Milyen a jó vetőmag? Ezt nézd a csomagoláson!

Amikor zöldségvetőmagot vásárolunk, jó ha tudjuk, hogy mi van a tasakban, de azt is, hogy mi van a tasakon. Milyen jelölésekre kell odafigyelnünk, és mit jelentenek ezek? Mi a különbség a mag és a vetőmag között? Bevezetés a vetőmagok világába.

A mag olyan különleges növényi rész, amely állandóan és önállóan képes új generációk létrehozására. Génjeibe óriási információtömeg van belesűrítve, amely a belőle fejlődő növény legapróbb tulajdonságait is tartalmazza. A vetőmag azonban még ennél is több! Különös gonddal megtermelt, vetésre előkészített faj- és fajtatiszta, minősített mag, amely megfelelő fajtatulajdonságokkal és értékmérő tulajdonságokkal bír.

A profi termelők számára a hazai és külföldi vetőmagcégek nagy kiszerelésű, 500-1000 szemes vetőmagokat kínálnak, amelyek többsége üzletben nem vásárolható meg. A hobbikertészek az úgynevezett „színes tasakos” magok közül választhatnak, külföldi és hazai forgalmazóktól egyaránt. Egyes cégek a profi fajtákból, főleg hibridekből is készítenek házikerti kiszerelést, aminek az ára jóval magasabb az áltagosnál, de a biológiai értékük, termőképességük is jóval nagyobb.

A hazai gyártású vetőmagok előnye, hogy a nálunk közkedvelt magyar nemesítésű fajtákat is megtaláljuk a választékban. A külföldi magok között is érdemes böngésznünk, mert sok különleges növényt és fajtát kínállnak, amit érdemes kipróbálni.

Jelölések

A házikerti vetőmagok tasakjain a faj és a fajtanév mellett rövid képes, vagy többnyelvű ismertető tartalmazza a vetéshez szükséges alapvető ismereteket. Ezen kívül szerepel még a vetőmag mennyisége (grammban, vagy szemszámban), a fémzárolás ideje, a fémzár, vagy a vetőmag tétel száma, illetve annak érvényességi ideje is, ami a fémzárolás után 2-4 év.

Némely tasakon találunk „növényútlevél” feliratot, azaz a növény-egészségügyi követelményeket tanúsító hatósági címke, ami az EU-n belüli szállításhoz rendelet ír elő. Ezen betűkódok szerepelnek, ami a következőt jelenti:

A - botanikai név és fajtanév
B - kiállító ország kódja vagy regisztrációs szám
C - nyomonkövetési kód (vonalkód vagy QR kód) 
D - származási EU tagállam kódja vagy származási harmadik ország neve vagy kódja.

A növényútlevél igazolja, hogy a termesztés és előállítás a növény-egészségügyi követelmények betartásával történt, és jó esetben egészséges szaporítóanyagot vásároltunk. Ha bármi probléma, reklamáció merül fel, ezen kódok alapján visszakövethető a termék útja a termelőig.

Kereskedelmi forgalomba csak minősített és fémzárolt vetőmag kerülhet. A fajta és a vetőmag minősítést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a NÉBIH végzi. Ha egy vetőmagtételt fémzároltak, akkor az azt tanúsítja, hogy a vetőmag forgalomba hozható, és a tétel megfelel a jogszabályi elő írásoknak. Ez szavatolja, hogy minden tasakba kiváló minőségű, fajtatiszta és fajtaazonos vetőmag kerül. Ez védi a fajtának és nemesítőjének hírnevét és biztonságot nyújt a termelőnek is.

A nagy termőképességű zöldségfajták jó minőségű, fémzárolt vetőmagja nem olcsó mulatság, fajtól függően szemenként akár 50-100 forintba is kerülhet. Ezért nagyon fontos, hogy minden szeme kicsírázzon, és egészséges növény fejlődjön belőle. Bár néhány jól bevált, konstans fajtából saját használatra magot fognak a házikerti termelők, a fajták engedély nélküli továbbszaporítása tilos. Ez ellen a nemesítők a hibrid fajták előállításával védekeznek, amit a fajta neve mellett F1 jelölés jelez.

Értékmérő tulajdonságok

A vetőmag használati értékét az úgynevezett értékmérő tulajdonságok határozzák meg. A minősítéshez ezen tulajdonságok laboratóriumi vizsgálatát kötelezően el kell végezni törvényben előírt mennyiségű minta alapján.

A faj- és fajtaazonosságot még a vetőmagtermesztés során tartott szántóföldi szemlék során, illetve utólagos kitermesztés útján ellenőrzik. Laboratóriumi körülmények között vizsgálják a tisztaságát, hogy mennyi törött, beteg éretlen, esetleg más növénytől származó (idegen) mag, illetve hulladék (talajszemcse, szárrész, törött mag) van benne. 70%-nál alacsonyabb tisztaságú, illetve karantén gyom (pl. aranka, maszlag) magját tartalmazó vetőmagtétel nem kerülhet forgalomba.

Vizsgálják a magvak csírázóképességét és csírázási erélyét is, megszámolják a szabványban meghatározott laboratóriumi körülmények között, meghatározott idő alatt fejlődött csíranövényeket. A zöldségnövények magvainak átlagos csírázóképessége 80-90%. Ezt a csírázóképességet azonban csak néhány évig őrzik meg, ez az idő növényfajonként eltérő:

1 évig csíraképes a fekete gyökér, a metélőhagyma, a pasztinák és a rebarbara vetőmagja.
2-3 évig csíraképes a csemegekukorica, a petrezselyem, a póréhagyma és a spárga vetőmagja.
3-4 évig csíraképes a bab, a cékla, a csillagtök (patisszon), a paprika, a sárgarépa, a sóska, az Új-zélandi spenót, a vöröshagyma és a zeller vetőmagja.
4-6 évig csíraképes a fejes saláta, a káposztafélék, a paradicsom, a retek, a spenót, a sütőtök, a tojásgyümölcs és a zöldborsó vetőmagja.
6 évig csíraképes a görögdinnye,
6-8 évig a spárgatök (főzőtök),
8 évig az uborka,
8-10 évig pedig a sárgadinnye vetőmagja.

A csírázóképesség megőrzésének feltétele a megfelelő tárolás. Felhasználásig száraz, hűvös körülményeket tartani, nem célszerű hűvös dohos pincékben tárolni a vetőmag tasakokat. A vetőmagot a papírborítón belül csíramegőrző tasakba csomagolják, ezért a bontatlan zacskóban jól viselik a vetőmagok a szállítás, átrakás, tárolás során adódó szélsőséges körülményeket.

Jó hír tehát, hogy az egyes növényfajok csírázóképességi idejének ismeretében az előző évről megmaradt vetőmag az érvényesség lejárta után is használható. A felbontott tasakok légmentesen lezárt fémdobozban, vagy befőttes üvegben, 10-12 oC-on tarthatók el csekély minőségromlással a következő idényig. A legbiztosabb azonban az, ha csak annyi vetőmagot vásárolunk, amennyit az adott évben el is vetünk.

A csírázási erély a csírázás gyorsaságának mérőszáma. A gyorsabban csírázó magból kelő csíranövény kezdeti fejlődése is jobb, így a palántakori betegségek kialakulásának esélye kicsi.

A minősítő vizsgálatok során a szakemberek megvizsgálják a magvak egészségi állapotát is, színét, szagát, az esetleges károsítók (pl. babzsizsik) jelenlétét. Több gombabetegség a vetőmaggal terjed, ezért fontos a fertőzött vetőmagtétel kiszűrése.

Vizsgálják továbbá a nedvességtartalmat is. A zöldségnövények magja 10-15% nedvességet tartalmaz, míg az olajos magvak (pl. tök) 9-10%-ot. Az eltarthatósági idő növelése céljából a gyártók a természetes nedvesség-tartalmat szárítással további 5%-kal csökkentik, amit fóliatasakba zárva megőriz a mag.

Az ezermag-tömeg, a sűrűség és az osztályozottság is lényeges tulajdonság. Az utóbbi azért fontos szempont, mert egyforma nagyságú magok géppel egyenletesebben vethetők el, egyöntetűbb a kelés és ezáltal az érés is. Az ezer-magtömeg értelemszerűen 1000 darab mag grammban kifejezett súlyát jelenti. Ennek ismerete azért fontos, hogy ki lehessen számolni a szükséges vetőmag mennyiségét. 

A használati érték, a tisztasági százalék és a csírázási százalék alapján azt mutatja meg, hogy a vetőmagtételnek hány tömegszázaléka az értékes rész.

A forgalomba kerülő vetőmagot értékmérő tulajdonságai alapján három minőségi osztályba sorolják: I. osztályú, II. osztályú, illetve „csak külön engedéllyel hozható forgalomba”.

Vetőmagkezelési eljárások

A vetőmagot a vetés és a kelés egyenletessége, valamint a növény fejlődésének serkentése, kórokozókkal szembeni védelme érdekében különböző módon kezelik. Éppen ezért a vetőmagot tilos megenni vagy megkóstolni! Étkezési célú csíráztatásra csak kifejezetten arra a célra termesztett és értékesített kezeletlen (bio) mag használható!

A legtöbb vetőmagot csávázzák, azaz a mag felszínét olyan növényvédő (csávázó) szerrel vonják be, ami a mag felületén, illetve közvetlenül a maghéj alatt megtapadó károsítókat elpusztítja. A csávázás korszerű módja az úgynevezett inkrusztálás, amely során a mag felületét növényvédő szerrel átitatott, vékony filmszerű, általában élénk színű (kék vagy rózsaszín) anyaggal vonják be. A szer a mag talajba jutásakor fejti ki hatását, védelmet nyújt a növény fejlődésének kezdeti szakaszában a palántakori betegségekkel szemben. A vetőgép nem koptatja a mag felszínét, könnyebb a szemenként vetés, mert nem tapadnak össze szemek. Az élénk színnek köszönhetően jól ellenőrizhető a vetés. Az inkrusztált vetőmag vetésekor a csávázószer nem tömíti el a manapság használt precíziós szemenként vető gépek vetőelemeit.

Az apró magvakat (pl. hónapos retek, petrezselyem, sárgarépa) rendszerint drazsírozzák, amelytől tömege többszörösére nő, és alakja gömbölyű lesz, így könnyebb a vetése. A hosszú csírázási idejű vetőmagokat előcsíráztatják, így javítják a kelési százalékot és csökkentik a tenyészidő hosszát.

A hőkezelés a dughagymánál általános eljárás, amelynek hatására a magszár-kezdemények visszafejlődnek.

A szőrős, vagy kapaszkodókkal borított magokat (pl. paradicsom, sárgarépa) koptatják, ami megkönnyíti a szemenkénti vetést.

Különleges vetőmag kezelési eljárás a gamma-besugárzás, amit a mák, illetve a majoránna esetében alkalmaznak. E két növény a jó keléshez megfelelő állománysűrűséget igényel, ám később a sűrű állomány visszaveti a fejlődésüket, ezért egyelni kell. A sugárkezelt magok is kicsíráznak, serkentve ezzel a többi kelését, ám még csíranövény korban elpusztulnak. Általában 30-40%-ban kevernek a kezeletlen maghoz besugárzott magot.

Bio és vegyszermentes vetőmag

Manapság egyre nagyobb az igény a bio vagy öko vetőmagokra. Az ökológiai gazdálkodás, bio növénytermesztés alapja az ellenőrzött ökológiai termesztésből származó vetőmag, hagyma vagy vetőgumó. A NÉBIH az Európai Bizottság 889/2008/EK rendelete értelmében létrehozta az öko vetőmagok adatbázisát, ami itt található: https://portal.nebih.gov.hu/oko-vetomag

Az öko vetőmagok kínálata meglehetősen szerény, így az ökológiai termesztéssel foglalkozók, illetve az ökotudatos hobbikertészek alkalmazhatnak hagyományos gazdálkodásból származó kezeletlen, csávázatlan, ún. vegyszermentes vetőmagokat is, amelyek ugyanolyan nagyüzemi, növényvédő szereket is alkalmazó termesztésből származnak, mint bármely hazánkban kapható fémzárolt zöldség vetőmag. A különbség annyi, hogy a magokat betakarítása után nem csávázzák. A belőlük termelt növényből már nem mutatható ki semmilyen mérgező szermaradvány.

Reklamáció

Előfordul, hogy nem az a faj vagy fajta volt a tasakban, mint ami a képen vagy a megnevezésben szerepelt. Előfordul az is, hogy a mag nem jól csírázik, bár nehezen bizonyítható, hogy a mag-e az egyedüli oka. Vetés előtt célszerű előcsíráztatni a magokat nedves papírtörlő vagy vattakorong között. Ezzel egyúttal csírázási tesztet is végzünk, ellenőrizhetjük, hogy valóban kicsírázik a 80-90%.

Ha vetőmagot vásárolunk fontos, hogy őrizzük meg a csomagolást és blokkot. Apróságnak tűnik, de a színes tasakot úgy bontsuk fel, hogy a rányomtatott információ ne sérüljön. Ezek alapján tudják visszakeresni a probléma okát. Ha problémánk van a vetőmaggal, a legcélszerűbb az üzletet felkeresni, ahol vásároltuk.