatástalanok. A tubusos ragasztós csapdákat is elkerülik; kifinomult szaglásukkal érzékelik a párolgó ragasztót. Száraz teleken szomjasak, sokszor keresnek folyadékot, gyümölcsöt. Használhatunk géleket, amelyek intenzív illatukkal vonzzák a kártevőket. Közvetlenül azokra a helyekre kell kihelyezni, ahol ezek az állatok mozognak. A gélt a kártevők megeszik, vagy rálépnek, és ahogy tisztálkodás közben megnyalják a csalit, az bejut a szervezetükbe.

A leghatékonyabban úgy védekezhetünk ellenük, ha megakadályozzuk a bejutásukat a lakásba, ami szinte lehetetlen feladat. Az élelmiszer elzárása sem egyszerű megoldás, a rágcsálók szinte mindent megesznek, csokit, cipőtalpat, bőrt …

Egerek

Újabban egyre többször találkozunk különleges egerekkel. Ezek főleg a szántóföldön, vagy az erdőben élnek. A pirók egér (Apodemus agrarius) a mocsaras tájakhoz ragaszkodik, mert télire itt a nádasokba húzódik be, míg egyébként a kazlak közelébe, csűrökbe és istállókba szokott télire bevonulni. Rendes tartózkodási helyei a szántóföldek, erdők széle, ritkás bozótok. olajos magvak vonzzák.

A güzüegér (Mus spicilegus) nem igen megy be a lakásba, kamrába, és nem is költözik be.

Az erdei egér (Mus sylvaticus), amelyet faegérnek is neveznek télen a házakba és a zöldséges pincékbe is ellátogat, s ha bő táplálékra talál, nagyon meghízik. Még a borospincébe is bekandikál és egyéb eleség híján a faggyúgyertyát eszi meg. A házba is beköltözhet. Főleg magokat eszik.

A házi egér (Mus musculus) általában környezetünkben él, házak, garázsok, tárolók rendszeres látogatója. Több emelet magasra is felmásznak. Kedvelt táplálékai a növényi magvak és a különböző gabonafélék, de előszeretettel fogyaszt magas zsír-, fehérje- és cukortartalmú táplálékot is (pl. szalonna, csokoládé, vaj, kolbász). A patkányoktól eltérően minimális a vízfogyasztásuk, különösen, ha a rendelkezésre álló táplálékok közt magas nedvességtartalmú is van. Éjszaka aktívak. Élettartamuk kb. 2-3 év. Ott telepszenek meg, ahol rendelkezésre áll megfelelő táplálék és búvóhely. Jellemző napi mozgáskörletük egy kb. 3-9 méter sugarú kör. 

Fertőző agyhártyagyulladást és a salmonellosist közvetíthet emberre!

Védekezés: Az új építészeti technológiák csökkentik a búvóhely lehetőségét. Próbáljuk megakadályozni a bejutást. Riszatók, hagyományos és elektromos csapdák, illetve házi készítésű vödörcsapda is bevethető (Lásd az alábbi videót).

Ha kémiai és vegyi megoldásokat választanánk, akkor a rágcsáló irtó pépek, termények, viaszos blokkok találhatóak a kínálatban.

Patkányok

A házi patkány (Rattus rattus) Indiából származik. Elsősorban a trópusi, szubtrópusi klíma kedvez a megtelepedésének, a mérsékelt égövön általában ritkább, mint a vándorpatkány. Jellemző előfordulási helyei az épületek padlása, a fák lombozata, valamint a kikötők, hajók. Kedvező életfeltételeket talál gazdaságok, valamint élelmiszeripari létesítmények környékén is. A csatornahálózatban – a vándorpatkánnyal ellentétben – csak ritkán fordul elő. Kedvelt táplálékai a különböző gyümölcsök, a dió, a mogyoró és egyéb növényi részek, de szívesen fogyaszt kutya- és macskatápot, valamint minden egyéb állateledelt. A vízfogyasztása a táplálék nedvességtartalmától függ. Jellemzően éjszaka mozog. Látása gyenge, szaglása igen jó, hallása, íz- és tapintóérzete is jó, emellett színvak. Kozmopolita faj. Magyarországon ma már ritka, korábbi élőhelyeiről valószínűleg a vándorpatkánnyal való versengés során kiszorult.

A pestis terjesztésében volt/van jelentős szerepe. Ezen kívül a murintífuszt, a leptospirosist, a trichinellosist és a salmonellosist közvetíti emberre.

A vándorpatkány (Rattus norvegicus) a településeken belül az épületekben, illetve az épületek alatt, a pincékben, valamint a csatornahálózatban és a kikötőkben fordul elő gyakran. Vidéken főként gazdasági épületekben és állattartó telepeken talál kedvező életfeltételeket. Szinte bármit elfogyaszt, de ha lehetősége van választani, előnyben részesíti a gabonát, a húst, a halat, a diót, valamint bizonyos gyümölcsöket. Vízfogyasztása a táplálék nedvességtartalmától függően napi 15-30 ml közötti. Élettartama maximum 3 év. Tanulékony, ügyesen mászik, gyorsan fut és jól úszik. Mozgása 30-50 méter sugarú kör, de ennek éjszaka a többszörösét is bejárhatják.

A murintífuszt, a leptospirosist, a trichinellosist és a salmonellosist közvetíti emberre.

Védekezés: Mivel a vándorpatkány bárhonnan jöhet, nem egyszerű a házi praktikák alkalmazása. Riasztók, hagyományos és elektromos csapdák közül választhatunk. Nagyon élelmes állat, nehéz a csapdákba csalni.

Komoly patkányinvázió esetén kérjünk rágcsálóirtó szakembertől segítséget!

A városi nyest

A nyest (Martes foina) tápláléka gerinctelenekből, rágcsálókból, madarakból, tojásokból áll, de szereti a gyümölcsöt is. Természetes élőhelye helyett beköltözik a padlásokra, megtalál minden lyukat, üreget. Fészke környékén nem vadászik. Az autókban is nagy károkat tud okozni, megrágja a vezetékeket. Ha megszoknak egy helyet, onnan nehéz kiűzni.

Védekezés: Nagyon nehéz a védekezés a nyest ellen. A kutyaszőrrel, mint riasztó szerrel próbálkozhatunk, de az élve befogás lehet a megoldás. Keressünk szakembert!

Both Gyula
egészségügyi gázmester