Nem mindegy, mi van a füves zacskóban

A nyár végén és tavasszal lehet viszonylag nagy sikerrel gyepet telepíteni. A vetés időpontja nagyon fontos, hiszen a gyepalkotó fűfajoknak – legyen bármilyen keverékről szó – közel két hónapra van szükségük, hogy erőteljes egyedként túléljék a telet vagy a forró nyarat. Általában a nyár végi, kora őszi vetés a sikeresebb, mert a korai fagyok kevésbé viselik meg a gyökérváltáson éppen túljutó fűcsomókat, mint a nyári száraz meleg.

Érdemes szót ejteni miféle fűfajokat hoznak a kertbe, a telek elé vagy bárhova, ahova gyepet telepítenek. A tipizált gyepkeverékek találó elnevezése – sport, park, árnyéktűrő, szárazságtűrő a – a használhatóságot illetően elegendő támpontot ad, a kiválasztáskor ezt ajánlott figyelembe venni.

Ha viszont a felirat olvasásán túl azt is szeretnék tudni, mit rejt a doboz vagy a zacskó, akkor érdemes a gyepalkotók különleges világába pillantani. A pázsitfüvek családjába csodálatos növények tartoznak, jól bírják a szélsőségeket, erős szerkezetűek, képesek regenerálódni, vannak, amelyek maguk képesek (tarackolók) terjedni, de nincs szükségük a rovarok közvetéséhez, hogy magot hozzanak, mert aprócska virágporukat a szél szállítja.

A kereskedelemben kapható fűmagkeverékek többsége angol perjét, réti perjét, vörös csenkeszt tartalmaz. Aki tartós és szép gyepet akar, ne siesse el a választást, mert a használat, a környezet és az ápolási lehetőségek határozzák meg, milyen keverékre van szüksége, s ehhez ismerni kell(ene) a gyepalkotó pázsitfűféléket. Azért is fontos ez, mert a magforgalmazók azonos használhatóságot – pázsit, golf, sport, taposás-, árnyék-, szárazságtűrés) ajánló keverékei gyakran más -más arányban tartalmazzák ugyanazokat a fajokat.

Az átlagos gyepek esetében a bázist, a taposást, rendszertelen nyírást, összevissza öntözést jobban bíró gyep szélesebb levelű fűfajok, perjék alkotják. Ezekre a laza bokrú aljfüvekre a gyorsabb növekedés jellemző, ha sikerül megakadályozni, hogy ne alakuljon ki a magszára, akkor 4-5 évig is elél.

A laza bokrú szálfüvek csoportjába tartozó csenkeszek alkotják a következő csoportot. Ha szabad így fogalmazni, ezek a legértékesebb, hosszú életű gyepalkotók. A szélsőséges igénybevételnek – taposás, szárazság, árnyék, hűvös – kitett gyepkeverékekhez e fajokból általában többet adnak.

A réti perje, tarackos tippan és a gyakran gyomként megjelenő csillagpázsit indáival és gyökértarackjaival terjed. A rendszeres nyírás segíti területfoglalásukat, hiszen ilyenkor a sekélyen gyökeresedő növénykék darabolódnak is. Ez a csapat a jó talajfedés miatt kerül a keverékbe, ugyanakkor, a sekély gyökeresedés miatt kevésbé strapabírók. Abban a kertben, ahol a gyepben sok az efféle fűféle, kímélni kell a rendszeresen ápolt gyepet.