Mitől színesek ősszel a fák?
Az őszi lombszíneződés fantasztikus látvány a kertben és a tájban. A fák, cserjék, sőt az évelő és egynyári növények is fajtól függően sárgás, narancsos, pirosas, bordós lombruhát öltenek, mielőtt tél elején véglegesen lehullatják leveleiket és a hideg hónapokban nyugovóra térnek.
A levelek a növények „tápanyaggyárai”. A levelek zöld színét adó klorofill segítségével a növények a napfényt felhasználva létfontosságú tápanyagokat (cukrokat) állítanak elő szén-dioxidból és vízből. Ezt a folyamatot nevezzük fotoszintézisnek. A levelek maguk is rengeteg tápanyagot raktároznak, amelyeket a kedvezőtlen téli időszakra „átadnak” más növényi részeknek, szárnak, ágnak, gyökérnek, hogy segítsen a túlélésben.
A rövidülő nappalok és a csökkenő hőmérséklet és fénymennyiség együttes hatására a fás növények igyekeznek minél több tápanyagot elraktározni, ezért a fás részek a levelekből visszaszívják a tápanyagot, hogy könnyebben átvészeljék a téli fagyot. A levelekben befejeződik az építés folyamata, a fotoszintetizálást végző klorofill sárga, narancs és vörös, lilás színű színanyagokká, xantofillé, karotinná és antocianonná alakul át. Ez idézi elő a csodás őszi lombszínt a lomhullató fákon, bokrokon. A működésképtelen levelektől végül megszabadul a növény. Enzimes folyamatok hatására a levélalapon feloldódik a sejtfal, és a levél leválik a beérett hajtásról.
Akkor a legintenzívebb a lombszíneződés, ha a meleg, napfényes őszi nappalokat, hűvös, de még nem fagyos éjszakák követik. Ekkor a levelek teljes színpompájukban hullanak le a fáról. A fák napfényesebb oldala színesedik a legintenzívebben, míg az árnyákos részeken sokáig zöld marad a lomb. Rendszerint az idősebb levelek váltanak színt és hullanak le előbb.
Az első komolyabb éjszakai fagyokkal a lombhullás erőteljesebb lesz. Ha a nappalok is hidegek, a levelek barna színt öltenek, elhalnak és lehullanak. A növény téli nyugalomba vonul. A lombhullás után a lágyszárú évelők és egynyáriak föld feletti részei is elpusztulnak, levágjuk őket vagy visszafagynak, majd tavasszal gyökérfőből újrahajtanak.
Vannak növények, amelyeknek a levelei zöldből pirosra (pl. vadszőlő, vörös tölgy, kecskerágó), illetve sárgára (pl. juhar, páfrányfenyő) színesednek. A legcsodálatosabbak azok a fák, amelyeken egyszerre találunk zöld, sárga, narancs és piros leveleket. Ilyen, pl. az ámbrafa vagy a perzsa varázsfa.
