Készítsünk levélből komposztot
Hullnak a falevelek, és nem tudunk mit kezdeni velük. Jobb híján elégetjük, a kukába rakjuk, vagy kihordjuk az árkokba. Pedig a komposztált lomb értékes kerti talajjavító és tápanyagpótló anyag.
Zsákos komposztálással két év múlva akár magában a komposztos zsákban nevelhettünk zöldségeket, epret a kertben vagy a teraszon.
A zsákos komposztálás lassabb, de egyszerűbb és helytakarékosabb módszer a ládás vagy hálós megoldásnál. Egyrészt nem kell megépítenünk a szerkezetet, elég néhány nagyobb méretű, vastagabb falú kukászsák, amit egymásra halmozva bárhol tárolhatunk. Vegyük figyelembe, hogy a zsákban kevesebb levegő (oxigén) a bomlási folyamat lassabb. A komposztálási folyamatot adalékanyagokkal, komposztaktivátorokkal, vagy egyszerűen jó minőségű (élő) kerti talaj bekeverésével felgyorsíthatjuk.
A vékonyabb levelek gyorsabban, a vaskosabbak (dió, tölgy, platán, bükk) lassabban bomlanak. Már a legelején szeretném eloszlatni azt a tévhitet, hogy a diólevél nem komposztálható. Az interneten megtalálható az a tanulmány, amiben 2012-ben a Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Agrár-környezetgazdálkodási Tanszékének munkatársai bizonyították, hogy akár 70 %-os arányban is bekeverhető a komposztba a dió lombja. Kilenc hónapos bomlási idő után a csírázás- és növekedésgátló hatású juglon teljesen lebomlik, így káros hatása nem érvényesül a komposztban.
Gyorsabban bomlik a lomb, ha összedarabolva tesszük a zsákba. Ezt végezhetjük mulcsozós fűnyíróval, aminek a puttonyába összegyűjtjük a leveleket. Az külön jó, ha kis mennyiségben nedves fűnyesedék is kerül a levelek közé. Másik módszer a lombszívó, ami szintén összedarabolja a leveleket.
A fekete kukászsákban gyűjtött lomb rétegei közé szórjunk kerti földet vagy az „öregkomposztot” és kevés pétisót. Az előbbiek talajmikrobákat tartalmaznak, amelyek lebontják a leveleket, a meszet és nitrogént is tartalmazó pétisó pedig táplálja a mikrobákat, és ellensúlyozza a lombkomposzt savanyú kémhatását.
A kereskedelemben kapható komposztgyorsító adalék (talajaktivátor, komposzttea), amit szintén rétegenként szórjunk a levelek közé. Fontos, hogy ne préseljük össze nagyon a zsákok tartalmát, hogy elég levegő maradjon a folyamat elindulásához.
A kész alapanyag tetejére locsoljunk 2-3 deciliter vizet. Ha nedvesen gyűjtöttük a leveleket, akkor ezt elhagyhatjuk. Néhány hét után a zsák tartalma negyedére esik össze, úgyhogy nyugodtan teletehetjük. A lazán rakott zsákot mozgatni is könnyebb.
A komposzt lebomlásához levegőre van szükség, ezért a megtelt zsákok oldalát egy késsel 10-15 cm-enként lyuggassuk ki. Levegőtlen körülmények között a zöldhulladék lassabban bomlik, és bűzös metángáz keletkezik. Ezért kell levegőt juttatni a zsákokba.
A zsák száját zsinórral átkötve zárjuk le, úgy, hogy könnyen ki tudjuk oldani. A komposztot ugyanis időnként át kell forgatni. Ha kisebb zsákokba gyűjtünk, akkor egyszerűen csak megrázzuk a tartalmukat. Ha túl száraz az anyag, 1-2 deciliter vízzel nedvesítsük át. Fontos, hogy ne folyjon a víz. Ha túl nedves az anyag, akkor néhány napig hagyjuk nyitva a zsák száját, hogy száradjon.
Gyorsabban bomlik az anyag, ha a zsákokat melegebb helyen, garázsban vagy száraz pincében tartjuk. A komposztos zsákokkal körülbástyázhatjuk a kertben a hidegérzékeny növényeket.
A félig bomlott lombkomposzt jó talajtakaró anyag. Cserjék köré és évelőágyásba szórva megakadályozza a gyomosodást. Ehhez azonban legalább 8-10 cm vastagon kell szétteríteni.
A kész zsákos komposztban akár a teraszon is termeszthetünk paprikát, paradicsomot, szamócát, salátát, 60-70 cm vastag komposztrétegben akár újburgonyát is, töltögetés nélkül. Hajtsuk le a zsák száját a megfelelő magasságig, és a fagyok elmúltával palántázzuk ki a növényeket. Kaphatók kifejezetten balkontermesztésre való alacsonyabb növekedésű, kisebb termésű (snack) paprika-, paradicsom-, uborka-, padlizsán-, cukkíni-, patisszonfajták is.
Pap Edina
kertészmérnök