Kellemetlenkedő ízeltlábúak a házban
Néha, látszólag minden ok nélkül félelmetes kinézetű ízeltlábúak bújnak elő a sötétből, vagy tömeges megjelenésükkel okoznak pánikot. Néhányuk okolható a rovarfóbiákért. Ha azonban közelebbről megismerjük őket, kiderül, hogy nem is olyan félelmetesek.
A védekezés alapja a tisztántartás. Ha rendszeresen takarítunk, olyan helyeken is, ahol ritkán járunk (tároló, pince, kazánház), akkor előfordulásuk valószínűsége a lakáson belül kisebb.
A házi poratka (Dermatophagoides pteronyssinus) elszaporodása elsősorban a relatív páratartalomtól függ, amely fontos tényező. Az atkák száma a lakáson belül a magasabb páratartalmú helyiségekben a legnagyobb; ez tipikusan a hálószoba, és azon belül is az ágy. Emberi környezetben fő táplálékuk a bőrről leváló elszarusodott hámsejtek, valamint az azokon megtelepedő mikroszkopikus gombák. A felhám zsírtartalmát ezek a mikroszkopikus gombák előemésztik, így alkalmas táplálékká alakítják azt a poratka számára. Egy felnőtt emberről naponta kb. 1 gramm felhám válik le.
A házi poratka ürüléke, váladéka, testtörmeléke és az elpusztult atka is antigén természetű fehérjéket tartalmaz, ami az allergiára hajlamos embereknél erős könnyezést és orrfolyást (szénanáthát), asztmát, hurutot, bőrkiütést, viszketést, valamint bőrgyulladást okozhat. Az allergia kialakulásához ismételt, rendszeres kitettség (expozíció) szükséges. A tünetek általában akkor jelentkeznek, ha az 1 gramm házi porban lévő atkaszám eléri a 10 ezret.
Az egyvonalas vaspondró (Megaphyllum unilineatum) elhalt növénymaradványokkal, gombákkal, algákkal táplálkozik, és leggyakrabban a talajban és az avartakaróban elrejtőzve él. Ismert biológiai sajátossága az invázióra való hajlam. Az egyedek tömeges megjelenésének pontos oka nem ismert. Lehet pl. az élőhely alkalmatlanná válása, egyrészt a táplálékforrás csökkenése, másrészt a mikroklimatikus viszonyok tartós megváltozása. A megfelelő szaporodó- és peterakó helyek felkeresése (tavasszal); a megfelelő telelőhelyek felkeresése (ősszel) is lehet az ok. A vaspondró-invázió a lakosság számára sok kellemetlenséget okoz, riasztó lehet.
Az érdes pinceászka (Porcellio scaber) éjjelente a húsos terményekben (burgonya, sárgarépa, hagyma, zöldség, gyümölcs) szabálytalan alakú üregeket, lyukakat rág. A lakásba leggyakrabban az élelmiszerekkel hurcoljuk be, de ősszel a hideg elől oda be is húzódik. A legegyszerűbb és a legolcsóbb módszer az érdes pinceászkától való megszabadulásra az, ha cserépbe tett nedves mohával mesterséges búvóhelyet készítünk neki. Az ászkák abban összegyűlnek, s így könnyebben kitessékelhetjük őket.
Az ezüstös pikkelyke, vagy ezüstös ősrovar (Lepisma saccharina) az ősidőkből származik, még a csótányok előtt, körülbelül 300 millió éve jelent meg a Földön. 2-5 évig él, akár egy évet is kibír élelem nélkül. Ha a rovart megfogjuk, ezeknek a pikkelyeknek nagy része az ujjunkhoz tapad. Keményítő- és szénhidráttartalmú anyagokat kedvel, de gyapjúféleségeket, bőrárukat is megrág, akárcsak ragasztóanyagot, papírt, fényképeket, cukrot és lisztet. 22 és 27 °C között érzi magát a legjobban. Világosban, vagy ha megzavarják és veszélyben érzi magát úgy mozog, hogy gyorsan megtesz egy szakaszt, egy időre mozdulatlanná dermed, majd ismét gyorsan megtesz egy másik szakaszt. Fürdőszobában, mellékhelységekben, nedves helységekben gyakori.
A kemencehalacska (Thermobia domestica) a meglehetősen magas hőmérsékletet kedveli és sötétben aktív. 38 °C az optimális számára, de egy ideig 50 °C-on is életben marad. Keményítőben gazdag táplálékot fogyaszt. Az élelmiszerekben ritkán tesz kárt, a lakásokban inkább papírt (különösen ragasztott könyveket) fogyaszt. Akár két-három évig is él.
A szemetes zugpoloska (Reduvius personatus) rendszerint lakásokban, poros sarkokban és bolygatatlan zugokban él. Öreg házakban, pajtákban, csűrökben, nádfedelű helyiségekben, nedves, sötét, elhanyagolt szobákban, lomtárakban fordul elő. A lárvák környezetük anyagaival, porral, málladékrögöcskékkel borítják egész testüket, ezáltal kitűnően beleolvadnak környezetükbe.
Rendszerint lomha mozgásúak, de gyors mozdulatokra is képesek. A házakban előforduló rovarokkal táplálkoznak. Legyeket, bogarakat, kabócákat is megtámadnak. Az ágyi poloskának komoly ellensége. Nagyon hasznos rovar!
Both Gyula
szaktanácsadó, egészségügyi gázmester
Ez is érdekelheti:
Élelmiszer-kártevő rovarok a lakásban
