Időszerű növényvédelmi teendők a közterületeken 2015. évi 11. levél -Zsigó György
► Lassan imágóvá alakulnak a zöld vándorpoloska lárvái. Soktápnövényű, a kertek zöldséges ágyásaiban és a
gyomokon is jól érzi magát. (A fotón is csattanó maszlag termésén láthatják a különböző fejlettségű lárvákat. )
Jó hatásfokkal védekezni sem lehet ellene, hiszen a kerítésen belül is permetezni kellene. Egyébként jelentős
kártevőnek sem mondható, szivogatásával túlzottan nem sanyargatja a közterületi növényeket.
A nyári tápláléknövényeikről indítják a telelésüket. Ekkorra már, mint kifejlett, zöld vállas poloskák repülnek be
a lakásokba, bújnak el a redőnytokokban. Az „utcáról bemászó büdös bogarakra” panaszkodnak a lakosok,
azonnali permetezést követelnek. Ekkor sincs sok értelme a kezelésnek. A telelőre vonuló példányok folyamatosan pótlódnak. Jól repülnek, nagy távolságból is megtalálják a számukra kedvezőnek ítélt búvóhelyet.
A védekezéssel, csak a permetezés időpontjában a fákon tartózkodó példányokat pusztíthatnánk el.
(Úgy tűnik, hogy egyik kedvenc közterületi tápnövényük a kőris. Újbudán csak kőrisekkel szegélyezett házakból
jöttek a telefonos bejelentések. A fák kora őszi permetezésével, nagyban csökkent a panaszáradat. Azonban a
későbbi berepülők ellen, ott sem tudtunk védekezni.) Barna színváltozata is létezik.
A paradicsomon az imágókat fotóztam, tavaly, egy társasház erkélyén. Meg kell értetni a lakosokkal, hogy nem a
közterületi növények a felelősek ezért. Sőt lehet, hogy épp a házukból röppentek ki még tavasszal, az utcai fákra!
► Az előző levélben írtam, a vándorpoloskák rokonáról a platán bodobácsról. Hasonlóan, kifejlett rovarként
telel a lakásokban. A „kicsi, barna és büdös” bejelentések általában róla szólnak. Ahol évek óta, visszatérően
panaszolják a beköltözését, ott mindenképpen érdemes nyáron lepermetezni a környékbeli platánokat. Ezzel
csökkenthetjük a bejelentések számát. A távolabbról berepülő egyedek ellen itt sem tehetünk semmit.
Jelen tudásunk alapján, a fenti rovarok ellen leginkább szúnyoghálóval és porszívóval védekezhetünk.
(Így még a seprű sem lesz poloskaszagú.)
► A vadgesztenyét, a platánokat, a szivarfákat különösen sújtotta az idei, aszályos hetekben és hőrekordokban
bővelkedő nyár. A meleg és a szárazság, de a pangó talajvíz és az alacsony talajhőmérséklet is hiánytüneteket
idézhet elő. Ilyen körülmények között nem tudják felvenni a szükséges tápelemeket a növények. A mai fotón
látható vadgesztenyét még feltétlenül érdemes lenne lombtrágyákkal segíteni. A mikroelemeket kiválóan lehet
pótolni a leveleken át is. Válasszanak egy összetett, már nitrogénben szegény levéltrágyát.
► Viharok, jégesők tépázzák a közterületi növényeinket. A sebek nyílt utat nyitnak a gombáknak,
baktériumoknak. Üzemi gyümölcstermesztők, szőlészek tapasztalata alapján javaslom, hogy a lehető
leggyorsabban, (a kollégák szerint 12 órán belül) végezzenek el egy rezes permetezést. A Champ DP gombaölő
szer mellett, számos lombtrágyában is megtalálhatjuk a rezet. Néhányukban igen magas százalékban. Kérjék ki a
növényorvosuk tanácsát, és figyeljenek a növények rézérzékenységére. Óvatosságból akár végezhetnek
próbapermetezést is a rezekkel, a perzselések elkerülése végett.
► A budapesti fénycsapdába fogási adatai alapján, egyre nagyobb számban rajzik a selyemfényű
puszpángmoly és a harlekin katica is (ez is egy „beköltöző” faj).
Budapest, 2015. augusztus 26. Üdvözlettel: Zsigó György, NMNK
