Növényvédelem rövid áttekintése

Vegyszeres növényvédelem célja: a károsítók elpusztítása, tekintet nélkül arra, hogy ennek esetleg környezetkárosító hatásai is vannak.

A kémiai védekezés során vegyszerek alkalmazásával pusztítják el a kórokozókat és kártevőket.

Hatóanyaguk alapján: baktérium- gombaölő, állati kártevőkre ható és gyomirtó szerek. Hatásuk lehet szűk és széles spektrumú.

Ma már a környezetvédelmi vonatkozások is egyre jobban fokozatos szerephez jutnak. Figyelembe veszik az egészségkárosító hatásokat.

Növényvédelem: a termesztett növények, tárolt termények, (zsizsik) és szaporítóanyagok (dugványok) egyéb élő szervezetek által okozott károktól megvédeni.

Növényvédő szer: A növények életfolyamataira ható szerek, termésfokozók, növekedésszabályozók.

Állnak: hatóanyag + segédanyagok együttese (keveréke, oldata)
Formulációban előállított készítmény hatóanyagot v. hatóanyagokat valamint segéd és adalékanyagokat is tartalmazó, a gyakorlati növényvédelmi feladatokra alkalmas.

Biológiai védekezés: a károsítók és kártevők elleni védelemben felhasznált élőszervezetek, vagyis a kártevők ritkítása saját természetes ellenségeik betelepítésével. Amelyek lehetnek baktériumok, gombák, fonalférgek, poloskák, stb.

Hatóanyag: természetes vagy mesterséges eredetű biológiai, mikrobiológiai vagy géntechnikával előállított anyag, amely bizonyos károsítók ellen hatásos. A hatóanyagnak biológiai hatással kell rendelkezni, egyértelmű, hatékony legyen.

Integrált növényvédelem: egyszerre többféle növényvédelmi módszer alkalmazása, figyelembe véve a lehető legkisebb környezetterhelést. A termesztett növényeket úgy védi meg a károsítóktól, hogy a kijuttatott szerrel a legkisebb mértékben veszélyeztesse az embert, a környezetet, és a hasznos élő szervezeteket.

A hangsúly itt is a megelőzésen (prevenció), van. Még mindig ez a legolcsóbb védekezés.