Növényvédelmi teendők – 2019. május 9-15.

Időszerű hétköznapi ismereteinket összefoglalni a poloskákról, mert ezek a bogarak időnként, helyenként tömeges megjelenésükkel szinte félelmet keltenek. Az annyiszor emlegetett globális felmelegedés egyik következménye a melegebb tájakról származó rovarok – köztük a poloskák – betelepedése hazánkba és a környező országokba is.

Az úgynevezett betelepedő (invazív) kártevők különböző fajaival találkozhatunk.  2008-ban már nálunk élt a zöld vándorpoloska és ősszel szinte megszállta lakásainkat. Különösen az általa kiválasztott kellemetlen szag irritál – ezért is nevezték el „büdösbogárnak”. A zöld vándorpoloskát  éppen csak megismertük, hamarosan lakásainkban az ázsiai márványospoloka tömegeivel szembesültünk. Az említett fajok gyors elterjedése elsősorban azért lehetséges, mert „idegenként” szaporábbak honos fajainknál, mivel természetes ellenségeik nálunk még nincsenek jelen. Biztató, hogy már Európa több országában megtalálták a márványpoloska tojásparazitáját, a szamurájdarázsat. Ez az apró, 2 mm nagyságú rovar a rettegett ázsiai márványpoloska petéibe rakja tojásait.  Reméljük, hozzánk is minél hamarabb elérkezik, és a zöld vándorpoloskát is megfelelő táplálékforrásnak tekinti majd. Kérdés azonban, hogy nem fordul-e a hazai hasznos tolvaj- és virágpoloskák ellen is?  Ezek ugyanis kiválóan pusztítják a levéltetveket, a takácsatkákat és némelyik faj a kisebb lárvákat is. Tapasztaltuk, hogy a biológiai védekezésben felhasználható szervezetek mesterséges betelepítése veszélyekkel járhat pl. Harlekin katicabogár.  

A régóta kártevőként ismert hazai poloskafajok, a bencepoloska, a platán csipkéspoloska és a mezei poloska a növények cukros nedveit szívogatják. Kártételük nyomán sokféle elváltozás is felléphet.

A selyemfényű puszpángmoly áttelelő nemzedékének lárvái nemsokára befejezik hernyó-állapotukat (jelenleg 4-5 cm nagyságúak) és bebábozódnak. A folyamat elhúzódó, ezért érdemes még egy alkalommal a megszokott módon védekezni (pl. Karate, stb.).

A fűzfákon tömegesen károsítanak a nagy fűzfa-tajtékoskabóca lárvái a maguk által kiválasztott fehér váladék védelmében. A kártevő tojás alakban telel, a szürkészöld színű, fekete pontokkal tarkított, kb. 1 cm nagyságú kabócák június végén jönnek elő. Jelenleg védekezésre alkalmas az erős vízsugárral történő lemosás.

Szőlőinkben elérkezett az első permetezés ideje. Bár a hajtások hossza nagyon változó (5-25 cm is lehet), május első felében célszerű megelőző védekezést beiktatni kontakt gombaölő szerekkel (pl. Vondozeb és Thiovit Jet). A lisztharmat elleni kéntartalmú szert azonban a megszokottnál magasabb dózisban (10 l permetlében a szokásos 3 dkg helyett 5-6 dkg) szükséges felhasználni.
Szőlőmolyokat alig fog be a feromoncsapda, ezért rovarölő készítmény felhasználása nem indokolt.

Dr. Varga Mária
szaktanácsadó