Másodvetés, dupla szüret

A nyár derekára észrevehetjük, hogy a kert egyes területein az ágyások megüresedtek. Az okos kertész viszont nem hagyja parlagon a területeket jövő tavaszig, hanem másodvetésű növényekkel hasznosítja azt. Nézzük, mit vethetünk most!

A magára hagyott kertben könnyen elszaporodnak a gyomok. Leginkább az igénytelen egyéves és évelő egy- és kétszikűek, pázsitfűfélék, rosszabb esetben parlagfű veszi át az uralmat a terület felett, de a disznóparéjfélék (szőrös disznóparéj, karcsú disznóparéj), vagy a kakaslábfű és a vadzab is hamar elterjed a művelés nélküli területen.

A másodvetésnek már az alapból előnye, hogy a főnövény lekerülése után hasznos zöld kultúra takarja a talajfelszínt, ezzel elnyomva a gyomokat és megelőzve a terület gyommagkészletének feldúsulását. Ezek a területek nagyon jól bevethetők újra, így aztán egészen a fagyokig lehet majd szüretelni a friss zöldséget a kertből. A másodvetésben számos zöldség magját elvethetjük, amelyek a kitolódó nyár miatt szinte biztosan be is fognak érni. 

Előkészületek

Másodvetés előtt ugyan nincs idő olyan precíz talajelőkészítésre mint tavasszal, viszont az fontos, hogy a növénymaradványokat takarítsuk le a területről. A talajt lazán dolgozzuk meg egy kapálás, vagy egy rotakapás átmunkálás elégséges lesz. Ha a talaj laza, homokos és tápanyagokban szegény, célszerű lehet érett komposztot vagy granulált szerves trágyát is bele rotálni a másodvetés előtt.

Amennyiben viszont agyagos, szalonnás szerkezetű a talaj, akkor egy kis folyami homokkal lazítsuk a szerkezetét. A jól elmunkált, gereblyézett, tiszta ágyásokba elvethetjük a zöldségféléket.

Meleget is, hideget is fúj

A júliusi vetésű növényeknek meg kell birkózni mindkét problémával, azaz az augusztusi kánikula, és az október végi hidegek is fenyegetik őket. Ennek okán célszerű vagy rövid tenyészidejű, melegkedvelő növényeket ültetni, amelyek még szeptemberig beérnek, vagy olyan hosszabb tenyészidejű fajtákkal kísérletezni, amelyek elviselik az október végén, november elején kialakuló hűvös nappalokat, esetleg fagyos hajnalokat is.

Milyen növényeket vessünk? 

Jó választás másodvetésben salátaféléket, akár fejes salátát, akár tépősalátát, például mizunát termeszteni. Ezek a növények viszonylag gyorsan fejlődnek, hamar hozzák a zöld részeket.

Bab

Kimondottan javasolt másodvetésben babot termeszteni. A bab önmaga után kifejezetten jó állapotú, nitrogénben gazdag talajt hagy, így a jövő évi veteményt is erősítjük már bab másodvetéssel. A bokorbabok kimondottan alkalmasak ilyen célú hasznosításra. A vetőmagot 5 cm mélyre, 5-8 cm tőtávolságra ültessük.
A sorok között 30-35 cm szélességű művelő utat hagyjunk. A zöldbab elég vízigényes kultúra, fontos a rendszeres, 15-20 mm-es vízadagokkal történő öntözés. Jó vízellátottság mellett a zöldbab hüvelye kevésbé lesz szálkás.

Borsó

Jó ötlet borsót telepíteni a felszabaduló parcellákba. A babhoz hasonlóan nitrogénmegkötő növény, jó talajt hagy maga után a következő évi kultúra számára. Akár augusztus végéig megpróbálható a borsó vetése, viszont fel kell készülni a sűrű öntözésre, ugyanis keléskor és virágzásban nagyon igényli a folyamatos vízutánpótlást. A friss zöldborsót szeptembertől lehet szedni.

Cékla

Sokoldalú, egészséges növény a cékla, amely július végi, augusztus eleji vetéssel másodnövényként is sikeresen termeszthető. Házikertben 30-35 centis sor- és 15-20 centis tőtávolságra célszerű vetni, a vetésmélység 3-4 cm legyen. A vetőmag-szükségletet ilyenkor a szokásosnál többre, 6-8 dkg/100 m2-re tervezzük.
A cékla strapabíró növény, a kétnaponkénti öntözésen, valamint a kapáláson és gyomláláson kívül különösebb ápolást nem igényel. Választhatóak hagyományos fajták, mint a Detroit, illetve különlegesebb csíkos húsú fajta is, mint a Chioggia. Különösen salátába jók a bébicéklafélék.

Retek

Érdemes a nagytestű októberi, úgynevezett sörretket vetni másodvetésben. Július végén, augusztus elején viszont vethetők az őszi-téli fajták, amelyek lényegesen nagyobb gumót fejlesztenek, tenyészidejük is hosszabb, kb. 61-100 nap. Ismertebbek fajták közé tartozik az Erfurti kerek fekete és a Müncheni sörretek. Pudvásodásra nem hajlamosak, hűvös helyen, télen is tárolhatók.

A sörretek nem tűri az árnyékot és a félárnyékot, ezért szőlősorokba vagy gyümölcsfák alá ne vessük! Ilyen helyen megnyúlik, nagy levelet és apróbb gumókat képez. A hőmérséklettel szemben különösebben nem igényesek. 13-15 oC körüli hőmérséklet számukra az optimális, így az őszi hűvösebb éjszakák sem okozhatnak gondot termesztésben. Káliumigényesebbek a többi zöldségfélénél, ezért a káliumot tápoldatozással célszerű pótolni.

Sárgarépa

Jól megmunkált, kertszerű talajba rövid tenyészidejű sárgarépát is célszerű lehet vetni, ilyen például az Amszterdam fajta. Számítani kell azonban rá, hogy a sárgarépa is keléskor igényli a vizet, ezért célszerű öntözni.

Káposztafélék

Viszonylag hosszú tenyészidejűek, de az őszi fagyokat jól toleráló növények a fejes káposztafélék, vagy a karalábé. Másodvetésben célszerű viszont palántát ültetni, mivel strapabíróbb növény lesz, mint a magról kelt. Az augusztusi kánikulát öntözés nélkül nehezen viselik.