Gyümölcsfák félálomban

A tavaszias január nemhogy hóvirágot, úgy tűnik a széncinegéket is megzavarta, mert a hét közepétől a szokásos trillát a jellegzetes meleg hozó „nyitni kékkel” is kibővítették. A madaraknál lassabban reagáló növények is bajban lehetnek, amikor, nap, mint nap, az átlagosnak mondható januári hőmenet helyett március elejét érezhetünk.

Az újságokban a gyümölcsös kertekből már katasztrófát szóló híradások is megjelentek. Most mérik fel, mennyire indultak be a gyümölcsfák. Egyelőre elsősorban a csonthéjasok – főként a kajszibarackfák – vannak veszélyben. Nyilvánvalóan komoly áremelkedéshez vezethet, ha az idén is durva terméskiesések lesznek – állítja az egyik újság.

A Kárpát-medencében nem szokatlan, ha januárban, februárban néhány hetes melegebb periódusok előfordulnak. Ilyenkor a növényi részek elveszítik hidegtűrő képességüket. Mindenek előtt emlékezni kell azokra a megfigyelésekre, amelyek szerint a mandula, kajszibarack és az őszibarackfák vannak a legnagyobb veszélyen, mert ezeknél az úgynevezett mélynyugalmi állapot mostanában befejeződik. A tavaszias meleg e gyümölcsfáknál gyorsíthatja a nedvkeringés és a rügyképződés beindulását, ami önmagában nem lenne baj, csakhogy egy későbbi jelentős lehűlés ezek pusztulása miatt komoly fagykárokat és terméskiesést okozhat. Megjegyzésként ide kívánkozik; a 30-40 százalékos rügypusztulást észre sem veszi egy fa, de a 70-80 százalékos elfagyás mellett is hozhatnak rekordtermést a megmaradt rügyek. A fa további életét nézve, ha ilyesmi előfordul, akkor ritkító metszéssel kell segíteni a termőegyensúly kialakításakor.

Ha már a figyelem a kívánatosnál gyorsabb faébresztés miatt e témára terelődött érdemes megemlíteni, hogy az északi, északkeleti lejtők növényei ilyenkor előnyben vannak, hiszen az ilyen tájolás általában későbbi kihajtást, lassabb reakciót eredményez. Szerencsés, ha egészséges a fa és az őszi termőrügy differenciálódás jól sikerült, s augusztusban a fának elegendő tápanyag és nedvesség állt rendelkezésére.

Érdemes a kertben körbe nézni, miként viselik a növények a szokatlan telet, a regisztráción túl sok mindent nem lehet érdekükben tenni. Szerencse a bajban – ha tényleg kárt okoznak a fagyok ­-, hogy káros rovarok és gombák, baktériumok is ébredeznek. Ezekért nem sír senki, ha majd elpusztítja őket a fagy.