Milyen karácsonyfát válasszunk?

Pap Edina 2024. dec. 11. Kb. 10 perc olvasás

Karácsony közeledtével nagy fejtörést okozhat, hogy milyen karácsonyfát is válasszunk? Mennyezetig érő vágott fenyőt? Lucot vagy Nordmannt? Esetleg élő konténeres fenyőt? Vagy legyen inkább műfenyő? Az egyes fajok és típusok bemutatásával, az élő és műfenyő előnyeinek és hátrányainak ismertetésével segítünk választani.

A karácsonyfa díszítés a 16. századtól szokás a világban. Magyarországon az első karácsonyfát Brunszvik Teréz grófnő, az első hazai óvoda megalapítója állította a szegény gyerekeknek. Bár egyre népszerűbb az élő, földlabdás vagy konténeres fenyő, mégis a legtöbb család vágott fát díszít karácsonykor, de egyre gyakoribb a műanyag fenyő is.

Vágott fenyő

A vágott fenyőt a legtöbbször utcai árusnál vagy árudában vásároljuk, amit sokszor már november közepén kivágnak. Sok fa érkezik importból is. Szerencsések vagyunk, ha van a közelünkben egy termelő, akinél már jóval az ünnepek előtt kiválaszthatjuk a nekünk tetsző példányt, és csak szenteste előtt pár nappal vágatjuk ki.

A kiválasztás elsődleges szempontja ugyanis a frissesség. Az egészséges, jól táplált és vízzel jól ellátott fenyő üde, fajra, fajtára jellemző színű és illatú. Nem sárgul, tűlevelei rugalmasak, nem törnek. Ha a hüvelyk- és a mutatóujjunk között végighúzzuk az ágat, akkor csak néhány tűlevél marad a markunkban. Ezt a próbát a kertészetben is végezzük el.

Az utcai árusnál a vágott fák sokszor össze vannak kötözve. A számunkra megfelelő magasságú fenyőt bontassuk ki, és vizsgáljuk meg frissességét, ágrendszerének szimmetriáját.

Az árusok általában 3-4 fenyőfajt árusítanak karácsonyfának. A leggyakoribb és az egyik legolcsóbb (sokak szerint a legillatosabb is) a közönséges lucfenyő (Picea abies). Egyesével álló, 2-3 centi hosszú, sötétzöld tűlevelei a hajtás síkjában helyezkednek el. Fűtött lakásban a tűlevelek viszonylag hamar lehullanak, ezért, ha tartósabb karácsonyfát szeretnénk, válasszuk inkább a szúrós lucot (Picea pungens), vagy annak ezüstös levelű változatát (Picea pungens f. glauca), ezüstfenyőt. Ennek tűi a közönséges lucéhoz hasonlóan 2-3 centiméter hosszúak, a hajtáson egyesével, de körkörösen állnak, merevek és szúrósak. Az igazán szép, ezüstlombú példányok meglehetősen drágák, hiszen 8-10 év intenzív ápolás, metszés kell a felnevelésükhöz.

A vágott fenyők közül manapság a legnépszerűbb, de a lucnál általában drágább faj a kaukázusi jegenyefenyő, közkeletűbb nevén a Nordmann-fenyő (Abies nordmanniana). Növekedése kezdetben igen vontatott, 8-9 év alatt éri el az egyméteres magasságot, ez az oka annak, hogy az árusok méteréért akár 10-15 ezer forintot is elkérnek. Tűlevelei 3-4 centiméteresek, fényes sötétzöldek, tompavégűek, megdörzsölve narancsos illatúak, fonákukon két ezüstös csík fut.

A közönséges duglászfenyő (Pseodotsuga menziesii) is rendkívül keresett fenyőfaj karácsonykor. Ágrendszere laza, tűi 2 centiméteresek és egyesével állnak, megdörzsölve narancsillatúak. Jó lombtartó faj, és nem is túl drága.

Szép, formás fenyő a szerbluc (Picea omorica), amely meglehetősen ritkán látható az árusoknál. Karcsú termetű, üdezöld lombú faj, 2 cm hosszúságú tűi a közönséges luchoz képest hosszabb ideig a hajtásokon maradnak.

Magas árfekvése miatt ritkábban fordul elő a karácsonyfa-piacon, pedig a legszebb fenyő a közönséges jegenyefenyő (Abiea alba), amelyek tűi a normann-fenyőénél rövidebbek és a hajtáson kétoldalt, fésűszerűen helyezkednek el. A jegenyefenyők értékét szépségükön kívül az is emeli, hogy tűi szárazon sem hullanak le.

A közönséges erdeifenyő (Pinus silvestris) és a feketefenyő (Pinus nigra) is feltűnik az árusok kínálatában, és a legolcsóbb fajok közé tartoznak, ám alkatuknál fogva egyáltalán nem karácsonyfának valók. Tűi 6-10 centi hosszúak, kettesével állnak, ágrendszerük laza (a feketefenyőé valamivel tömöttebb), ezért nehezen díszíthetők.

A vágott fenyő ápolása

A kivágott karácsonyfát szélvédett, fagymentes helyen, vízbe állítva tároljuk szentestéig. Ez különösen fontos a bizonytalan származású fenyők esetében! Mielőtt a lakásba vinnénk, rázzuk le róla az elszáradt tűleveleket és a törzséből kissé rézsút vágjunk le 1-2 centimétert. Lehetőleg olyan karácsonyfa tartót vásároljunk, amelynek az alján víztartó edény van, és langyos vízzel töltsük fel. A vágott fa vízben tartva hetekig friss marad és kevésbé tűzveszélyes. A vízutánpótlásnál vegyük figyelembe, hogy egy kétméteres fenyő naponta 4-5 liter vizet is képes felszívni. A karácsonyfát a fűtőtestektől távol helyezzük el. Gyertyát lehetőleg egyáltalán, csillagszórót is csak felügyelet mellett gyújtsunk.

A kidobásra szánt fenyőt kertünkben újrahasznosíthatjuk. Leveles ágait felhasználhatjuk az évelőágy fagyérzékeny növényeinek takarására. Lehullott tűlevele kiváló, lassan bomló mulcsozó anyag, különösen a savanyú talajt kedvelő havasszépék és fenyőfélék számára. A fenyőfa törzsét felszecskázva dekorációs takarásra, kerti ösvény burkolására is használhatjuk. Kiszárítva kellemes illatú tűzifa a nyári grillezéshez.

Élő karácsonyfa

Több éve nálunk is kapható a faiskolákban, sőt már az alkalmi árusító helyeken és a szupermarketekben is konténeres, vagy földlabdás fenyő. Ha úgy döntöttünk, hogy ilyet vásárolunk, legjobban tesszük, ha faiskolából vagy árudából szerezzük be, ahol szakszerű ápolási tanácsokat kaphatunk és legtöbbször szavatosságot is vállalnak. Van, ahol vissza is vásárolják a fát, illetve bérelni is lehet.

A konténeres, vagy földlabdás fenyő legfeljebb 1-1,5 méter magas, ritkán 2 méretes (edénnyel együtt több is lehet). Az ennél nagyobbak nem jól viselik a konténerezést és az átültetést. Vásárlás előtt vizsgáljuk meg a fát, nem hullik-e a levele. Ha igen, ne vegyük meg.

A földlabdával vásárolt, vagy a kertünkből kiemelt fenyőt akkora edénybe ültessük, amekkorában kényelmesen tudjuk öntözni. Kezdetben néhány napon át a szobainál valamivel hűvösebb levegőjű helyiségben szoktassuk a benti körülményekhez. Végső helye lehetőleg a fűtőtesttől távol legyen, és naponta öntözzük, lombját permetezzük tiszta vízzel.

A cserepesfenyő-kínálat ma már nagyon változatos

A gyökeres fenyő legfeljebb két hétig viseli károsodás nélkül a szobai klímát. Kiültetés előtt ismét vigyük a lakás hűvösebb helyiségébe. Fagyos napok kivételével bármikor el-, vagy visszaültethetjük a kertbe. Az ültetőgödröt szélesítsük meg a földlabda méretének kétszeresére. A gödör aljára jó vízáteresztő-képességű, porhanyós, perlittel vagy homokkal kevert kerti földet, komposztot szórjuk, akárcsak a földlabda köré. Keverjünk a közeghez tartós hatású fenyőfélékhez, örökzöldekhez ajánlott tartós műtrágyát.

A gyökérzetet mulcstakarással védhetjük meg a kifagyástól vagy kiszáradástól. Télen a fenyők legtöbbször a vízhiány miatt pusztulnak ki, ezért fagymentes napokon öntözzük meg őket. A fát szeles helyeken három ponton karózzuk meg. Vadjárta területeken érdemes csirkehálóval körülvenni a fenyőcsemetét és vadriasztót használni. Egy-egy fa két-három alkalommal emelhető ki a földből, és használható fel a lakásban élő karácsonyfának, de a kertben feldíszítve sok évig megörvendetet mindket.

Konténeres fenyőt is megbízható helyről vásároljunk

Élő vagy mű? Érvek és ellenérvek

Manapság sok család díszít inkább műfenyőt, aminek egyik oka, hogy drágállja évről évre az élő fenyőt, vagy úgy véli, a fenyő kivágása környezetkárosítás. Vegyük sorra az érveket és ellenérveket, és ki-ki maga döntsön belátása szerint.

Műfenyő – érvek:

Kényelmes és könnyű felállítani és tárolni
Több évig használható, ezért hosszú távon olcsó
Szabályos formájú, könnyű díszíteni
Kevésbé gyúlékony
Nem okoz allergiát
Nem kell a tűleveleket söpörni

Műfenyő – ellenérvek

Javarészt a Távol-Keleten gyártják, onnan szállítják nagy távolságokról hozzánk nagy károsanyag-kibocsátású szállítójárműveken, főleg hajókon.
Egy kétméteres műfenyő CO2-kibocsátása 40 kilogramm, ami tízszer több mint egy élő fenyőé. Ahhoz, hogy ez kiegyenlítődjön, egy műfenyőt 10 éven túl kell használni. A tapasztalat az, hogy a műfenyőt 4-5 évente kicserélik az emberek, mert megjelenik egy mutatósabb, élethűbb változat, vagy megsérül.
Nem újrahasznosítható, kőolajalapú műanyagból, PVC-ből készül, aminek gyártása során olyan rákkeltő anyagok keletkeznek, mint a dioxin, az etilén-diklórid és a vinil-klorid.
A kidobott műfenyő soha ne bomlik le a szeméttelepeken

Élő fenyő – érvek

Illatos, természetes.
Az élő fenyőt nem az erdőből vágják ki, hanem célültetvényben, faiskolákban nevelik kertészetek vagy erdőgazdaságok, amelyek helyi embereknek adnak munkát megélhetést.
Egy-egy fa fajtól függően 15-20 év alatt éri el a vágásérett kort. Ez alatt az idő alatt a karácsonyfa-állomány oxigénnel dúsítja, tisztítja a levegőt. Egy hektár karácsonyfa-ültetvény 40 ember oxigénszükségletét fedezi.
Egyetlen karácsonyfa élete alatt 1 tonna CO2-ot hasznosít.
A karácsonyfa-ültetvény számos állat számára nyújt menedéket és élőhelyet.
Legtöbbször olyan területeken termesztik, ami más kultúrnövény számára nem megfelelő.
Csak nagyon indokolt esetben használnak a termesztése során növényvédő szereket
Az ültetvényekben a kivágott fákat folyamatosan új csemetékkel pótolják.
Környezetbarát, újrahasznosítható szerves anyag (lásd fent).
A hulladékszállító cégek által begyűjtött karácsonyfa legtöbb esetben komposzttelepre kerül

Élő fenyő – ellenérvek

A lehulló fenyőtű szemetel.
A fák allergéneket, pollent, gombaspórákat és atkákat hordozhatnak.
Termesztésükhöz növényvédő szereket használnak.
Az importból, főleg Dániából származó fenyőket kamionokkal nagy távolságról szállítják hozzánk.
Gondot jelent a tartóba befaragni és a lakásba bevinni.

Ha van egy nagyobb terület a kertben, mi magunk is telepíthetünk karácsonyfaültetvényt. Ehhez erdészeti csemetekertekből vagy faiskoláktól vásárolhatunk cserepes szaporítóanyagot.