Miért pusztulnak a fenyők a kertekben?
A fenyőpusztulás jelenleg az internet egyik slágertémája. Sajnos, sok olyan cikk jelenik meg, amelyek nélkülözi a szakmaiság minden formáját. Járjuk hát körül a problémát a rendszertani és élettani alapoktól, megelőzéstől kezdődően a védekezési lehetőségekig.
Rendszertan, élettan, származás
Először is tudnunk kell, hogy nem minden fenyő örökzöld! Vannak lombhullató fajok, mint például a vörösfenyő (Larix), mocsári ciprus (Taxodium), mamutfenyő (Metasequoia). Ugyanakkor nem minden örökzöld fenyő, gondoljunk csak a népszerű babérmeggyre.
A fenyőalakúak rendjébe tartoznak pl. az araukáriafélék (Araucariaceae), fenyőfélék (Pinaceae), tiszafafélék (Taxaceae), ciprusfélék (Cupressaceae). A ciprusfélék családjának tajgai tartoznak a tuják (koreai, nyugati, óriás, vagy életfa, kínai tuja) és a hamisciprusok (Chamaecyparis) és boróka (Juniperus) is.
Miért is fontosak a rendszertani és az élettani ismeretek, és az egyes fenyőfélék szárazási helye? Mert ezeknek a növényeknek más és más az éghajlati, talaj- és biológiai igénye.
Az egytűs fenyők, jegenyefenyő (Abies) és lucfenyő (Picea) szeretik a párás, nedves környezetet, a hegyvidéki klímát. A többtűs fenyők, pl. erdei, fekete fenyők délről származnak, és jobban bírják a szárazságot. A fenyőféléknek, akárcsak a többi nyitvatermőnek, nincsenek hajszálgyökerei, ezért a víz és más tápanyagok felvételéhez fonalas gombák segítségére szorul, azokkal él szimbiózisban.
A tuják, hamisciprusok igényei is eltérőek. A cédrusoknak jobban kedveznek a hazai éghajlati viszonyok.
A klímaváltozás nem okoz gondot minden fenyőnek. A talajigényük is eltérő, de a fenyők többsége általában a savas pH-t kedvelik. Figyelni kell a szimbiózisban élő gombák igényeire is.
A nedvesség, vagyis annak hiánya már komolyabb probléma. A csökkenő csapadékmennyiség nem csak a fenyőknél, de a lombos fáknál (pl. bükk) is gondot okoz.
A tűlevelű fenyőknél 2-3-4 évente élettani levélhullás következik be. A régi leveleit lehulltja a fa és sokan ezt betegségnek gondolják.
Tápanyagproblémák
Nem csak a víz hiánya vezet a növények legyengüléséhez. A tápanyaghiány is csökkenti a gyantaképződést, így könnyebben támadnak a rovarok (lásd később). A tápanyaghiánytól sárgul, megbetegszik a növényünk.
A fenyőerdőkben a lehullott tű ott marad a fa alatt és komposztálódik, majd tápanyagként visszakerül a talajba. A kertben összegyűjtünk minden lombot, füvet és így csökken a talaj tápanyag- és szervesanyag-tartalma. Liebig minimum törvénye szerint a növények növekedésében mindig az a tényező a meghatározó, amelyik minimumban van. Tehát, ha egy elem hiányzik a talajból, akkor a fejlődés mértéke nem lesz maximális, de pl. nem lesz elegendő gyanta, vagy viasz sem a levélen.
A fenyők augusztusban készülnek a télre, növesztik a gyökerüket, ha nincs elég tápanyag, akkor a levelekből vonja el azt, és őszre lesárgul a fenyőnk. Tehát fordítsunk megfelelő figyelmet a tápanyag-utánpótlásra.
Fajtaválasztás
A klímánk melegszik, tehát egy kicsit délebbre kell menni új fajtákért. A nemesítéseknél is figyelembe kellene venni a déli növényeket. Törökország, Olaszország, Spanyolország lehetne a kutakodás célpontja. Nagyon fontos, hogy az új növényekkel ne hozzunk be új kártevőket! Kerüljük a nyaralásból származó "zsebimportot"!
Ilyenek lehetnek a mandulafenyő (Pinus pinea), a tengerparti fenyő (Pinus pinaster), az aleppói fenyő (Pinus halepensis), a török jegenyefenyő (Abies bornmuelleriana).
A sövénytuják kiváltására más lomblevelű örökzöldek is szóba jöhetnek. A babérmeggyen és a korallberkenyén (Photinia) túlmenően jó választás lehet a cserjés gamandor (Teucricum fruticans), az olajfagyal (Phillyrea), vagy az illatcserje (Osmanthus). Óva intenék mindenkit attól, hogy egyféle növényt ültessen tömegesen! Már látszik a tuját leváltó babérmeggy-láz vége; egyre több újabb betegsége és kártevője van!
Kártevők, kórokozók
Magyarországon a kártevők megfigyelésére, monitorozására nem igazán fordítunk figyelmet. Ausztriában kutyák keresik a fákban a cincéreket. Tíz évvel ezelőtt már Erdélyben szúcsapdák védték a fenyveseket. A vízhiányban szenvedő fenyőket a gyantaképződés hiánya miatt könnyen támadják meg a kéreg és a farész kártevői.
A szúbogarak (pl. betűző szú, púpos, tuja, boróka szú) okozzák a legtöbb fenyő pusztulását.
A kórokozó gombák is sok gondot okoznak. Vannak, olyanok, amelyek a gyökereket támadják, vannak levélkárosítók, de némelyek a törzset sem kímélik.
Nálunk nem csak az erdővédelem gyengélkedik, de a kertek szakszerű kezelése is gyerekcipőben jár. Nincsenek megfelelő szakemberek, engedélyezett növényvédő szerek, sőt a feromonok sem állnak rendelkezésre, mint a környező országokban.
A tuják pusztulása a boróka-tarkadíszbogár (Lamprodila festiva) számlájára került. Még sok mindent nem tudunk róla. Nincs megfelelő kutatás az életmódjáról, a növényvédő szerek hatékonyságáról, engedélyezett készítmények is hiányoznak.
A fenyőknek nagyon sok kártevője és betegsége van. A probléma meghatározása nélkül felelőtlenség permetezési javaslatot adni.
Tehát akkor megmenthetők-e fenyők, vagy mi a teendő?
A kérdés elég összetett választ igényel. Először is új növényeket, fajtákat kell kipróbálni. A kert tervezésnél már figyelembe kellene venni a talajt, a klímát, a fajtákat, pH-igényt, ki kell építeni az öntözés lehetőségét. A meglévő növényeket tápláljuk, öntözzük. A fenyők nem igényelnek állandóan vizet, és csak a csepegtető öntözéssel érjük el a gyökérzónát. Ha már jól érzik magukat, megindul a gyantaképződés, a fenyők védekező mechanizmusa.
Használjunk rovarcsapdákat, érje el a szakmai szövetség, hogy legyen feromoncsapda, engedélyezett növényvédő szer!
Mérjük a talajnedvességet és a pH-t.
Konkrét szaktanácsot adni egy ismeretlen problémára felelőtlenség lenne. Rengeteg fenyőfajta van, nem ismerjük a talajt, pH-t, az öntözővíz tulajdonságait, a gondot okozó kártevőt, így nem készülhet javaslat a megoldásra.
Keressünk megbízható szaktanácsadót, aki feltárja a problémát a helyszínen, és személyre szabott tanácsot tud adni!
Both Gyula
Növényvédelmi és agrokémiai szakmérnök
Eü. gázmester
Ez is érdekelheti még:
Sürgősen védekezni kell a takácsatkák ellen a tujákon
Miért nem hat a növényvédő szerem?
Rajzik a boróka-tarkadíszbogár!