Növényvédelmi teendők – 2020. május 23-29.
Az idei tavasz – mint már annyiszor –, bizony megtréfálta a kertészkedő embert. A tél enyhe volt, de később több alkalommal megismerhettük a fagyos éjszakák pusztítását. Növényeinket fejlődési stádiumuk, esetleg virágzás idején való érzékenységük szerint érte kár.
Csonthéjas gyümölcsfáink (pl. mandula, kajszi- és őszibarack) különösen veszélyeztetettek. A márciusi hőmérsékleti viszonyokat „érezve” már februárban kiléptek a mélynyugalmi állapotukból. A rügydifferenciálódás a megszokottnál mintegy két héttel korábban megtörtént, ezzel együtt a rügybontás és virágzás ideje is előbbre tolódott. A fagyok idején, amely több hullámban érkezett, sokan füstöltek, takartak, vízpermettel próbálták védeni a fákat – kisebb-nagyobb eredménnyel.
Az almatermésűek általában jól átvészelték a fagyot. Szerencsénk van a héjasokkal (dió, mogyoró, szelídgesztenye), ezeknél más éveken a „májusi fagyok” tizedelik a termést. Díszbokraink a mai napig is nagy számban mutatják az erős lehűlésekből származó tüneteket: a levélszélek perzselésszerű elfagyását, a virágzás elmaradását, tápanyag-felvételi problémákat.
Sok kertészkedő a gyomirtást is a tavaszi kerti munkákhoz sorolja. Többször, több növényről értesülhetünk évről-évre gyomirtó szer okozta károkról. A totális hatású glifozátok helytelen használatát messze felülmúlja a hormonhatású készítmények hatása (képen), amelyeket kétszikű gyomok ellen használnak a gyepterületeken. Figyelembe kell venni, hogy a gyomirtás a növényvédelem „veszélyes üzeme”! Mindenütt olvasható, hogy csakis szélcsendes időben végezhető! Véletlenül sem mondják, hogy szélcsendben is létezik légmozgás és fennáll az elsodródás veszélye. Vegyük tudomásul, hogy gyomirtást gyomirtó szórófejjel, takaró eszközzel, terelőlemezzel, a környező kultúrákra fokozott figyelmet fordítva szabad végezni!
A zuzmók és mohák mindig is jelen voltak kertjeinkben, de az utóbbi évtizedekben egyre jobban elterjedtek és a fák mind nagyobb felületén élnek. Egyes vélemények szerint nem károsak, hiszen nem élősködők. Akadályozzák viszont a fák légzését és sokféle kártevőnek búvóhelyei, áttelelésüket biztosítják. A mohapárnák azért is károsak, mert sok nedvességet szívnak fel, alattuk a fák kérge átnedvesedik, megpuhul, és korhasztó gombáknak, rovarrágásoknak áldozataivá válhatnak. A réztartalmú készítmények jó hatékonysággal használhatók lemosó, kezelő permetezéssel a zuzmók ellen. A pázsitban növő mohát 4%-os vasat tartalmazó lombtrágyával vagy vasgáliccal küzdhetjük le. Az árnyékos, nedves helyek kedvezőek mind a zuzmó, mind a moha felszaporodásának.
A növények vírusos betegségeinek felszámolására nincs lehetőségünk. A megelőzés valamennyi lehetőségének ismeretében tudjuk csak elkerülni a fertőzést, ami néhány növényre, akár a teljes állományra kiterjedő pusztulást okozhat. Mindezért
• csak ellenőrzött faiskolából származó szaporítóanyagot vásároljunk!
• zöldség- és virágpalántáink beszerzésekor járjunk el körültekintően!
• a vírusok terjedését csak vektoraik, azaz az egyik növényről a másikra való átjutást biztosító szervezetek (általában szívó kártevők) távol tartásával oldhatjuk meg!
• a vírusokhoz hasonló károkat okozó fitoplazmákra is az előzőekben elmondottak vonatkoznak.
Dr. Varga Mária
növényvédelmi szaktanácsadó